A Mastercard digitális fizetési indexe harmadik éve folyamatos fejlődést mutat, értéke a 2021-es 58 után 61 ponton áll a százas skálán – mondta Martinovic Boris, a Mastercard regionális public policy igazgatója. Régiós összevetésben a magyar adatok belesimulnak a többi ország adataiba.
Régiós összevetésben a magyar adatok belesimulnak a többi ország adataiba, ami kilóg kicsit felfelé, az Horvátország, ahol a turizmus megkövetelte a bankkártyás fizetés szélesebb körű elterjedését.
A készpénzmentes infrastrukturális ellátottság hagyományosan magas, 76-os értéket vesz fel, bár itt volt 3 százalékpontos előremozdulás. A fejlődés motorját a POS-hálózat bővítése adta: 3 év alatt 20 százalékkal növekedett a működő POS-készülékek száma, s immár a kereskedőhelyek több mint felében van mód valamilyen elektronikus fizetésre, ebből 47 százalékot a bankkártyás elfogadórendszer ad. A Mastercard igazgatója szerint további javulást várhatunk az azonnali fizetési rendszer jövő évi új fejlesztéseitől, az AFR2.0-tól, ami a korábbiaknál könnyebbé teszi majd a bankkártya nélküli fizetést, közvetlenül a bankszámlánkról.
Az ügyfelek tudatossága is emelkedett, ám az 55 pontos érték nem túl izmos, s ezzel is magyarázható, hogy a lakosság visszafogott a használat terén – ezt jelzi az 52 pontos érték. Ugyanakkor fontos látni, hogy 3 éves összevetésben leginkább itt nőtt – 38-ról a már említett 52 pontra – a fejlődés.
Továbbra is a legtöbben a készpénzes fizetést tartják a legbiztonságosabbnak, ráadásul arányuk emelkedik. A bankkártyás fizetést inkább kényelmi szempontok alapján preferálják a válaszadók.
Ez Matinovic Boris szerint egyértelműen összefüggésbe hozható azzal, hogy az elmúlt hónapokban szignifikánsan emelkedik a digitális csalások száma és értéke – még akkor is, ha a visszaélések döntő része nem a digitális fizetés terén, hanem az adatok megszerzésével, a számlák lecsupaszításával történik. A felmérésre válaszolók 35 százalékának volt már saját magának tapasztalata csalási kísérletekkel, ám ennek ellenére az is érződik, hogy az érintettek bizonytalanok azzal kapcsolatban, mit is kell tenniük egy-egy visszaélés esetén.
Minden más, a felmérésben szereplő tulajdonságnál jobban mutatható ki az eltérés a rendelkezésre álló jövedelem tekintetében: a 350 ezer forint alatti fizetéssel bírók sokkal inkább készpénzfüggők, s a képzettség is választóvonal: a felsőfokú végzettséggel bíró ügyfelek 20 százalékkal magasabb arányban preferálják a digitális fizetést. Ez természetesen összefügg az érintettek magasabb tudatosságával.
Érdekes, hogy a fiatalok körében – akiknek elvben komfortosabban kellene tudni mozogniuk a digitális térben – az átlaghoz képest magasabb a bizalmatlanság a fizetésekkel szemben. Az idősebbek a régóta a piacon lévő bankkártyát ma már az átlagnál magasabb bizalommal használják, ez a Mastercard igazgatója szerint azzal függhet össze, hogy ezek az ügyfelek mára megszokták és használják a plasztikokat, ám a még újabb megoldásokkal – pl. a mobilokba applikált bankkártyás tárcákkal – szemben az átlagnál jóval bizalmatlanabbak.
A piac viszonylag jól megtanulta az online fizetések esetében bevezetett, magasabb biztonságot garantáló erős ügyfél-hitelesítést, komoly mértékben visszaesett azon ügyletek aránya, amelyek azért hiúsultak meg, mert az ügyfél elakadt a hitelesítésben.
A használatot nagyban determinálja, hogy a válaszadók 74 százaléka számlára kapja a teljes fizetését, készpénzben csak az emberek mindössze 7 százaléka kapja a jövedelmét. Bár a kártyás vásárlások aránya folyamatosan növekszik, ám a válaszadók 45 százaléka a bankkártyát legtöbbször azért használja, hogy készpénzben felvegye a számlára érkező fizetését.
A kutatásban részt vevők 33 százaléka jövedelmének több mint felét készpénzben adja tovább a kereskedőknek, szolgáltatóknak, további 13 százalékuk az ingyenes készpénzfelvétel havi 150 ezer forintos limitéig vesz fel és költ készpénzben.
A felmérés kitért az online megrendelt termékekkel kapcsolatos fizetési gyakorlatra. A válaszadók legjelentősebb része, 41 százaléka általában a kiszállításkor történő bankkártyás fizetést preferálja, 30 százalékuk azonban a futárnak is készpénzzel fizetne. Ugyanakkor mára 36 százalékot ért el a válaszadók körében azok aránya is, akik már bankkártyával fizettek előre a megrendelt termékért/szolgáltatásért. Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy milyen fizetési módot használtak a fizetésnél, a válaszadók 22 százaléka a kiszállításkori készpénzes fizetést jelölte meg leginkább.
Az ügyfelek 75 százaléka már elmentette a kártyáját valamilyen szolgáltatónál. Martinovic Boris szerint arról továbbra is kevesen tudnak, hogy ha egy kereskedő oldalán elmentik a kártyaadataikat, az nem a kereskedőnél, hanem a fizetési szolgáltatónál lesz elmentve – ezek az átlagnál is sokkal komolyabb visszaélés elleni védelemmel vannak ellátva.
(Borítókép: RealPeopleGroup / Getty Images Hungary)