Az egyszeri hatások kiszűrésével infláció alatt nőtt az Erste Bank nyeresége. A bank szerint idén visszafogja, jövőre erősítheti a lakáshitelezést a csok plusz.
Az év első 9 hónapja a tavalyi bázisadatokhoz képest hatalmas eredménynövekedést mutat, ám a tényszerű adatok mást mutatnak, mint a „sima” adat, amely szerint az Erste Bank adózás utáni eredménye 18,39 milliárd forintról 89,9 milliárd forintra emelkedett.
Mondhatnánk persze, hogy rendkívül okosak vagyunk, de a tények azt mutatják, hogy az eredményességet egyszeri – ráadásul jelentős mértékben pusztán számviteli – hatások mozgatják
– mondta Jelasity Radovan, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója.
A működési eredmény a babaváró fair value értékének átszámítása miatt 56,2 százalékkal, 225,4 milliárd forintra ugrott, ám a fair value számítás nélkül a működési bevétel tavaly a „rendes” 144 milliárd helyett 172 milliárd forint lett volna, idén pedig 225 milliárd forint helyett 194 milliárd forintot mutatatott volna ki a mérleg, ha nem kell a babaváró mögötti hozamok változásával korrigálni az adatokat. Így viszont a bevételek már visszafogottabban, 13 százalékkal tudtak csak növekedni.
A másik oldalon a bank a beszámolóban lévő adatok alapján azzal büszkélkedhet, hogy ebben az inflációs környezetben is sikerült 2,5 százalékkal csökkenteni a működési kiadásokat, ám a 75 milliárdos kiadás annak köszönhető, hogy a tavalyi év költségeit terhelte, idén viszont erősítette a Sberbank csődje miatti tavalyi extra befizetés az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) felé, amit viszont idén visszakapott az Erste. Az OBA-hatás nélkül a költségek szintén 13 százalékkal 69-ről 78 milliárd forintra emelkedtek volna.
Természetesen az extra elszámolások az eredménysorokat is módosították volna:
a korrekciós tételek nélkül a bank eredménye a tavalyi 60,4 milliárd forintról 9,9 százalékkal 66,4 milliárd forintra nőtt volna.
Ez tehát messze nem profitugrás, sőt messze az infláció alatti eredménybővülést jelent.
A bank hitelállománya 6 százalékkal, 2286 milliárd forintról 2420 milliárdra emelkedett, ám az új hitelek kihelyezése 45 százalékkal zuhant. A visszaesés komolyabban érintette a vállalati hiteleket – ott 54 százalékos visszaesést jelent a 139 milliárd forintos új kihelyezés, miközben a lakossági területen harmadával, 198 milliárd forintról 135 milliárd forintra csökkent az új hitelek kihelyezése.
A lakossági üzletággal kapcsolatban Harmati László arról beszélt, hogy bár az év első kilenc hónapjában az új jelzáloghitel-igénylések 54 százaléka tűnt el, míg a babaváró esetében pedig harmadára esett az újhitel-kihelyezés az Ersténél, ám az október a lakáshitelek esetében már 22 százalékkal magasabb hitelkérelem-befogadást hozott szeptemberhez képest, ez részben a kamatplafon bevezetésének is köszönhető.
A következő hónapok értékesítésére ugyanakkor Harmati László szerint rányomhatja a bélyegét a csok plusz bevezetése a lakáshitelpiacon, szerinte nemcsak az eredeti csokigényléseket, hanem a rendes jelzáloghitel-keresletet is visszafogja majd, hogy a csok plusz igénylésére alkalmas családok kivárnak majd, hogy a számottevően komolyabb, igen kedvező – 3 százalékos – kamat mellett elérhető csok plusz hitelt tudják majd igényelni. További kereslet-visszafogást jelenthet, hogy a reáljövedelmek növekedését még nem érzik a polgárok, ráadásul az új lakások kínálata továbbra is alacsony, és az építési engedéllyel bíró projektek számának visszaesése a következő hónapokra sem kecsegtet túl sok jóval.
