A jegybank kamatpolitikája akkora károkat okoz, hogy abból egyévnyi nyugdíjat tudnánk pluszban fizetni, remélem, így már mindenkinek világos – mondta az Indexnek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint drasztikus következményei vannak annak, hogy Magyarországon újra beköszöntött a pozitív reálkamat. Vezető gazdasági politikusok szerint a növekedésnek napjainkban egy akadálya van: a jegybank.
„Egyszerűen csalódottságot érzek a kamatdöntéssel kapcsolatban” – nyilatkozta az Indexnek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László, akivel kiértékeltük a keddi 75 bázispontos csökkentés következményeit. Ugyanis a Monetáris Tanács döntése értelmében szerdától az alapkamat mértéke 11,5 százalékra változott. Annak ellenére, hogy szinte a teljes elemzői konszenzus alapján a 100 bázispontos csökkentésre is lehetőség volt.
A jegybank kamatcsökkentése azért kulcskérdés, mert újra pozitív reálkamat-időszak figyelhető meg a gazdaságban. Erről akkor beszélhetünk, ha a nominális kamat magasabb, mint az infláció mértéke. 2016-ig szinte folyamatosan pozitív reálkamat volt, amely érdemben lassítja a magyar gazdaság növekedését. Annak ellenére, hogy negyedéves alapon a harmadik negyedévben újra pozitív tartományba került a GDP-növekedés. Parragh László szerint a pozitív reálkamat káros a gazdaságra nézve, csökkenti a fogyasztást és a kereskedelem erősödését. Ez pedig azért is fontos, mert Magyarországon a fogyasztást és nem a munkát terhelő adók vannak túlsúlyban.
így HA NINCS FOGYASZTÁS, NEHEZEBBEN ÉRHETŐ EL a KÖLTSÉGVETÉSI EGYENSÚLY.
A fogyasztás élénkítésével viszont megvalósulhat az egyensúly. Ha a fogyasztás egészséges, akkor több az adóbevétel. A költségvetés nem egészen 50 százaléka az adóbevételekből ered, ebből a legjelentősebb az általános forgalmi adó, amely majdnem a duplája a második helyezett személyi jövedelemadónak. Az adóbevételek jóval több mint felét a fogyasztási adók teszik ki. A pozitív reálkamat pedig a fogyasztást befolyásolja.
Az MNB ilyen értelemben szűk látókörű, ha úgy tetszik, csőlátású
– tette hozzá Parragh László, aki nem akar senkit megbántani, azonban szerinte a jegybank szakembereinek sokkal alaposabban kellene olvasni a saját törvényüket: a 3. paragrafus szerint elsődleges cél az árstabilitás elérése, ám annak veszélyeztetése nélkül köteles támogatni a gazdaságpolitikát. Márpedig maga a jegybank ismerte el: javultak a makrogazdasági mutatók.
Parragh László rávilágított, hogy ha a pénz önmagától, a kamatszintből fakadóan többletpénzt – reálkamatot – termel, akkor nem biztos, hogy érdemes befektetni, beruházásba kezdeni, kockázatot vállalni. „A tőkémre mindenképpen még több pénzt kapok a nap végén, ha nem fogyasztok, hanem befektetek.”
Fontos hozzátenni, létezik egy másik összefüggés is: nem mindegy, hogy milyen időtávon nézzük a reálkamatot, lehet előre- és visszatekintve is vizsgálni. Nem az adott nap reálkamatát kell nézni, hanem figyelembe kell venni, hogy előretekintve mennyi a többletjövedelem, illetve jövedelemveszteség, továbbá visszatekintve mennyit hozott a befektetés, hogyha betettem a reálkamat szintjének közelében levő befektetésbe, kötvénybe, államkötvénybe, piaci kamatozásba.
