Szeptemberben a külkereskedelmi termékforgalom fő számai kedvezően alakultak. Az első becslés alapján az export euróban számított értéke 5,1 százalékkal, míg az importé 19,4 százalékkal csökkent, azaz az egyenleg az egy évvel korábbi 813 millió euró hiány után 1263 millió euró többletet mutatott.
Ez év szeptemberében a külkereskedelmi számok kedvezően alakultak. Az első becslés alapján az export euróban számított értéke 5,1, míg az importé 19,4 százalékkal csökkent,
azaz az egyenleg az egy évvel korábbi 813 millió euró hiány után 1263 millió euró többletet mutatott.
„A többlet az előző két hónapban mértnél kedvezőbb, ami a szezonális hatásokból is következik (gyárak nyári leállása), azonban a júniusitól elmarad” – jelezte lapunknak Regős Gábor.
A Makronóm Intézet vezető elemzője rámutatott, hogy a bázisidőszakban az energiaárak számottevően megugrottak, ami az importot és az exportot érdemben megdrágította, de – tekintettel hazánk importkitettségére – a behozatalt nagyobb mértékben húzta vissza.
Az importoldalon az idén augusztusban 12 százalékkal, az exportoldalon pedig 2,2 százalékkal csökkentek az árak. Amennyiben szeptemberben az árindexek az előző havival megegyezően alakultak, az azt jelenti, hogy az import visszaesését az export stagnálása kísérhette.
Az exportra termelő ágazatok tehát továbbra is állják a sarat, a tavalyinál erősebb forintárfolyam nem fogja vissza tevékenységüket
– mondta Regős Gábor, megjegyezve, hogy az alacsony belső kereslet azonban visszahúzza az importot. Ez végső soron a folyó fizetési mérleg egyenlegének jelentős javulását eredményezi.
A külkereskedelmi adatok alapján a folyó fizetési mérleg tavalyi nagymértékű, 8 százalékot meghaladó hiánya az idén akár többletbe is válthatna, de az első félévben a profit húzta infláció nyomán megnövekedett jövedelemkiáramlás ezt megakadályozza.
A következő időszakban paradox módon egy kicsit reménykedünk az egyenleg romlásában
– fogalmazott a szakértő.
Kifejtette, hogy ezt természetesen nem az export csökkenése miatt lenne jó látni, hanem mert a belső kereslet beindulását mutatná: a fogyasztásnak és a beruházásnak is jelentős importvonzata van, azaz mind a jövedelmi viszonyok javulása, mind a beruházások beindulása (uniós források beérkezése, csökkenő kamatkörnyezet) rontaná az egyenleget.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy folyó fizetési mérleg jelentős hiányt érne el, az export bővülése nyomán az egyenleg stabilan, 0 körül alakulhat a következő években.