A másik oldalon ugyanakkor a vezérigazgató szerint erősítheti a vételi kedvet, hogy komoly árkorrekció zajlott le a használtlakás-piacon, ráadásul a kamatok is csökkennek. A lakáshitel felvétele amiatt is kedvezőbb alternatívának tűnik, hogy az elmúlt hónapokban kilőttek az albérletárak. Jelasity Radovan szerint arra is érdemes felhívni a magas hitelkamatok miatt aggódó ügyfelek figyelmét, hogy ha lejjebb mennek a kamatok, az az ingatlanpiacon szinte azonnal áremelkedést okoz majd. Összességében az Erste szerint jövőre a csok plusz hatása 150-200 milliárd forintos többletkihelyezést tesz majd lehetővé a piacon.
A személyi kölcsönök esetében a kereslet erősödését már hamarabb kezdték érezni, ráadásul a bank igyekszik ráülni arra az új tendenciára, hogy az ügyfelek visszafogottabb összegű hiteleket igényelnek. Harmati László szerint reményeik szerint még karácsony előtt több ezer ügyfelük kap majd a George applikáción keresztül hitelbírálat nélküli ajánlatot maximum 450 ezer forintos személyi hitel felvételére. A Rögtön Kölcsön lehetőséggel élni akaró ügyfelek esetében a bank pillanatok alatt lekérdezi az ügyfél KHR-státusát, és néhány másodperc alatt folyósítja maximum 72 hónapra az igényelt kölcsönt.
A vállalati hitelek esetében pedig teljesen egyértelmű, hogy az új kihelyezések a támogatott hitelek – kkv-k esetében a Széchenyi Kártya Program, nagyobb cégek esetében a Baross Gábor program – nélkül még masszívabb visszaesést mutatott volna – az új hitelek volumene így is kevesebb mint fele a tavalyi szinteknek.
Ami a válságokban nem jellemző, a nem fizető hitelek aránya 3 százalékról 2,8 százalékra csökkent.
Az ügyfélbetétek állománya bankszinten 13,4 százalékkal, 2286 milliárd forintról 3157 milliárd forintra csökkent. A lakossági oldalon ugyanakkor csoportszinten itt is erősödést mutat az Erste: a lakossági ügyfélvagyon 4674 milliárd forintról 5166 milliárd forintra emelkedett, ám ezen belül a betétállomány aránya 40-ről 30 százalékra csökkent, de komoly erény, hogy a pénzek egy részét sikerült bankon belül tartani. Ugyancsak kedvező, hogy a rendszeres betétlekötések terén jó eredményeket ér el az Erste – csak az újraindított lakástakarék-pénztár néhány hét alatt több mint 8000 ügyfelet szerzett. Ugyanakkor a hitelek és a betétek mozgása miatt a banktörténetben ritkán látható módon a hitel/betét arány egyetlen év alatt 58,9 százalékról 72,1 százalékra emelkedett.
Az állam Erste-részesedésének eladásával kapcsolatban Jelsity Radovan jelezte: az ügylet árazásáról a magyar kormány és az Erste bécsi anyacége döntött, ugyanakkor megerősítette, hogy a bécsi központ jelezte az EBRD felé is, hogy a londoni bankcsoporttal szemben is élni akar a visszavásárlás eredeti szerződésben szereplő opciójával. Ugyanakkor az állam beszállása kapcsán vállalt kötelezettségeit az Erste teljesítette, ráadásul több felvásárlással az elmúlt években az Erste volt a bankszektor egyik legnagyobb konszolidálója. Igaz, a legutóbbi akvizícióról lemaradtak, a Fundamentát végül nem ők vásárolhatták meg.
(Borítókép: Az Europe Tower irodaház, az Erste Group Immorent Kft. székháza. Fotó: Róka László / MTI)