A harmadik negyedévben megkezdődött a gazdaság növekedési pályára való visszatérése, kérdés azonban a bővülés üteme. Ebben kulcsszerepet játszik, hogy jövőre hogyan alakulnak a reálkeresetek, azaz mennyire sikerül leszorítani az inflációt, illetve hogy mikor fér hozzá Magyarország a neki járó uniós forrásokhoz – mondta az Indexnek Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője. Hiába van 10 százalék alatt az infláció, továbbra is technikai recesszióban van Magyarország, ugyanakkor ez már kedden megváltozhat.
A harmadik negyedévben a gazdasági teljesítmény negyedéves alapon már akár 1 százalékkal növekedhetett – mondta az Index megkeresésére Regős Gábor, aki azt is hozzátette, éves szinten még 0,4 százalékos visszaesést vár a Makronóm Intézet. Ugyanis az első három negyedévet összességében visszaesés jellemezte:
Leszögezhető, ha a kedden a friss adat pozitív tartományba esik az előző negyedévhez képest, akkor a technikai recesszióból sikerül kikerülni. Regős Gábor szerint az első három negyedév összességében 1,2 százalékos zsugorodást eredményezhetett éves alapon, ami kedvezőnek semmiképp sem nevezhető.
Ennek fő oka a magas infláció és az alacsony beruházási aktivitás. A magas infláció csökkenti a háztartások jövedelmének értékét, így kevesebbet vásárolnak. Az infláció emellett magas kamatokat és bizonytalanságot eredményez, ezáltal visszafogja a beruházásokat. Szerepet játszik emellett az uniós források visszatartása, illetve az állami és önkormányzati forráshiány.
A Makronóm Intézet elemzője szerint az alábbi tényezők alakíthatják a kedden érkező GDP-adatokat:
Összességében a szolgáltatásokban a leginkább vegyes az összkép. Felhasználási oldalról elsősorban a nettó export befolyásolhatta pozitívan a gazdasági teljesítményt: az export mind az áruknál, mind a szolgáltatásoknál növekedhetett, az import azonban az alacsony belső kereslet miatt csökkent. Ez utóbbi ellenben nem biztos, hogy a szolgáltatásokra is igaz, az nagyban függ attól, hogy a magyar családok az idén milyen sokat nyaraltak külföldön.
A fogyasztás negyedéves alapon a kiskereskedelmi forgalom alapján stagnálhatott, míg éves alapon továbbra is visszaesés lehet jellemző – bár a kiskereskedelem nem fedi le a teljes fogyasztást. Regős Gábor aláhúzta:
A kedvezőtlen fogyasztási adatokban nagy szerepe lehetett a jövedelmi helyzet romlásának, a bázishatásoknak, illetve a háztartások erősödő óvatosságának.
A beruházások esetében az állami beruházások csökkenése okozza a legnagyobb problémát, a vállalati beruházások nagyjából tartják magukat – természetesen a magas kamatkörnyezet és az uniós források visszatartása gondot jelent. A Makronóm Intézet elemzője szerint a becslésnél a problémát a készletváltozás jelenti. Ennek hatása hullámzó és nagyon jelentős lehet: az első két negyedévben éves alapon 1,3, illetve 2,5 százalékponttal fokozta a recessziót, azaz ez a nehezen megfogható tétel nagyban befolyásolja a becslést és a GDP alakulását.
Az elemzői várakozása szerint a harmadik negyedévben megkezdődött a gazdaság visszatérése a növekedési pályára, azonban a bővülés üteme továbbra is kérdéses. Függ attól, hogyan alakulnak a reálkeresetek, azaz mennyire sikerül leszorítani az inflációt, illetve mikor fér hozzá Magyarország az uniós forrásokhoz, ami a beruházások szempontjából kiemelten fontos tényező.
Mint azt korábban már megírtuk, péntek reggel megérkeztek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb inflációs számai, amelyekből kiderült, hogy a miniszterelnök ígérete még az év vége előtt teljesült: tíz százalék alá olvadt az infláció.
OKTÓBERBEN 9,9 SZÁZALÉKKAL NŐTTEK ÁTLAGOSAN A FOGYASZTÓI ÁRAK AZ ELŐZŐ ÉV AZONOS HÓNAPJÁHOZ KÉPEST.
A KSH hozzátette, ez főként annak köszönhető, hogy a járműüzemanyagok és az élelmiszerek ára szeptemberhez viszonyítva csökkent. Ugyanakkor a magas inflációs közeg azt eredményezte, hogy az idei évben a gazdasági teljesítmény kismértékben csökkenhet, a Makronóm Intézet szerint az év egészét tekintve 0,4 százalékos visszaesés várható.
