„Magyarországon a jelentős mértékű infláció döntő részét külső tényezők eredményezték. A háború közelsége, az energiakitettségünk és ezzel összefüggésben a szankciók energiaárakra gyakorolt hatása, illetve Brüsszel pénzvisszatartó politikájának az árfolyamra gyakorolt hatása, valamint az aszály, így együtt a közgazdasági szakzsargonban tökéletes viharnak nevezett jelenségként csak Magyarországot sújtotta az egész EU-ban” – kezdi Facebook-posztját György László kormánybiztos, aki szerint a háború közelsége földrajzi kérdés, sokat magyarázni nem kell, elég csak egy térképet magunk elé képzelni.

Majd rávilágított arra, hogy ha az energiakitettséget vesszük alapul, a magyarországinál csak Máltáé és Litvániáé nagyobb, míg a pénzvisszatartó politika egyedül minket sújtott, és részben a lengyeleket. Szerinte a fejlett gazdaságokban a jegybankok rendelkeznek inflációs céllal és az azt befolyásolni képes eszköztárral,

„A jegybank tavaly ősszel, a kamatemelési periódus váratlan lezárásakor, az árfolyamra gyakorolt hatásokat illetően lehetett volna megfontoltabb. Egy bizonytalan piaci környezetben, az emelkedő infláció időszakában jelentette be, hogy nem szándékozik tovább emelni az irányadó rátát. Az Északi Áramlat felrobbantása után kialakult turbulens pénzpiaci környezetben ugyanakkor lépésre kényszerült az árfolyam védelme érdekében, ugyanis október közepéig jelentősen gyengült az árfolyam, egészen a 430-as szint fölé” – írta posztjában.

„A jegybanknak beletört a bicskája”

Később arra is emlékeztetett, hogy az árfolyam erősítése érdekében a jegybank egy rendkívüli ülés keretében beavatkozott, és 18 százalékra emelte az irányadó rátát, de ezzel teljesen visszavetette a vállalati finanszírozást és a fogyasztást. A kormánybiztos a miniszterelnököt idézte:

Az inflációt úgy kell kezelni – ez a tankönyvi módszer –, hogy van a kormány, meg van a jegybank, a kormány értelmesen viselkedik, a jegybank meg kezeli az inflációt, mert az ő kezében vannak azok az eszközök, amelyekkel az áremelkedéseket mérsékelni lehet, illetve a pénz értékét meg lehet őrizni. Nagy tudás a jegybanki tudás, bonyolult mechanizmusok, kamatpolitika, árfolyam, szóval sok mindent kell összenézni. Nem véletlen, hogy a világ minden országában a legjobban fizetett állami alkalmazottak mindig a jegybankokban vannak, mert ott van a legkifinomultabb pénzügyi tudás. És itt is, mi is ezt csináltuk.

Emlékeztetett: a miniszterelnök korábban azt mondta, hogy a jegybanknak beletörött a bicskája az infláció elleni küzdelembe.

„És erről nem a jegybank tehet, mert neki csak bicskája van, az infláció meg fává nőtt. Amíg az csak egy bokor volt, addig elbánt a késével is vagy a bicskájával is a jegybank az inflációval, de miután ilyen hatalmas fává terebélyesedett, ide fejsze kell. No, az nincs a jegybankban. Az a kormánynál van, ezért át kellett venni az infláció elleni küzdelmet, annak a feladatát is meg a felelősségét is a jegybanktól” – mondta a kormányfő.

György László szerint az a helyzet, hogy míg az inflációt általában a magas kereslet okozza, addig erre vannak eszközei a jegybanknak: eddig az infláció egy bokor, és a bicska alkalmas eszköz a lefaragására.

Azonban jelen esetben egy külső sokk, a „tökéletes vihar” volt a felelős az infláció több mint 90 százalékáért, vagyis egy brutálisan nagy fával álltunk szemben. Ezt követően felsorolja, hogy a kormány milyen intézkedéseket tett az infláció letörése érdekében. Majd pontosan rávilágít arra, hogy Orbán Viktor szavai időrendben hogyan követték egymást:

1. 2023. 09. 25.: „A kormány átvette az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét, miután az energiaárak és a brüsszeli szankciók olyan mértékűvé emelték azt, hogy a jegybank már nem tud megbirkózni vele. [...] a jegybank felhalmozott adósságának problémáját is meg kellett oldani a nyáron.”
2. 2023. 11. 10.: „És miután a jegybank erejét meghaladta az infláció elleni küzdelem, ezért a kormány vállalta, hogy a jegybank helyett, mellett – legyünk udvariasak: inkább mellett – egy számjegyűvé fogja visszavágni az inflációt az év végére.”

