Magyarország bruttó hazai terméke idén a harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott értékek szerint 0,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a naptárhatással kiigazított adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal nőtt, ezzel véget ért a technikai recesszió – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az idei év harmadik negyedévében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,3 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A KSH szerint a gazdasági teljesítmény csökkenésében az ipar és a piaci szolgáltatások, utóbbin belül főként a kereskedelem, illetve a tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység visszaesése játszotta a legnagyobb szerepet.
A csökkenést a mezőgazdaság jó teljesítménye mérsékelte. A szolgáltatások hozzáadott értékének mérséklődését részben ellensúlyozta a humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ág jelentős növekedése.
Viszont az előző negyedévhez viszonyítva 0,9 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye.
Az idei év első három negyedévében a bruttó hazai termék mind a nyers, mind a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 1,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakitól. Eddig idén összességében visszaesés jellemezte a gazdaságot:
Pénteken megérkeztek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb inflációs számai is, amelyekből kiderült, hogy a miniszterelnök ígérete még az év vége előtt teljesült: tíz százalék alá olvadt az infláció.
OKTÓBERBEN 9,9 SZÁZALÉKKAL NŐTTEK ÁTLAGOSAN A FOGYASZTÓI ÁRAK AZ ELŐZŐ ÉV AZONOS HÓNAPJÁHOZ KÉPEST.
A KSH hozzátette, ez főként annak köszönhető, hogy a járműüzemanyagok és az élelmiszerek ára szeptemberhez viszonyítva csökkent. Ugyanakkor a magas inflációs közeg azt eredményezte, hogy az idei évben a gazdasági teljesítmény kismértékben csökkenhet.
| Az adatok százalékban | Éves alapon | Havi alapon | Maginfláció éves alapon | Maginfláció havi alapon | Élelmiszer-infláció (éves) |
| január | 25,7 | 2,3 | 25,4 | 1,8 | 44 |
| február | 25,4 | 0,8 | 25,2 | 1,1 | 43,3 |
| március | 25,2 | 0,8 | 25,7 | 1,5 | 42,6 |
| április | 24 | 0,7 | 24,8 | 1,1 | 37,9 |
| május | 21,5 | 0,4 | 22,8 | 0,5 | 33,5 |
| június | 20,1 | 0,3 | 20,8 | 0,3 | 29,3 |
| július | 17,6 | 0,3 | 17,5 | 0,2 | 23,1 |
| augusztus | 16,4 | 0,7 | 15,2 | 0,2 | 19,5 |
| szeptember | 12,2 | 0,4 | 13,1 | -0,2 | 15,2 |
| október | 9,9 | -0,1 | 10,9 | 0,3 | 10,4 |
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium az adatok értékelésekor leszögezte, hogy ezzel megindult a növekedés helyreállítása Magyarországon. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint az eddig közzétett adatok alapján a magyar növekedés az egyik legjobbnak mondható, ugyanis messze felülmúlta az uniós tagországok teljesítményét:
Nagy Márton az adatokat értékelve megállapította, hogy a háború, a káros szankciók és a multik nyerészkedése súlyos veszteségeket okoztak a magyar gazdaság egészének, beleértve a vállalkozásokat és a családokat is. Az energiaárak, az infláció és a kamatok is az egekbe emelkedtek, így a kereslet is jelentősen csökkent.
A kormány beavatkozása nélkül ebben a helyzetben családok és vállalkozások mentek volna tönkre, ezért a kormány vállalta, hogy megvédi a munkahelyeket, a gazdaságot, és egy számjegyűre csökkenti az inflációt, így 2023 az inflációcsökkentés, 2024 pedig a növekedés helyreállításának az éve.
A tárcavezető kiemelte, a kedvező negyedéves növekedés mellett, éves alapon még 0,3 százalékos csökkenés látható, így komoly feladat áll a kormány előtt, hogy helyreállítsa a növekedést. Nagy Márton szerint a kormányzat ugyanakkor eddig sem volt tétlen, és ez köszönhet vissza a rendkívül pozitív negyedéves alapú adatokban is. A kormány többek közt bevezette a Gazdaságfejlesztési Minisztérium felsorolása szerint
Nagy Márton rávilágított, hogy a gazdasági növekedéshez a kereslet élénkülése is hozzájárulhat a jövőben, hiszen jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, azaz a korábbi évekhez hasonlóan egyre többet érhet a családok fizetése. „A kormány célja, hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal nőhessenek, amely egyúttal a fogyasztás bővüléséhez is hozzájárulhat” – összegezte, majd kiemelte, a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról a tárgyalások a héten folytatódnak a munkáltatói a munkavállalói oldal között,
jó esély mutatkozik arra, hogy a legkisebb keresetek emelésére már idén decemberben sor kerüljön.
