A gazdasági nehézségek ellenére folyamatosan nőtt a foglalkoztatottak száma az elmúlt hónapokban, augusztus és október között 4 millió 745 ezren dolgoztak, ezzel a foglalkoztatás új rekordra ért. A munkanélküliek száma azonban tovább nőtt, magasabbra került a munkanélküliségi ráta – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, októberi gyorsjelentéséből.
Ha az októberi munkanélküliségi rátát nézzük, akkor itt az idei előző hónap 3,9 százalékos eredményénél rosszabbat látunk, ugyanis 4,1 százalékra kúszott fel.
Az augusztus–októberi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 37 ezer fővel, 211 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,3 százalékra nőtt.
A férfiak körében a munkanélküliek száma 111 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 4,3 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 100 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 4,3 százalékra növekedett.
A 15–24 éves munkanélküliek száma 44 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 13,8 százalék volt. Az összes munkanélküli 20,7 százaléka ebből a csoportból került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,7 százalékra, az 55–74 éveseké 0,5 százalékponttal 3,3 százalékra emelkedett. A munkakeresés átlagos időtartama 9,0 hónap volt, a munkanélküliek 36,0 százaléka legalább egy éve keresett állást.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 4,0 százalékkal, 226 ezer főre csökkent tavaly októberhez képest.
Az augusztus–októberi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 745 ezer fő volt, ami új rekordnak számít. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 26 ezer fővel, a külföldön dolgozóké pedig 12 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 8 ezerrel csökkent a tavalyi megegyező időszakhoz viszonyítva.
Tavaly októberhez képest 37 ezer fővel, 4 millió 757 ezer főre nőtt a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma
– mutatott rá legfrissebb gyorsjelentésében a KSH. A tavalyi augusztus és október közötti időszakhoz képest idén a 15–64 évesek közül 4 millió 621 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 75,1 százalékra emelkedett.
A foglalkoztatás az elmúlt időszakban már nem tudott jelentősen növekedni: a foglalkoztatottak száma éves alapon 37 ezer, míg havi alapon kismértékben, 1,8 ezer fővel mérséklődött, azaz a mostani foglalkoztatotti létszám egyfajta tetőzésnek tekinthető
– jelezte lapunknak Regős Gábor. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez a tetőzés egy kedvezőtlen gazdasági környezetben következett be, amikor az a csoda, hogy a foglalkoztatottak száma nem csökkent, és ez nem okozott még nagyobb visszaesést. Ebben szerepe lehetett az üres álláshelyek magas számának, illetve a vállalatok félelmének, hogy ha elbocsátják a munkaerőt, később nem találnak másikat helyette.
A férfiak foglalkoztatotti létszáma 2 millió 439 ezer főt tett ki, míg foglalkoztatási rátájuk gyakorlatilag változatlan, 79,1 százalék volt. A nők körében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 182 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta pedig 0,6 százalékponttal, 71, százalékra nőtt.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a munkaerőpiaci eredmények vonatkozásában megállapította, hogy „Magyarországon a munkaalapú társadalom erős és ellenálló, hiszen a háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is sikerült megvédeni a munkahelyeket és tovább növelni a foglalkoztatottak számát”. 2010-hez képest már 1 millióval dolgoznak többen, miközben történelmi mélyponton van az álláskeresők száma.
Az államtitkár kiemelte: „újabb korszakos sikert figyelhettünk meg októberben, hiszen a 15-64 éves korosztály aktivitási rátája soha nem látott szintre, 78,4 százalékra emelkedett. Azaz egyre többen vannak jelen a munkaerőpiacon, a kormány sikerrel aktivizálja a hazai munkaerőpiaci tartalékokat. Czomba Sándor emlékeztetett, hogy „a Gyurcsány-korszakhoz képest a munkaerőpiacon részvevők aránya több mint ötödével javult, míg a foglalkoztatottak aránya közel harmadával emelkedett”. „2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának az éve. Szeptemberben ismét emelkedésnek indultak a reálbérek, decembertől pedig 15 százalékkal emelkedik a minimálbér és 10 százalékkal a garantált bérminimum. A foglalkoztatottság, a fizetőképesség, így a fogyasztás emelkedése jelentősen fogja segíteni a gazdaság visszapattanását" – fogalmazott közleményében a gazdaságfejlesztési tárca.
A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában 273 ezer főt foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 27,6 százalék volt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta lényegében nem változott, 88,2 százalék volt, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,5 százalékponttal, 69,7 százalékra emelkedett.