A kormánybiztos ezt követően részletezte a kormány álláspontját, amely szerint több tényező együttesen arra utal, hogy lenne tér a jegybanki alapkamat a jelenleginél ambiciózusabb ütemű csökkentésére:

• az infláció a korábban vártnál gyorsabb ütemben csökken,
• a külső környezet is kedvezőbbre fordult,
• valamint az árfolyam is viszonylag stabilan alakul, amely stabilitás a vállalkozások szempontjából a lehető legfontosabb szempont.

„Így pedig a gazdasági növekedés és a hitelezés beindítása érdekében megítélésünk szerint lenne tér a nagyobb léptékű kamatcsökkentésre. A lehető legalacsonyabb kamatpályát szükséges megcélozni, amely mellett még a dezinfláció tud folytatódni, és ami a növekedés beindítását segíti, és el tud indulni a piacalapú hitelezés” – összegezte.

A legfőbb akadály a növekvő pozitív reálkamat

György László később arra is kitért, hogy a gazdaságélénkítés szempontjából ambiciózusabb kamatpálya melletti további érv, hogy a nagybefektetők által tartott rövid lejáratú állampapírok hozama 8 százalék, míg a hosszabb futamidőkön pedig 7 százalék körül alakul, miközben a jegybanki alapkamat most csökkent 11,5 százalékra.

A hozamok csökkenése az elmúlt hónapokban nem járt tőkekivonással.

Vagyis Magyarország nemzetközi befektetői megítélése miatt is van még tér a kamatok ambiciózusabb csökkentésére, anélkül, hogy tőkekivonásra és így az árfolyam érdemi gyengülésére kerülne sor.

Szerinte ebben jelentős szerepe van a költségvetési politika hitelességének és azon kormányzati intézkedéseknek, amelyek előírták, hogy 2023. július elseje óta a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok portfóliójában legalább 60 százaléknak kell lennie az értékpapírok súlyának, ezzel pedig jelentősen megnőtt a kereslet az állampapírok iránt. 

A növekedés helyreállásának jelenleg a legfőbb akadálya a növekvő pozitív reálkamat. A reálkamatok szintje is azt mutatja, hogy van még érdemi tér a jegybanki alapkamat ambiciózusabb csökkentésére. A magyar visszatekintő reálkamat (az aktuális jegybanki alapkamat és az aktuális infláció különbsége) októberben 2,1 százalék volt, amelynek szintje így közel azonos az eurózóna, illetve az USA kamatszintjével, miközben Lengyelországban vagy Romániában a jegybankok továbbra is negatív reálkamatot tartanak

– fogalmazott György László.

Majd hozzáteszi: sőt az előretekintő reálkamat (az aktuális jegybanki alapkamat és az egy év múlva várható infláció különbsége) Magyarország esetében jóval magasabb, mint azt az eurózónát vagy az USA-t, de akár a régiós jegybankokat nézve láthatunk.

Végezetül posztját úgy zárja, hogy a probléma az, hogy amíg nem mérséklődik megfelelően alacsony szintre a kamatkörnyezet, addig azon vállalatok, amelyeknek vannak szabad forrásai, nem azon gondolkodnak, hogy milyen beruházásokat hajtsanak végre, hanem egyszerűen a magas jegybanki alapkamathoz (le)kötik és fialtatják a pénzüket.

Szerinte azok a vállalkozások, amelyek pedig forráshiányosak, a túlélésért kénytelenek vagy a gyors piaci növekedésért hajlandóak lennének hitelt felvenni, nem vagy csak nagyon magas kamatok mellett jutnak forráshoz.

Tehát a relatíve magas jegybanki kamat késlelteti a növekedés és a hitelezés újraindulását. „Munkámból adódóan vállalkozók százaival találkoztam az elmúlt időszakban, és a legnagyobb problémaként az így bekövetkező forráshiányt nevezték meg” – húzta alá.

A jegybank véleménye ebben a témában az alábbi linken érhető el.

(Borítókép: György László 2023. július 27-én. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI)