A magyar kormány elfogadta Magyarország 2030-ig szóló Klaszterfejlesztési Stratégiáját, amelynek célja a klaszteresedési folyamat ösztönzésével és támogatásával hozzájárulni a hazai versenyképesség növeléséhez – derült ki a területfejlesztési minisztérium közleményéből.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint hazánk versenyképességének egyik záloga, hogy az egyes hazai szereplők hogyan tudnak bekapcsolódni a nemzetközi értékláncokba. Ehhez pedig kiemelten fontos a most elfogadott stratégia.
A klaszter stratégia hozzájárul Magyarország versenyképességének növeléséhez. A most elfogadott stratégia célja, hogy Magyarország főbb húzóágazataiban legalább egy-egy kimagasló innovációs kapacitással és nemzetközi láthatósággal bíró együttműködés valósuljon meg az adott iparág kulcsszereplőivel közösen.
A Magyar Nemzeti Bank versenyképességi rangsorában úgy számol, hogy hazánk a 15. helyen szerepelhet majd az Európai Unió országai között 2030-ban, ha a stratégia bejön.
Emellett, hogy 2030-ra az összesített bruttó hozzáadott érték 10 százalékát az együttműködésben működő gazdasági szereplők adják.
A magyar kormány jelen stratégiájával az első Széchenyi Tervben már 2001-ben a kelet-közép-európai térségben elsőként megkezdett intézkedését, a regionális klaszterek létrehozását, fejlesztését emeli új szintre.
Ennek célja, hogy a hazai gazdasági szereplők széles köre kerüljön bevonásra a hálózati gazdaságba, és a hazai vállalatok hozzáadott értéke növekedjen az együttműködésben rejlő előnyök kihasználásával. A stratégia fontos eleme a kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködés ösztönzése.
A minisztérium prioritása, hogy legyenek Magyarországon olyan kimagasló innovációs kapacitással és nemzetközi láthatósággal bíró együttműködések, amelyek összefogják az adott iparág kulcsszereplőit, valamint innovációs partnerségen és kutatás-fejlesztésen alapuló modellek kerüljenek kidolgozásra.
A meglevő klaszterek fejlődéséhez, versenyképességéhez elengedhetetlen az új szereplők bevonása az együttműködésekbe és aktivitásuk erősítése. A jelenleg működő 26 minősített klaszter összesen 1028 tagot tömörít (átlagos taglétszámuk 39 tag), melyből 944 tag minősül vállalatnak.
A hazai klaszterek tagjainak kiemelt jellemzője a magas innovációs aktivitás és a partnerségen alapuló kutatás-fejlesztési és innovációs célú (jellemzően akadémiai és ipari szféra közötti) együttműködések megvalósítása.
A hazai klaszter tagvállalatok összesített árbevétele 3407 milliárd forint, melynek 61 százaléka exporttevékenységből adódik. A tagvállalatok közel 69 ezer főt foglalkoztatnak.
Bár a 944 klasztertag vállalat számosságát tekintve csak a minimum 1 főt foglalkoztató társas vállalkozások 0,46 százalékát teszik ki, mégis számarányukat jóval meghaladóan járulnak hozzá a nemzetgazdasági szinten előállított hozzáadott értékhez.
A klaszterstratégiában részletezett minősítési folyamat során három lépcsőfokon keresztül segíti a kormány a hazai klaszterek fejlődését, minőségbiztosítását. A minősítésre félévente lehet majd jelentkezni, és a már elnyert cím megújítására és szintlépésre is lehetőség lesz.