A Monetáris Tanács keddi döntése értelmében az alapkamat mértéke szerdától 11,5 százalék. A kamatfolyosó felső szélét a korábbi 13,25 százalékról 12,50-re módosították, alsó szélét pedig 11,25-ről 10,50-re változtatták. Ezzel a döntéssel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az alapkamatot 75 bázisponttal csökkentette.
„A javuló makrogazdasági fundamentumok és a nemzetközi környezet támogatja a kamatcsökkentés folytatását az októberi, 75 bázispontos ütemben” – fogalmazott a napokban, még a keddi kamatdöntés előtt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke. Ennek fényében nem meglepő a Monetáris Tanács döntése, amelynek értelmében
az alapkamat mértéke szerdától 11,5 százalékra változik.
Pozitívum, hogy az MNB nem lepte meg a piacokat, előre, egyértelműen kommunikált. Fontos kiemelni, a szigorú monetáris politika következetes lazítása megágyaz annak, hogy erőteljesebb növekedési pályára állhasson a magyar gazdaság.
Az októberben megtalált, 75 bázispontos optimális ütemben folytatódott a kamatcsökkentési ciklus. A múlt héten Virág Barnabás alelnök eddigi legerősebb előretekintő iránymutatása alapján ez nem is volt kérdés a piac számára, ráadásul februárig hasonló ütemezésre lehet számítani
– értékelte az adatokat Kiss Péter. Az Amundi befektetési igazgatója arra is emlékeztetett, hogy a jegybank célja az iránymutatással a jelenleginél nagyobb mértékű csökkentési várakozások hűtése lehet, megerősítve ezzel a monetáris politika elkötelezettségét a pozitív és növekvő reálkamatok mellett.
„Mindez a jegybank hitelességét is javítja, amire szükség van, ha a jegybank továbbra is erősödő, vagy legalábbis stabil forintárfolyam mellett szeretné folytatni az alapkamat csökkentését” – összegezte. Így a várakozások szerint az alapkamat év végére 10,75 százalékra süllyed, a jövő év végén pedig 6 százalék lehet. Az inflációs pályára vonatkozó előrejelzésünk alapján jövőre folyamatosan pozitív reálkamatot láthatunk, de annak mértéke az év eleji 4 százalékról év végére fokozatosan 1 százalék környékére csökken – zárta elemzését.
„Kedden délelőtt fontos ellenállás fölé került az euró–forint árfolyam, a 200 napos mozgóátlagot és a szeptember óta tartó csökkenő trendcsatorna felső trendvonalát sikerült átlépni” – jelezte lapunknak elküldött elemzésében az Equilor. Amennyiben a mozgás szignifikánssá válik, a következő fontosabb megálló 382,50 közelében lehet. A délutáni MNB-ülésen a kamatdöntés kevésbé, de a jegybanki kommentár hozhat nagyobb árfolyammozgást. Kedd 13 óra magasságában 379,93 forintot ért egy euró, majd a kamatdöntés után 379,2-ig szúrt le az árfolyam, de rövidesen visszagyengült 379,5 fölé.
A jegybank új szakaszt indított el a monetáris politikán belül – emlékeztetett Virág Barnabás a kamatdöntést követő online háttérbeszélgetésen. A jegybanki alelnök hangsúlyozta, hogy adatvezérelt módon haladnak a kamatpályán. A hazai makrogazdasági folyamatok továbbra is javuló trendet mutatnak, az infláció egy számjegyű, és kikerültünk a recesszióból.
Nem dőlhetünk hátra, nem hirdethetünk győzelmet az infláció felett
– hangsúlyozta beszédében Virág Barnabás, megjegyezve, hogy az erőteljes dezinfláció és a pénzügyi piacok stabilitása lehetővé teszi, hogy az MNB folytassa a kamatcsökkentési ciklusát. A külső kockázati tényezők miatt azonban indokolt az óvatos megközelítés, ezért is döntöttek a 75 bázispontos csökkentés mellett.
A dezinfláció gyorsulásával a reálkamat tovább emelkedett, ez a jegybank szerint segíti az infláció további csökkenését, ami sarokpont a jegybank politikájában. Az irányadó ráta az év végére 11 százalék alá csökkenhet, és 2024 februárjában egy számjegyű lehet.
Regős Gábor szerint a jegybankelnöki prezentáció felemás hangnemet ütött meg: szigorúságra utal annak kifejezése, hogy a dezinflációt folytatni kell, az inflációs cél még messze van, illetve hogy óvatos megközelítésre van szükség.
A prezentációban elhangzott, hogy az alapkamat 2024 februárjában 10 százalék alá kerül, azt jelenti, hogy az év elején is erőteljes lazítás várható – ennek havi mértéke, feltételezve az egyenletes lazítást 50 vagy 75 bázispont lehet. Ez a Makronóm Intézet vezető elemzője szerint inkább laza hangnem, hiszen határozott lazítást jelent. Iránymutatásként elhangzott még a pozitív reálkamat fenntartása, ez alapján pedig az várható, hogy az alapkamat mértéke követi az infláció alakulását – különösen, ha nem történik semmilyen váratlan esemény, ami szigorúbb politikát kíván meg. A szakértő szerint ez szintén inkább a szigorú politikát erősíti, bár nem egyedi: az Európai Központi Bank és a Fed is pozitív reálkamatot tart fent.
A mai döntés a forint árfolyamát egyelőre nem befolyásolta érdemben, azaz a meghozott kamatdöntés és a kapcsolódó kommunikáció a piaci várakozásokkal összhangban alakult.
A makrogazdasági helyzetről az alelnök leszögezte, hogy októberben már 9,9 százalékos infláció alakult ki, ez a mérséklődés dinamikusan folytatódhat, az év végén 7 százalék körül alakulhat, ám kitért arra is, hogy a nemzetközi nyersanyagárak ebben kulcsfontosságúak lesznek. Virág Barnabás leszögezte, a rövid bázisú árazási mintázatok már 2020 előtti képet mutatnak. Majd kitért arra, hogy visszatért a gazdasági növekedés, és év/év összevetésben év végére pozitív lehet. A folyó fizetési mérleg egyenlege ismét többlettel zárt, a várnál is nagyobb mértékben javulhat.
A fokozott geopolitikai feszültségek általánosan növelik a világgazdasági kilátásokat övező kockázatokat, ezek Továbbra is velünk vannak.
Ugyanakkor a globális trendek a dezinfláció folytatódását vetítik előre. A világgazdasági kereslet gyengülése, a nyersanyagárak tavalyinál alacsonyabb szintje, valamint a nemzetközi szállítási költségek korrekciója az inflációs ráták folytatódó süllyedésének irányába mutat. Ezzel együtt a nyersanyagárak változékonysága fennmaradt, ami változatlanul kockázatot jelent inflációs szempontból.
A hosszú hozamok a legtöbb fejlett piacon csökkentek, ám még mindig magasabban állnak, mint az elmúlt évtizedekben. A geopolitikai konfliktusok ellenére is csökkent az olaj világpiaci ára, ugyanakkor a nemzetközi kockázatok továbbra is óvatosságra intik a jegybankot. Európában recessziós félelmek erősödtek.
A jegybank várakozása szerint az éves infláció az év végén 7 százalék körül alakul.
A fogyasztóiár-index várhatóan 2025-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba. Éves átlagban az infláció az idei évben 17,6–18,1, 2024-ben 4,0–6,0, míg 2025-ben 2,5–3,5 százalék között alakul.
Októberben a fogyasztói árak éves összevetésben 9,9 százalékkal emelkedtek. Erőteljes a dezinfláció az élelmiszerek és az iparcikkek területén. A kormányzat és a Gazdasági Versenyhivatal versenyt erősítő lépései, a monetáris politika szigora és a külső környezet javulása is megjelenik a hazai dezinflációban – jelezte Virág Barnabás. Emlékeztetett, januárban ért csúcsára a hazai infláció, ekkor az uniós mezőnyt jelentősen megelőztük. Azóta azonban jelentősen mérséklődött az áremelkedés üteme hazánkban.
Az év eleje óta végbement áremelkedés a visegrádi országokéhoz hasonló, így év végére a régiós mezőnybe érhet a magyar infláció. Visszatérünk a régiós mezőnybe.
– mutatott rá a jegybanki alelnök, aki szerint a 9,9 százalékos októberi éves infláció még így is magasabb a hiánycélnál, de az irány mindenképp jó. A külső egyensúlyi pozíciónk gyors, jelentős és tartós javulást mutat. „Ez a váltás a 2008–2010 közötti időszakhoz képest is gyorsabban megy végbe” – tette hozzá. A folyó fizetési mérleg idén szeptemberben nagymértékű többletet mutatott. Ennek három oka van:
A folyó fizetési mérleg hiánya idén a GDP 1 százaléka alá mérséklődhet, és az egyenleg az előrejelzési horizonton tovább javul. A jegybanki alapkamat 11,5 százalékkal és ezzel összhangban a kamatfolyosó 75 bázisponttal csökkent. A monetáris politika kulcspontjai: a dezinflációt jövőre is folytatni kell, ezért fontos a körültekintő megközelítést alkalmazni. Virág Barnabás leszögezte, hogy a pénzpiaci stabilitás biztosításához a Monetáris Tanács továbbra is adatvezérelten hoz döntés a kamatszintről.
„A pozitív reálkamat segíti az infláció további csökkenését” – áll a jegybank által közzétett indoklásban. Újságírói kérdésre pedig arra is kitért a jegybank alelnöke, hogy a bejelentett decemberi béremeléseknek nem lesz jelentős hatása az inflációra.
Az inflációs várakozások 5 százalék körül alakulnak a jövő évre, a GDP-emelkedést 3-4 százalékra teszik, míg az addicionális nominális termelékenységnövelés 8-9 százalék körül lehet – sorolta a jegybanki alelnök. Emlékeztetett arra is, hogy az inflációs környezetben számos ágazatban jelentősen megemelte a profitszintet, tehát ebből tudják a cégek emelni a fizetéseket, nem kell már árakat emelniük. Annál is inkább azért ez lenne a megfelelő megoldás Virág Barnabás szerint, mivel a kereslet még nem állt helyre, nem szerencsés ilyenkor áremelésekkel operálni.
Aki ármelésekkel fog operálni, az valószínűleg egy ilyen keresleti közegben inkább a vesztesek oldalán fog állni
– fogalmazott a jegybanki alelnök, hozzátéve, hogy a jegybank számításai szerint a 2023 július 1-től bevezetett hulladékgazdálkodási díjak sem fognak jelentős hatást gyakorolni az inflációra.
A jegybanki alapkamat mértékéről szóló rendelet azóta már a Magyar Közlönyben is megjelent. A rendelet november 22-én, szerdán lép hatályba.
(Borítókép: Matolcsy György 2023. március 8-án. Fotó: Kovács Attila / MTI)