Ugyanakkor a kormány ígérete szerint jövőre már az év egészét tekintve is beindulhat a növekedés, és 3 százalék feletti bővüléssel számolhatunk. Regős Gábor arra is emlékeztetett, hogy idén a növekedést csak a nettó export tudja felfelé húzni: a kivitel volumene bővül, míg az alacsony belső kereslet miatt az import csökken. A fogyasztás az év egészét tekintve mérséklődik, amiben a reálkeresetek kedvezőtlen alakulásának, a magas bázisnak és a háztartások óvatosságának van szerepe. A beruházások idén csökkennek, ez a magas kamatkörnyezet mellett az állami és önkormányzati beruházások elhalasztásának, valamint az uniós források visszatartásának eredménye.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter múlt héten egy konferencián kiemelte, a magyar gazdaság számára a fogyasztás helyreállítása a kulcs, ennek alapját a reálbérek emelkedése adja. A fogyasztás visszaesése ugyanis negatívan érintette a belső értékesítésre termelő szektorokat és a belgazdaságban megvalósuló beruházásokat is. A tárcavezető hozzátette, a magyar adórendszer is a fogyasztáson alapul, az áfabevételek meghaladják a személyi jövedelemadóból (szja) származó bevételeket.
Szerinte A GAZDASÁG HELYREÁLLÍTÁSÁNAK EGYETLEN AKADÁLYA VAN: A MAGYAR NEMZETI BANK, AMELY MAGAS KAMATOT TART FENN.
Ennek következményeivel már számos cikkben foglalkoztunk: pozitív reálkamatról akkor beszélünk, ha a nominális kamat magasabb, mint az infláció mértéke. Az inflációs adatok szerint már beköszöntött ez az időszak. A pozitív reálkamatnak számos makrogazdasági hatása lehet. Erősítheti a forintot, és érdemi hatása lehet a kereskedelmi mérlegre, ugyanakkor
megakaszthatja a növekedést, illetve A FOGYASZTÁS ÉS A KISKERESKEDELEM RÖVID TÁVÚ ERŐSÖDÉSÉT.
Ugyanis, ha a háztartások azt látják, hogy érdemes pénzügyi eszközökbe fektetni, akkor elhalasztják a nem életbe vágó kiadásokat, és fogyasztás helyett befektetnek. Ez mérsékli az áfabevételek visszaépülésének sebességét, továbbra is kihívások elé állítva a költségvetést. A pozitív reálkamat ráadásul a beruházási rátát is mérsékelheti.
A vállalati szektor jövedelmezőbb pénzügyi befektetési lehetőségek mellett nem a reálgazdaságba fektet. Ha magasak a reálkamatok, akkor csökkenhet a hitelfelvételi hajlandóság is, hiszen a hitelezési költségek magasak. A háztartások és a vállalatok nem keresik a drágább hiteleket, nem növekszik a fogyasztás. Ezért volt jelentős lépés a Gazdaságfejlesztési Minisztériumtól, hogy folyamatosan olyan intézkedéseket alkalmazott a fiskális oldalról, amelyek élénkítették a gazdaságot.
Regős Gábor lapunknak úgy fogalmazott, hogy a második negyedévben a bruttó állóeszköz-felhalmozás 15,2 százalékkal csökkent, azaz itt valóban probléma van. Viszont szerinte az állami beruházásoknál az uniós források visszatartása és a költségvetés rossz helyzete okoz jelentős visszaesést, de a magas kamatkörnyezet természetesen itt sem segít. Kiemelte, hogy
Az MNB az elmúlt időszakban drasztikusan csökkentette a kamatokat, utolsó lépése a piaci várakozásokat is meghaladta. Ha a jegybank túl gyorsan csökkentené a kamatokat, az a forint jelentős gyengüléséhez és a magas infláció visszatéréséhez vezetne, és végső soron kamatot kellene újra emelni – nem is kicsit –, a gazdasági teljesítmény pedig tartósan csökkenne.
A nemzeti banknak azért is kell óvatosnak lennie, mert a világ nagy jegybankjai még nem csökkentenek kamatot, márpedig a piacok Magyarországon a magasabb kockázati besorolás és infláció miatt magasabb kamatot is várnak el. „Ha valamiért esetleg kritizálhatjuk az MNB-t, az nem a mostani kamatdöntések eredménye, hanem a tavaly szeptemberi kamatdöntés, amikor megpróbálták leállítani a kamatemelési ciklust, de utána csak jelentős emeléssel sikerült újra stabilizálni a forintot” – tette hozzá a Makronóm Intézet elemzője.
Regős Gábor végül úgy összegzett, hogy a kamat nagysága a beruházásokat befolyásolja, ugyanakkor mint láttuk, messze nem ez az egyetlen probléma idén a gazdaságban. A reálkamat napjainkban a világ nagy gazdaságaiban pozitív, ebből következően ha a magyar jegybank túl alacsony kamatot alkalmazna, az a forint gyengüléséhez (esetlegesen már látott zuhanórepüléséhez) vezetne, ami pedig ismét felfelé hajtaná az inflációt és mérsékelné a keresletet, azaz végső soron még gyengébb gazdasági teljesítményhez vezetne.
(Borítókép: Liao Pan / China News Service / Getty Images)