Ennek megítélése, ami igazából dönt. Ám olyan mértékű és sebességű napjainkban a inflációváltozás, hogy az előre-, illetve visszatekintő kamatszintet nem szerencsés éves szinten vizsgálni. Hónapról-hónapra hatalmas a változás. Ha most megnézzük, februárban mennyi lesz az infláció, valamint a kamat, akkor ez egy erőteljes várakozás a piac részéről, hogy mekkora jövedelemre lehet szert tenni a befektetésekkel a pénzpiacon.
Parragh László hozzátette, ha egy hónapnyi késedelem brutális többletterhet jelent az államnak és azoknak, akik negatív pénzügyi pozícióban vannak: „egy éven belül az infláció 25 százalékos szintről beesett 10 százalék alá. Ha ezt havonta nézem, akkor is havi 1-2 százalékos a csökkenés. Az állam tartozása nagyjából 40 ezer milliárd forint, és ennek a kamatterhét egy százalékkal feljebb vagy lejjebb árazom, akkor ott már komoly összegről beszélünk”.
Parragh László úgy nyilatkozott, hogy ennél jóval nagyobb kamatcsökkentést is elbírt volna a forintárfolyam, egyébként az összes piaci szakértő, akit elértünk, hasonlóan vélekedett. A kamatdöntés előtt néhány nappal a Magyar Nemzeti Bank alelnöke így fogalmazott: „a javuló makrogazdasági fundamentumok és a nemzetközi környezet támogatja a kamatcsökkentés folytatását az októberi, 75 bázispontos ütemben”. Ugyanakkor a kamatdöntő ülést követő háttérbeszélgetésen felhívta a figyelmet arra, hogy 50, 75, illetve 100 bázispontos csökkentésen gondolkodtak. A jegybank az alábbi megállapításokat tette a gazdaságról:
Bár kiemelnek problémákat, és az alelnök úgy fogalmazott, hogy „a pozitív reálkamat segíti az infláció további csökkenését”, jól látható, összességében pozitívan értékelik a magyar gazdaság kilátásait. „Érthetetlen, hogy ennek ellenére miért nem vágtak legalább 100 bázispontot, ráadásul a piac ezt beárazta” – tette hozzá Parragh László. (További ellentmondás, hogy az alelnök, ahogy azt bemutattuk, napokkal korábban leszögezte a 75 bázispontot, majd a döntést követően hangsúlyozza, hogy a Monetáris Tanács asztalán a 100 bázispont is ott volt.)
Normális gazdaságban a fiskális és a monetáris politika együtt működik, a régi szabályok szerint rendszeresek az egyeztetések. Ez Magyarországon teljesen hiánycikk lett
– összegezte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki végezetül a kamara számítására is rávilágított: „a következő tíz évünket elrontottuk, magasabb kamatozással és díjazással kell törleszteni a kötvényeinket”. Szerinte ha ciklusban – 3-4 éves időtávon – vizsgáljuk a jegybanki döntéseket, akkor 4000 és 6000 milliárd forint között van a többletteher. Ennyivel drágul csak az állam finanszírozási igénye, a fogyasztási problémák ebben nincsenek benne. „Ha ezt lefordítom hétköznapi nyelvre, akkor egyévnyi nyugdíjat lehetne adni mindenkinek” – zárta Parragh László az Indexnek adott értékelését.
Azontúl, hogy a gazdaságfejlesztési miniszterről köztudott, hogy a magasnyomású gazdaság mellett teszi le a voksát, egyértelműen hangot adott annak, hogy a magyar gazdaság helyreállításának egyetlen akadálya van: a Magyar Nemzeti Bank, amely magas kamatot tart fenn. A jegybankkal szemben más véleményen van a pozitív reálkamatról. Ez ugyanis a miniszter szerint káros a vállalkozóknak, mivel nem ösztönzi őket hitelfelvételre.
Nagy Márton korábban kiemelte, a gazdaság számára kulcs a fogyasztás helyreállítása, amelynek alapját a reálbérek emelkedése adja. A fogyasztás visszaesése ugyanis negatívan érintette a belső értékesítésre termelő szektorokat és a belgazdaságban megvalósuló beruházásokat is.
(Borítókép: Parragh László 2023. május 26-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)