Miközben az elmúlt évben megtorpant a hazai ingatlanpiac, addig ugyanez nem volt elmondható a kiadó lakóingatlanok piacáról. Sokan kényszerültek ugyanis lakásbérlésre a magasra kúszó hitelkamatok miatt, így a kínálat egyre kevésbé volt képes kielégíteni a keresletet. A jelentős érdeklődés pedig az árakban is jócskán nyomot hagyott.
Az elmúlt egy évben a magas hitelkamatok miatt nagyobbak lettek a törlesztőrészletek, ami közrejátszott abban, hogy a kiadó lakások piacán nem lehetett olyan megtorpanást érzékelni, mint az eladó lakóingatlanok piacán. A bérleti díjak tovább nőttek, és aki albérletet keresett, a korábbinál magasabb árakkal találkozhatott.
Korábban az Index is több ízben beszámolt arról, hogy míg az eladói piac vergődik, addig a bérlői köszöni szépen, jól van. Az eladói piacról kiszorult lakosok – sokan kényszerből – a bérlői piacon jelentek meg, ezáltal az ingatlanközvetítők kiemelt keresletet tapasztaltak az albérleteknél – derül ki a Balla Ingatlan tapasztalataiból.
A IV. és a XV. kerületben 150-200 ezer forint között mozgott egy kétszobás lakás havi bérleti díja az elmúlt egy évben lokációtól és berendezéstől függően.
Az V. és XIII. kerületben már jóval nagyobbak a különbségek. Itt az átlagos havi bérleti díjak típustól és lokációtól függően 140-500 ezer forint körül mozogtak ebben az időszakban.
A VI., VII., VIII. és IX. kerületben is keresletnövekedésről számolt be az ingatlaniroda. A belvárosi kerületekben átlagosan 120-180 ezer forint között mozgott a kisebb kiadó ingatlanok havi díja.
A szokásosnál jobban pörgött a bérlakások piaca a XIV. és XVI. kerületekben is, pláne az eladó ingatlanokéhoz képest. Ez pedig az árakon is meglátszott: a két kerületben a kis méretű, egyszobás lakásokat 120-130 ezer forintért lehetett kibérelni egy hónapra, a nagyobb, kétszobás ingatlanok bérleti díja 150-180 ezer forint között alakult, míg a háromszobásoké már 200 ezer forint felett járt.
A XVIII. kerületben 150-200 ezer forint között mozgott a bérleti díj az 50-60 négyzetméteres kategóriában, míg a 60-70 négyzetmétereseknél 200-250 ezer forintos díjakkal lehetett találkozni, a keresletet azonban így sem tudták kielégíteni. Természetesen akadtak jó páran, akik 100-150 ezer forintért próbáltak kiadó ingatlant találni, ez azonban az egyszobás garzonok árkategóriája, melyekből még szerényebb volt a kínálat – mutatott rá az iroda.
Óriási kereslet mutatkozott a bérlakásokra a XIX., XX. és XXIII. kerületekben is, ami megmutatkozott a bérleti díjakban is, melyek összege jócskán meghaladta a járvány előtti szintet. Egy jó állapotú, kétszobás panellakás bérleti díja 200 ezer forint körül mozgott az elmúlt hónapokban a három dél-pesti kerületben.
De nagyon nagy volt a kereslet a kiadó lakások iránt Csepelen (XXI. kerület) és a déli agglomerációban (például Szigetszentmiklós) is, ráadásul a bérleti díjak is elég magasan jártak: lakások esetében 120-160 ezer forint között mozgott az ár havonta mérettől és minőségtől függően.
A X. és XVII. kerületekben is sokan kerestek az elmúlt hónapokban kiadó lakást. Közülük sokan 100 ezer forintos havi díjért szerettek volna lakást bérelni, ilyen áron azonban nem lehetett kiadó lakást találni a két kerületben. A kisebb lakások esetében 120 ezer forintos indulóárakról beszélhettünk, jobb lakásoknál 150 ezer forintra kúszott fel a bérleti díj, míg családi házaknál 250 ezer forintig.
A helyzet a budai oldalon is hasonlóan alakult, hiszen a bérlakások iránt itt is jelentős kereslet mutatkozott, a korábbinál magasabb árszintek ellenére. Egy kétszobás, jó helyen lévő panellakás átlagos bérleti díja a XI. kerületben bútorozatlanul 160-180 ezer forintot tett ki havonta, míg bútorozva 180-190 ezer forint körül alakult. Egy szépen felújított panellakás bérleti díja frekventált helyen, például az Etele Plaza közelében akár a 200 ezer forintot is elérhette.