Az emelés mértéke pedig 15, illetve 10 százalékot érjen el, ezzel is lökést adva a keresletnek és a fogyasztásnak. Nagy Márton később rávilágított arra, hogy a növekedés helyreállásának jelenleg egy akadálya van: a növekvő pozitív reálkamat, amely a magas, inflációt meghaladó jegybanki kamat miatt állt elő. Meglátása szerint a magas kamatok
A miniszter külön kiemelte, a tárcája 10 pontos javaslatot dolgozott ki annak érdekében, hogy tovább emelkedhessen a foglalkoztatottság, jelentősen növekedjen a GDP és tovább erősödjön hazánk versenyképessége, valamint találkozási pont szerepe a keleti és nyugati high-tech technológia és tőke között. „A cél, hogy Magyarországon 2030-ra a feldolgozóipar elérje a GDP 30 százalékát, a logisztikai ágazat pedig 10 százalékot adjon hozzá, mindezeknek köszönhetően pedig hazánk elérje az uniós fejlettség 90 százalékát” – zárta értékelését.
A pénzügyminiszter szerint a gazdaság visszatért a növekedési pályára. Facebook-videójában leszögezte, kedden véget ért a technikai recesszió Magyarországon. Szerinte a jó teljesítményt segíti, hogy a kormány letörte az inflációt, a reálbérek újra növekednek, a mezőgazdaság, az ipar és az export az európai gazdaság gyengélkedése ellenére is erősödött. Varga Mihály kiemelte, a magyar gazdaság továbbra is előrébb jár a kilábalást tekintve: „A járvány előtti szintet már 5 százalékkal múlja fölül a gazdaság teljesítménye, míg az uniós átlag 3,5 százalékon áll.” Tárcája azzal számol, hogy a következő években tartósan és magas ütemben növekedhet a gazdaság.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az adatokat úgy értékelte, hogy ahogyan arra előzetesen már számítani lehetett, a gazdaság kilépett a technikai recesszióból a harmadik negyedévben. Az előző negyedévhez viszonyítva ugyanis jelentősen, 0,9 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. Mindazonáltal ez még nem volt elegendő ahhoz, hogy a bruttó hazai termék volumene elérje az egy évvel korábbi szintet. Az elmaradás 0,4 százalékos a tavalyi harmadik negyedévéhez viszonyítva. Emlékeztetett arra, hogy a KSH visszamenőleges revíziói hatására emellett az is elmondható, hogy a gazdaság már a második negyedévben sem zsugorodott.
Az elemző szerint érdemi változás nem történt, a gazdaság teljesítményét elsősorban a belső kereslet fékezi.
Összességében szerinte a meglehetősen szűkösen rendelkezésre álló információk ellenére visszaigazolódhatott a gazdaság szerkezetéről megfogalmazott elképzelésük: lényegében az exportra termelő ágazatok húzzák a gazdaságot. Eközben a lakosság vásárlóereje zsugorodik az infláció miatt, míg a beruházások, a költségvetési helyzet és a magas kamatkörnyezet miatt fogják vissza a gazdasági teljesítményt.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint bár a vártnak megfelelően kijutott a gazdaság a recesszióból, azonban igazi repülőrajtot még nem tudott venni. A mostani adat megegyezett a prognózisukkal, és számottevően kedvezőbb az elemzői konszenzusnál, de a belső keresletet és a külső környezetet leíró magas frekvenciájú adatok továbbra is gyengélkedő gazdaságra utalnak.
A befektetési igazgató szerint a lakossági fogyasztás várhatóan elérhette a mélypontot a második negyedévben, és fokozatos javulás várható a csökkenő infláció, és emiatt pozitívba forduló reálbér-növekedés nyomán. A stabil forintárfolyam mellett folytatódó monetáris lazítás úgy a háztartásoknál, mint a vállalatoknál erősítheti a pozitív gazdasági várakozásokat.
Az elemzői várakozások átlaga a gyenge előző negyedéves GDP-adat óta enyhe recessziót vár az év egészére.
Az Amundi alapforgatókönyve jelenleg 0,8 százalékos csökkenést valószínűsít. A külső környezet, különösen a német ipar kilátásai továbbra sem javulnak, és a beruházások szempontjából fontos EU-s források lehívása is egyre inkább kitolódik. A lassú kilábalás, a vártnál jobban csökkenő infláció és a stabil forint hármasa egyre inkább a vártnál nagyobb lazítás felé terelheti a jegybankot, azonban várakozásaink szerint ütemváltásra csak jövő év elején lehet komolyabb esély.