Régiós összehasonlításban továbbra sem népszerű a távmunka Magyarországon egy kutatás szerint, miközben a tapasztalatok alapján nem okoz hatékonysági problémákat – hívta fel a figyelmet a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder legfrissebb elemzésében, amelyet az MTI-nek is eljuttattak.
Az Eurostat adatai szerint a munkaképes korú magyar munkavállalók 10,6 százaléka dolgozott otthoni vagy hibrid munkavégzés keretében tavaly, ami kevesebb mint fele az EU 27 országában mért 22,4 százalékos aránynak. A lemaradást tovább növelheti, hogy az idén – elsősorban hatékonysági okokra hivatkozva – a munkáltatók jelentős része kezdte visszarendelni (részben vagy teljesen) irodai munkavégzésre dolgozóit.
A magyar munkavállalók alig 2,8 százalékának az otthona a munkavégzés fő helye, további 7,8 százalék megosztva végzi munkáját irodai és otthoni környezetben. Nem csupán az észak- és nyugat-európai országokhoz képest jelentős az ország elmaradása a home office területén, hanem a régió országaihoz képest is: míg Magyarországon 2022-ben az emberek 10,6 százaléka dolgozott legalább részben otthon, Lengyelországban 12,6 százalék, Szlovákiában 13,1 százalék, Csehországban 15,7 százalék, Ausztriában pedig 27,5 százalék volt ez az arány.
Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója kifejtette: az utóbbi időben a cégek elkezdték jelentősen szűkíteni a munkavállalók otthoni munkavégzésre fordítható időkeretét, hivatkozva többek között az irodai munka jobb ellenőrizhetőségére, illetve a beavatkozás könnyebb lehetőségére. A rendelkezésre álló technológia azonban mindezt már az online térben is maradéktalanul lehetővé teszi, így az esetek többségében a személyes felügyeletre vonatkozó törekvések nem járnak valódi haszonnal – mutatott rá.
A Trenkwalder szerint megfelelő keretek mellett a távmunka – annak számos egyéb előnye mellett – nem okoz hatékonysági problémákat.
A home office gazdaságpolitikai szempontból is fontos pozitív hatása, hogy rugalmas feltételeivel segít mozgósítani a munkaerőpiac tartalékait, esetenként kiváltva a külföldi munkaerő iránti igények egy részét is. Különösen a megváltozott munkaképességűek, a kisgyerekes szülők, az otthoni ápolást végzők, illetve a diákok köréből vonható be ily módon jelentős számú pótlólagos munkavállaló a piacra.