Átmeneti lehet az 5 százalék alatti infláció, a jövő év második felében ismét kismértékben erősödhet a pénzromlás mértéke a K&H Bank elemzői szerint.
A vállalatok sokkal pesszimistábbak a makrogazdaság jövőbeli helyzetére vonatkozóan, míg saját jövőbeli helyzetük értékelésében kedvezőbb a kép.
Eddig a cégek és a gazdaság helyzetének értékelése együtt mozgott, most viszont markánsan elválik a két irány
– hívta fel a figyelmet a vállalati felmérésük legérdekesebb pontjára Rajna Gábor, a K&H Bank vállalati üzletág igazgatója. A cégméret szerinti legoptimistábban a nagyvállalatok, a 10 milliárd forint feletti árbevétellel bíró vállalkozások látják saját helyzetüket, a legrosszabb mutatót a középvállalkozások produkálták, ott az index értéke leginkább a makrogazdasági bizonytalanság miatt romlott. Rajna Gábor szerint az iparági bontást vizsgálva, a kiskereskedelmi forgalom markáns visszaesése miatt érthető, hogy a kereskedelmi vállalatok mutatói a legrosszabbak.
A saját megítélés és a makrogazdasági helyzet értékelése közötti éles ellentét kioltotta egymást, így a K&H vállalati növekedési indexe a harmadik negyedévben a másodikhoz hasonlóan 0 ponton stagnált.
Érdekes látni, hogy a cégek immár negyedik negyedéve folyamatosan nagyobb árbevétellel számolnak, ám ez még nem elég ahhoz, hogy a nyereségességi mutatók visszatérjenek a pozitív tartományba. A cégek közül elsősorban a külpiacra termelő vállalatok optimisták a bevételek tekintetében, ami összefügghet azzal, hogy a cégek és a K&H is a forint gyengülésére számítanak a következő hónapokban.
A vállalatok 80 százaléka számol gyengülő forintárfolyammal, ám közel kétharmaduk, 60 százalékuk szerint ez rontani fogja a piaci helyzetüket.
A bank az idei évre adott 375–390 forintos euróárfolyam helyett 382–397 forintos szintet vár 2024-re – mondta Németh Dávid, a bank vezető elemzője.
Rajna Gábor komoly gondnak látja, hogy a felmérés szerint nem javul a beruházási aktivitás – 2021 óta lényegében folyamatosan esik a beruházási részindex, ami történelmi mélypontra ért.
A jövőben az energetikai célú beruházások is visszafogottabbak lesznek. A K&H felmérése szerint míg az elmúlt év során a cégek 45 százaléka valósított meg valamilyen energetikai célú beruházást, ám a jövőben csak a megkérdezettek 25 százaléka gondolkodik ilyen beruházáson. Továbbra is a napelem-telepítés a leggyakrabban választott megoldás, ám pont itt látszik az egyik oka a visszafogottabb beruházási aktivitásnak: a napelem-beruházások megtérülése a válság mélypontján 2 év körül volt, ám a mostani árak mellett ez megduplázódott.
Meglepő, hogy a foglalkoztatási oldalon továbbra is nyitottak az erőforrás szerzésre – érdekes ugyanakkor a K&H igazgatója szerint az, hogy
a cégek jelentős része nem feltétlenül a már meglévő új munkahelyek miatt tervez szakemberfelvételt, hanem a feszes munkaerőpiac miatt a későbbi erőforrások bebiztosítása is érvként megjelent a munkaerő-felvételben gondolkodóknál.
A cégek jövőképét az év elején még leginkább az infláció, a vevők eltűnése és a beszállítói árak emelkedése tette borússá, mára fő kihívásként ezek közül csak az infláció maradt. Új bizonytalansági elemként jelent meg ugyanakkor a költségvetés helyzete miatt a jogszabályi környezet és a kormányzati gazdaságpolitika változása, amely például az adóváltozásokban jelenhet meg.
Egy negyedév alatt 14-ről 27 százalékra ugrott azon cégek aránya, akik a közterhek növekedésével számolnak
– ismertette Rajna Gábor.
Magyarország az elmúlt egy évben folyamatosan lemaradt a régió gazdaságától, a kérdés, hogy a harmadik negyedévi GDP-növekedés mekkora és mennyire tartós lesz. Mi magyarok a csehekkel egyetemben rendkívül függünk a német gazdaságtól, ahol egyelőre kevés a pozitív hír – emlékeztetett Németh Dávid.
A bank vezető elemzője szerint a kiskereskedelem szenvedését alapvetően a reálbér-növekedés zárhatja le. Az azonban kérdés, hogy a K&H szerint a jövő évre várt, akár 4-5 százalékos reálbérbővülést egyből fogyasztásra költik-e az emberek, vagy a válság alatt elköltött összegek visszatöltése zajlik majd.
Németh Dávid szerint 3-4 hónapig a lakosság felhalmozása lehet markánsabb, s csak onnantól indulhat meg komolyabban a reálbér-növekedés támogatásával a kiskereskedelmi forgalom.
Az energiaárak az elmúlt hetekben a világgazdaság vártnál kisebb növekedése és így a felhasználási igény visszaesése miatt az elmúlt hetekben tovább csökkentek, de a fennálló problémák (Gáza, Ukrajna) továbbra is volatilissá teszik a piacot. A csökkenő energiaáraknak és a visszaeső fogyasztásnak köszönhetően így akár pozitív is lehet év végére a folyó fizetési mérleg. Az idén a nettó export adta a növekedés motorját, ám ez jövőre már kevésbé érvényesül. Helyette a K&H szerint a belső fogyasztás adhat új motort, és a bank azzal is számol, hogy a jövő év második felében a beruházások is beindulnak majd.
A K&H szerint az elmúlt hónapok komoly mértékű inflációs szintjének csökkenése még kitart – a bank év végére 6-7 százalékos szinttel számol majd. A bázishatás miatt a csökkenés tovább tarthat a jövő év elején – 2024 közepére 4-5 százalékos szintre csökkenhet a pénzromlás, ugyanakkor a meglóduló fogyasztás és ezzel párhuzamosan a szolgáltatói szektor elmúlt hónapokban megindult áremelései nyomán a jövő év második felében ismét 5 százalék fölé emelkedhet az infláció mértéke.
A jegybanki alapkamat csökkenése még kitart néhány hónapig, majd onnantól itt is lassabb ütemre válthat az MNB. A K&H jövő év végére 6,75 százalékos kamatszinttel számol, ami az inflációs előrejelzéssel összevetve 1,5 százalék körüli reálkamatot jelenthet majd – mondta Németh Dávid.
(Borítókép: Németh Emília / Index)