Az iparitermelés-volumen 1,2 százalékkal haladta meg szeptemberben az előző havit, ugyanakkor éves összevetésben még így is 7,3 százalékos a visszaesés főként a bázishatás miatt. A kormányzat gazdaságfejlesztési programokkal igyekszik pörgetni a beruházásokat. A legnagyobb súlyú járműgyártás, valamint a villamos berendezés gyártása bővült, ugyanakkor a feldolgozóipari alágak többségében éves alapon visszaesés volt.
Korábban megírtuk, hogy az ipari termelés volumene augusztusban 5,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ilyen alacsony számra még az elemzők se számítottak. Most pedig ennél is kijózanítóbb adatok érkeztek, habár ebben főként a tavalyi kiugró bázisadat játszott szerepet, ugyanis az ipari termelés tavaly szeptemberben érte el történelmi csúcsát.
Szeptemberben 7,3 százalékkal maradt el az ipari termelés az egy évvel korábbitól
– derült ki a KSH legfrissebb, ipari adatokat bemutató gyorstájékoztatójából. A statisztikai hivatal részletezte, hogy munkanaphatástól megtisztítva a termelés 5,8 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a megelőző hónaphoz mérten viszont 1,2 százalékkal nőtt.
Továbbra is igaz ugyanakkor, hogy az egyes ágazatok kibocsátása jelentős eltéréseket mutat: az exportra termelő ágazatok több esetben növekedni tudtak, például a járműgyártás és a villamos berendezés gyártása, amiben elsősorban a beruházások termőre fordulása játszik szerepet – mutatott rá az Indexnek Regős Gábor.
Ezzel szemben a belföldi felhasználásra termelő ágazatok (például élelmiszeripar) az alacsony belső kereslet miatt kevesebbet állítanak elő, mint egy évvel korábban
– mutatott rá a Makronóm Intézet vezető elemzője, megjegyezve, hogy természetesen a magas árak miatt ezeket a cégeket sem kell félteni. A negyedéves termelési adatokat nézve már bíztatóbb a kép: a harmadik negyedévben az ipar termelése 1,7 százalékkal haladta meg az egy negyedévvel korábbit, azonban az egy évvel korábbitól 4,9 százalékkal elmaradt. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ipar a harmadik negyedévben hozzájárulhatott a gazdasági növekedés beindulásához, éves alapon ellenben visszahúzta a teljesítményt.
Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára biztatónak nevezte, hogy augusztushoz képest 1,2 százalékkal növekedett az ipari termelés volumene. Kiemelte, hogy a korábbi hónapokhoz hasonlóan továbbra is szárnyal a legnagyobb súllyal rendelkező járműgyártás és a villamos berendezések gyártása.
„Mindez jól mutatja, hogy az autóipar, az elektromos járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó ökoszisztéma egyre inkább az export és beruházás alapú magyar gazdaság húzóerejévé válik” – idézte az államtitkárt az MTI. Fábián Gergely hozzátette, hogy „a háború és a káros szankciók az egész unióban éreztetik hatásukat”. Felsorolta, hogy a legfrissebb nemzetközi adatok szerint éves alapon Észtországban 11,9 százalékos, Írországban 27,3 százalékos, Szlovéniában 12,3 százalékos, míg az unió egészében 4,4 százalékos mérséklődés volt látható.
Fábián Gergely kiemelte, hogy a kormány 2023-ban egy számjegyűre csökkenti az inflációt, 2024-ben pedig helyre fogja állítani a gazdasági növekedést. Ennek érdekében a kormány a Széchenyi Kártya Program folytatásáról döntött, így a vállalkozások 2024-ben is rendkívül kedvező feltételek mellett, a futamidő végéig fix, 5 százalékos kamat mellett vehetnek majd fel hitelt, így új beruházások, fejlesztések valósulhatnak meg az ipar területén is.
Regős Gábor szerint a következő időszakban az ipari termelés fokozatosan indulhat be, ehhez ugyanakkor szükség van a belső kereslet helyreállítására.
Paradox módon bár azt gondolnánk, hogy a gyenge forint jó az iparnak, ez ezekben a hónapokban megdőlni látszik: a forint a tavalyinál erősebb, mégsem az exportra termelő vállalkozások szenvednek, hanem a belső piacra termelők a magas infláció miatti alacsony kereslet eredményeként – ebben pedig jelentős szerepe van a forint korábbi gyengülésének
– magyarázta lapunkhoz eljuttatott elemzésében a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. A szakértő figyelmeztetett a külső kereslet okozta kockázatokat: nemcsak a magyar, de a német ipar teljesítményével is problémák vannak.
Németországban a termelés havi alapon 1,4, míg éves alapon 3,7 százalékkal mérséklődött szeptemberben, itt a harmadik negyedéves adat is 2,1 százalékos visszaesést mutat a második negyedévhez képest.
A vezető közgazdász szerint ami kedvező lehet, az a beruházások alakulása: bár nemzetgazdasági szinten a beruházások csökkennek, ezt leginkább az állami beruházások visszaesése okozza, az ipari beruházásoknál a probléma jóval kisebb. Kérdés ugyanakkor, hogy a beruházások termőre fordulása idején lesz-e elegendő munkaerő, vagy azt a vállalkozások egymástól (elsősorban a kisebbektől) szívják el, és így az invesztíciók hatása a vártnál kisebb lesz.