Idén szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 384 900 forint volt. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,1 százalékkal, míg a reálkereset – a tavalyi év augusztusa óta először – 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 900 forint volt, 14,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A rendszeres bruttó átlagkereset 537 000 forintra becsülhető, 14,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A KSH adatai szerint a rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 540 400, a költségvetésben 518 800, a nonprofit szektorban 554 400 forintot tett ki, 15,4, 12,6, illetve 15,8 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 371 000, a kedvezményekkel 384 900 forintot ért el, mindkettő 14,1 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi év szeptemberében.
A reálkereset 1,7 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 12,2 százalékos növekedése mellett.
Ezzel nagyon hosszú és fájdalmas időszaknak inthetünk búcsút, hiszen a reálbérek egy éven keresztül csökkennek:
A KSH adatai rávilágítottak, hogy a bruttó mediánkereset 450 000 forint volt, ami 14,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 311 100 forintot ért el, 13,9 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Amennyiben az eddigi idei évet vizsgáljuk szeptemberig, úgy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 000 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 370 400, a kedvezményeket figyelembe véve 384 100 forintot ért el.
A bruttó, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset egyaránt 14 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását befolyásolta a fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 1,8 százalékponttal lenne magasabb.
Az idei évben szeptemberig a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 574 500 forint volt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 382 100, a kedvezményeket figyelembe véve 395 700 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,1, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 14 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását ebben az esetben is befolyásolta a fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 1,9 százalékponttal lenne magasabb – összegezte a KSH.
„Szeptemberben megtörtént a fordulat, újra növekedő pályára állt a fizetések vásárlóereje” – így kezdte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, a legfrissebb kereseti adatok értékelését. A tárcavezető rámutatott, a reálbér szeptemberben jelentősen, 1,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A miniszter úgy vélekedett, a reálbérek emelkedését az tette lehetővé, hogy a kormány októberre egy számjegyűre szorította le az inflációt, amely célzott kormányzati intézkedéseknek volt köszönhető.
A KSH jelentése szerint 2023 szeptemberében a bruttó átlagkereset 557 900 forintot ért el, azaz egy év alatt közel 70 ezer forinttal – 14,1 százalékkal – emelkedett a bruttó átlagbér. Mindez azt jelenti, hogy a Gyurcsány-korszakhoz képest, amikor az átlagkereset mindössze 202 ezer forintot ért el, egy átlagos munkavállaló már majd háromszor akkora fizetést vihet haza, mint korábban
– a tárcavezető azt is hozzátette: a munkaadók és munkavállalók megegyezésének köszönhetően a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 10 százalékkal nő idén decembertől. „Egy minimálbért kereső dolgozó a Gyurcsány-korszakhoz képest már több mint 3,5-szer nagyobb fizetést vihet haza” – mondta, majd azt is kijelentette, a kormány célja, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának éve legyen.
Nagy Márton szerint a makrogazdasági folyamatok biztatók, hiszen az infláció dinamikusan csökkenő, a gazdaság és a reálkeresetek pedig újra növekedő pályán vannak. Emlékeztetett, a kormány két hónappal hamarabb teljesítette a vállalását, hiszen már az év vége előtt egy számjegyűre csökkentette az inflációt, miközben a harmadik negyedévben a gazdaság európai szinten is az egyik legnagyobb mértékben bővült, negyedéves alapon 0,9 százalékkal.
Azonban szerinte a növekedés helyreállítását jelentősen akadályozza az egyre növekvő pozitív reálkamat. Az inflációt érdemben meghaladó jegybanki kamat visszatartja a lakosságot a fogyasztástól, másrészt visszatartja azt is, hogy a vállalkozások beruházzanak. Nagy Márton kiemelte:
A pozitív reálkamat lefullasztja a gazdaságot, megfojtja a vállalkozásokat.
„Mindezek a folyamatok pedig rövid távon és hosszú távon is roncsoló hatással bírnak, hiszen visszavetik a versenyképességet, a teljesítményt” – írta a közleményében.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője az adatokat úgy összegezte, a keresetek növekedési üteme szeptemberben az előző havi 15,2 százalékról tovább lassult, 14,1 százalékra. Ez részben annak az eredménye, hogy a tavalyi évben a növekvő infláció miatt a vállalkozások több esetben pótlólagos béremelést adtak munkavállalóiknak, idén viszont ilyen nem történt. A mérséklődő béremelkedési ütem azonban nem csak a vállalkozásokat érintette, a közszférában is lassulás történt, 14,8 százalékról 12,2 százalékra – azaz ismét nyílt az olló a verseny- és a közszféra között.
Ugyanakkor korábbi várakozásainknak megfelelően a reálbérek éves alapú változása szeptemberben visszatért a pozitív tartományba, a keresetek reálértéke átlagosan 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – figyelembe véve a 12,2 százalékra mérséklődő inflációt. Tekintettel arra, hogy az infláció folyamatosan és erőteljesen lassul, a munkaerőpiac pedig feszes marad, a reálkeresetek változása várakozásunk szerint egy újabb sokk bekövetkezéséig a pozitív tartományban marad, így elősegítheti a fogyasztás növekedési pályára való visszatérését.
Regős Gábor arra is kitért, hogy bár általában az év vége felé nagy meglepetés a kereseti statisztikában már nem várható, idén két okból is más a helyzet:
A Makronóm Intézet szerint jövőre az átlagkeresetek növekedése meghaladhatja a 12 százalékot. Ebben a minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés mellett szerepe lesz a feszes munkaerőpiacnak, illetve az idei magas inflációnak, amely még jövőre sem múlik el teljesen. „Ez azt is jelenti, hogy becslésünk szerint a reálkeresetek 6 százalékkal emelkedhetnek, kompenzálva az idénre várt 2,5 százalékos csökkenést. Ez azonban természetesen az átlag – van, aki ennél jobban, és van, aki ennél rosszabbul jár” – zárta elemzését.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az adatokat úgy értékelte, hogy az elmúlt hónapokban látott tempóhoz képest lassuló bérdinamika mögött egyrészt egy erős bázishatás áll, hiszen 2022 szeptemberében a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak illetménye jelentősen emelkedett. A rendszeres keresetek eközben szeptemberben 14,9 százalékkal alakultak magasabban az egy évvel korábbi értéküknél, vagyis a teljes keresetek növekedését is meghaladó emelkedést látunk.
Ez azt is jelenti, hogy idén szeptemberben az egyszeri kifizetések és bónuszok alacsonyabbak voltak, mint egy évvel ezelőtt.
Szerinte ez sem érhetett senkit meglepetésként, hiszen a tavalyi év végén, az egyre erőteljesebb inflációs nyomás mellett számos vállalat döntött úgy, hogy munkavállalóik számára egyszeri juttatást biztosít a megélhetési helyzetük javítása érdekében. Ennek a célja az volt, hogy úgy javuljon a munkavállalók anyagi helyzete, hogy ez közben nem jelent egy hosszú távú bérköltség-emelkedést a cégeknek.
Virovácz Péter kiemelte, hogy az infláció tovább lassult szeptemberben, az átlagbér növekedési ütemének lassulása ellenére véget ért a reálbérek éves bázison mért csökkenése 12 hónapot követően. A 2023. szeptemberi átlagbér vásárlóereje 1,7 százalékkal volt magasabb, mint az egy évvel korábbi érték.
Habár ez jelentős változás, érdemes azért egy lépést hátrébb lépni. Ez csupán annyit jelent, hogy az előző évhez képest – változatlan árszintekkel kalkulálva – a lakosság vásárlóereje ismét elkezdett növekedni. De ez csak egy pozitív adat és az előző év azonos időszakához képest nézi a növekedést. Ha azonban azt nézzünk, hogy 1990-es árakon számítva mennyi is a reálbér mértéke (tehát nem százalékos változást nézünk), akkor azt látjuk, hogy számításunk szerint ez az érték 28 784 forint volt.
Majd hozzátette, hogy ehhez képest 2021 utolsó három hónapjában 1990-es árszínvonallal számolva az átlagbér 31 000 forint körül alakult. Ebből is jól látszik, hogy ez a mostani pozitív év/év változás alapvetően egy kilábalás kezdetét jelöli csupán, és még nagyon hosszú út áll előttünk addig, amíg a bérek vásárlóereje ledolgozza az inflációs sokk és a megélhetési válság okozta visszaesést.
(Borítókép: Index)