Önálló fejlesztési programokra van szüksége a funkcionális várostérségeknek a felzárkóztatáshoz, ezért a kormány létrehozza a területfejlesztési alapot. Mayer Gábor, a területfejlesztésért felelős államtitkár azzal indokolta a döntést, miszerint nem csökkenek a gazdasági különbségek Budapest és a vidék között.
Területfejlesztési alapot hoz létre a kormány a várostérségi és felzárkóztató fejlesztések megvalósítására – jelentette be Mayer Gábor, a területfejlesztésért felelős államtitkár kedden egy szakmai fórumon.
Az államtitkár azt is elmondta, hogy a vármegyeszékhelyeken 2024-ben területfejlesztési irodákat nyitnak, a pénzalapot 2025-ben töltik fel magyar forrásból.
Az alapot azért különítik el, mert a funkcionális várostérségek számára önálló fejlesztési programokra van szükség.
Jelezte, hogy a vármegyei programok, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a TOP Plusz változatlan keretben működnek.
Az államtitkár kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben nem csökkentek a különbségek egyes térségek, továbbá Budapest és a vidék között,
a nagyvárosok nem „húzzák” az elmaradott térségeket, hanem elszívják a népességet.
Mayer Gábor arról számolt be, hogy az elmúlt harminc évben a legtöbben a főváros agglomerációjába, Közép-Magyarországra és a Közép-Dunántúlra vándoroltak, míg a vármegyeszékhelyek és a közepes városok népessége csökken.
Magyarország jelentős része ugyanakkor városok funkcionális vonzáskörzetéhez tartozik.
Kitért arra is, hogy vannak Magyarországon határ menti és belső periférikus térségek is, amelyek felzárkóztatásához szintén önálló programok kellenek.
Almási Győző hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár arról tájékoztatott a fórumon, hogy november 30-án lezárul a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program 16 milliárd forintos támogatásával folyó projekt, amelynek célja az elektronikus ingatlan-nyilvántartás fejlesztése.
A tervek szerint péládul 2024-ben teljesen kivezetik a papíralapú halottvizsgálati bizonyítványt.