Az össznépességet tekintve Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb a felsőfokú oktatásban tanulók aránya Európában az elmúlt években – mutatott rá elemzésében a Népszava a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számai alapján. A lapnak Polónyi István oktatáskutató is kifejtette a véleményét a helyzetről.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a felsőoktatásban részt vevők aránya Európában az egyik legalacsonyabb Magyarországon. Ez az állapot nemcsak az oktatási rendszerre van hatással, hanem a gazdasági fejlődésre is – írja az adatok alapján a Népszava.
A KSH 2021-es adatai szerint Magyarországon a hallgatók aránya a felsőoktatásban az össznépességhez viszonyítva mindössze 2,96 százalék volt. Ez az arány népességarányosan jelentősen alacsonyabb, mint Európa más országaiban:
A régióban azonban találunk olyan országokat is, amelyek rosszabbul állnak nálunk ebből a szempontból, igaz, csak három ilyen van: Románia (2,93 százalék), Szlovákia (2,59 százalék) és Luxemburg (1,2 százalék).
2013 és 2021 között, míg más országokban nőtt a felsőoktatásban tanulók aránya, Magyarországon és a három említett sereghajtó országban csökkenő tendenciát mutat a statisztika. 2013-ban Magyarországon még 3,63 százalék volt az egyetemi/főiskolai hallgatók aránya, ami 2019-ig folyamatosan csökkent, elérve a legalacsonyabb, 2,88 százalékos szintet. Innen aztán némi visszaemelkedés történt az elmúlt években.
A KSH statisztikái ugyan még nem tartalmazzák az elmúlt két év adatait, de a Népszava szerint a felsőoktatásban részt vevő diákok száma idén elérte a 289,9 ezer főt, ez körülbelül 2500 fővel magasabb, mint a 2021-es adatok.
Ugyanakkor a hallgatók száma jelentősen visszaesett az elmúlt tíz év viszonylatában. 2013-ban még 338,5 ezren tanultak a felsőoktatásban, vagyis 2023 első felében mintegy 48,5 ezerrel kevesebben jártak egyetemre, mint 2013 azonos időszakában.
Az egyetemre járók és a diplomát szerzők ilyen mértékű elmaradásának a következő években visszafogó hatása lesz a magyar gazdaság fejlődésére, különösen azokban a húzóágazatokban, mint az informatika, ahol minél több magas színvonalú diplomásra lenne szükség. Ha kevés a diplomás, az visszahat arra, milyen irányba képes fejlődni a gazdaság
– fogalmazott a lapnak Polónyi István oktatáskutató, aki szerint a hallgatószám 2013 utáni esésében jelentős szerepe volt a kormány felsőoktatás-politikájának.
Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt időszakban a kormány megduplázta az egyetemek költségvetését, és igyekeznek összekapcsolni őket vállalkozásokkal, ami biztató törekvés.
(Borítókép: A Debreceni Egyetem campusa 2021. november 5-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)