Index Vakbarát Hírportál

Megkezdődött a hegyi-karabahi Soltanli magyar cégek általi újjáépítése

2023. november 24., péntek 17:53 | aznap frissítve

Letették az alapkövét annak az építkezésnek, amelynek keretében az Azerbajdzsán által ősszel visszafoglalt Hegyi-Karabahban lévő Soltanli települést egy magyar vállalat építi újjá. A beruházásnak köszönhetően öt-hatezer ember térhet majd vissza Soltanliba – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a helyszínen.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető kiemelte, hogy a magyar kormány azonnal világossá tette, készen áll részt venni az érintett régió újjáépítésében, és a falu felé tartva is jól látható volt, hogy nagy munka vár a felekre ezen a téren.

Emlékeztetett a Baku és Budapest között létrejött megegyezésre, amelynek értelmében magyar cégek építhetik újjá Soltanlit, és erre végül a KÉSZ-csoport szerződött, amely készen áll megkezdeni a munkát, amint lehetséges.

Aláhúzta, hogy lakóházakat, közösségi épületeket, kórházakat, iskolákat, óvodákat és sportlétesítményeket építenek újjá.

Valamint leszögezte, hogy a településen élők nem önszántukból hagyták hátra a lakóhelyüket, de most lehetővé fog válni öt-hatezer ember visszatérése.

Habár túl hosszú idő után, de a történelem visszaadja önöknek, amit elvett. Ez az alapkőletételi ceremónia az első lépés a teljes körű újjáépítés felé, s ez újabb jele a Magyarország és Azerbajdzsán közötti igaz barátságnak is

– tette hozzá.

Szijjártó Péter, aki első európai uniós külügyminiszterként látogatott a régióba, arról számolt be, hogy kívánatos lenne a hegyi-karabahi konfliktust végleg lezáró békeszerződés minél hamarabbi aláírása.

„Mi, magyarok békeszerető emberek vagyunk, és tudjuk, hogy önök is mind azok. Hiszünk benne, hogy a régió minden lakójának joga van békében élni a következő években, évtizedekben és évszázadokban” – mondta.

A miniszter végezetül arra is kitért, hogy Magyarország már tizenhárom éve dolgozik a valódi stratégiai partnerség kiépítésén a fontos barátnak és szövetségesnek tekintett Azerbajdzsánnal.

Ez a barátság nem földgázbarátság. Amikor tizenhárom évvel ezelőtt először itt jártunk a miniszterelnökkel, bírálatok és támadások kereszttüzébe kerültünk az európai partnereink részéről, hogy mégis miért jövünk Azerbajdzsánba

– idézte fel.

„A bennünket akkor támadó és kritizáló európai és más nyugati politikusok ezzel szemben ma mindent megtesznek egy közös fényképért az azeri elnökkel, hogy földgázhoz jussanak” – jelentette ki.

„A Magyarország és Azerbajdzsán közötti barátság igazi barátság [...] Mi mindig kiálltunk Azerbajdzsán mellett az ország szuverenitását és területi egységét illetően is” – tette hozzá.

Sahib Babajev azeri munkaügyi miniszter köszönetet mondott Magyarországnak és a KÉSZ-csoportnak a részvételért, és közölte, hogy az újjáépítés nyomán jobb életkörülmények várnak a visszatelepülőkre.

Beszédében méltatta az azeri–magyar együttműködést, a kialakított stratégiai partnerséget, amelynek alapját szavai szerint a két ország vezetői fektették le. Kifejtette, hogy a hegyi-karabahi projekt nyomán új dimenzióba lép most a kétoldalú együttműködés, de emellett minden téren fejlődnek a kapcsolatok, például a gazdaság és a kereskedelem vonatkozásában is, illetve kulturális és társadalmi szinten is.

Rovatok