„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői a jelenlegi reálgazdasági körülményekkel kapcsolatban fontos tényezőket hagytak figyelmen kívül. Ezért a reálkamattal kapcsolatban tett reakciójuk és annak következtetései – melyet november 24-én publikáltak – több ponton is helytelenek” – nyilatkozta az Indexnek György László kormánybiztos arról az anyagról, amit pénteken tett közzé a jegybank. Ebben többek között az alábbi megállapításokat tették:

1. „A hazai fogyasztás tartós emeléséhez az infláció leszorítására van szükség, ami a bérek vásárlóértékének emelkedésén keresztül tudja megalapozni a fogyasztás helyreállását. A fogyasztásra a jövedelmek vásárlóértéke sokkal erősebben hat, mint a reálkamatok.
2. Ráadásul a lakosság számára elérhető pénzügyi eszközök reálkamata mélyen negatív, így az nem is foghatja vissza a fogyasztást.
3. Kizárólag a megfelelően szigorú kamatkörnyezetben csökkenő áremelkedés hozhatja el a bérek vásárlóértékének fenntartható módon való emelkedését, a gazdasági bizonytalanság csökkenését és ezáltal a fogyasztás tartós élénkülését.
4. Magyarországon a fogyasztási fordulatot nem a reálkamat csökkentésével, hanem az áremelkedés letörésével lehet csak elérni. Ehhez pedig most – ahogy a világon mindenhol – pozitív reálkamatok kellenek, nem megy máshogy.”

Nem kellett sokat várni a kormány reakciójára

A kormánybiztos lapunknak kifejtette, a kormány tisztában van azzal a közgazdaságtani alapértelmezéssel, miszerint az infláció és a növekedés között kapcsolat van, „magyarul az infláció visszaveti a gazdasági növekedést. Ugyanakkor ez az összefüggés elsősorban akkor erős, amennyiben az infláció két számjegyű” – mondta György László, majd kiemelte:

Ebből az is következik, hogy amennyiben az infláció mértéke egy számjegyűvé válik, úgy ez az erős kapcsolat jelentősen veszít érvényességéből, azaz a jegybank által előnyben részesített infláció további csökkentésével járó növekedési áldozat már nagyobbá válik, mint a növekedési előny. 

Az így képződő pozitív reálkamat ugyanis nagymértékben visszafogja a fogyasztást és a beruházásokat, továbbá kiszárítja a hitelpiacokat, így egyaránt káros a lakosságra és a vállalkozásokra is.

György László arra is rávilágított, hogy a kormánynak tehát elsősorban azt kellett elérnie, hogy a „szankciós infláció mértékét egy számjegyűre csökkentse, mivel ez a jegybanknak túl nagy falat volt, ennek kezelésére nem volt képes”. A kormány viszont eredményes volt, már októberre 10 százalék alá szorította vissza az inflációt, többek közt olyan intézkedésekkel, mint az online árfigyelő és a kötelező akciózás.

„Mindezekből következik, hogy a kormány stratégiája egyértelmű és világos, hiszen 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának éve, azaz az infláció visszaszorítását követően a jövő év már a növekedés helyreállításáról fog szólni” – zárta.

Össztűz alatt Matolcsy Györgyék

Hétvégén külön elemzésben foglalkoztunk az MNB körüli szakmai vitákkal. „Megfelelt a keddi kamatdöntés az előzetes várakozásoknak és a jegybank korábbi jelzéseinek is, nem okozott meglepetést a második 75 bázispontos kamatcsökkentés. Az MNB monetáris politikáját óvatosság jellemzi, ahogy megfogalmazták közleményükben, a globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt körültekintő monetáris politikát indokol” – világítottak rá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértői azzal kapcsolatosan, hogy szerdától a jegybanki alapkamat mértéke 11,5 százalékra változott.

A monetáris tanács keddi döntését később heves reakciók követték:

• Szerdán Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke bírálta a jegybankot az Indexen: „Egyszerűen csalódottságot érzek a kamatdöntéssel kapcsolatban.” Hozzátette, hogy a jegybank kamatpolitikája akkora károkat okoz, hogy abból egyévnyi nyugdíjat tudnánk pluszban fizetni. Szerinte az MNB szűk látókörű, „ha úgy tetszik, csőlátású”. Bár a jegybank szerint „a pozitív reálkamat segíti az infláció további csökkenését”, összességében pozitívan értékelik a magyar gazdaság kilátásait. „Érthetetlen, hogy ennek ellenére miért nem vágtak legalább 100 bázispontot, ráadásul a piac ezt beárazta” – tette hozzá Parragh László.
• Ahogy most is, csütörtökön György László kormánybiztos is reagált. Akkor azt írta: a probléma az, hogy amíg nem mérséklődik megfelelően alacsony szintre a kamatkörnyezet, addig azon vállalatok, amelyeknek vannak szabad forrásai, nem azon gondolkodnak, hogy milyen beruházásokat hajtsanak végre, hanem egyszerűen a magas jegybanki alapkamathoz (le)kötik és fialtatják a pénzüket. Szerinte a reálkamatok szintje is azt mutatja, hogy van még érdemi tér a jegybanki alapkamat ambiciózusabb csökkentésére.
• Pénteken a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára nyilatkozott az Indexnek arról, hogy „hosszabb távon túl magas kamatszint gazdasági és társadalmi lemaradáshoz vezet”. Perlusz László úgy véli, hogy bár van előnye a pozitív reálkamatnak, jelentős többletterhet jelent az államnak és komoly problémákat eredményez a vállalatoknak: elmaradnak a fejlesztések, így végül piacvesztéshez vezethet, amely már a gazdálkodás fenntartását veszélyezteti. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint pedig a növekedésnek az akadálya a Magyar Nemzeti Bank.

Majd később ezekre a kijelentésekre reagált a Magyar Nemzeti Bank. „A reálkamat lényegében a bankbetétben vagy más kamatot fizető eszközben elhelyezett megtakarításunk vásárlóértékének alakulását méri. Hasonlít a »sima« kamathoz, de a reálkamat esetében figyelembe vesszük azt is, hogy az áremelkedés miatt a pénzünk közben veszít az értékéből. A jelentése minden esetben ugyanaz: ha az áremelkedés magasabb, mint a »sima« kamat, akkor a reálkamat negatív, azaz a pénz veszít az értékéből. Ha pozitív, akkor pedig nő a pénzünk értéke” – ahogy a jegybank definiálta. A kamatcsökkentés azért kulcskérdés, mert újra pozitív reálkamat-időszak figyelhető meg a gazdaságban.

Amennyiben a visszatekintő reál jegybanki alapkamat negatív tartományban van (az infláció magasabb a nominális alapkamatnál), úgy az pörgeti a gazdaságot: olcsó hitelt lehet felvenni beruházásokra, fogyasztásra, mely élénkíti a keresletet, ezzel pedig az egész gazdaságot. A kereslet élénkülésén keresztül ugyanakkor az inflációt is gyorsítja a negatív alapkamat a közgazdasági logika alapján. Fontos, Magyarországon a fogyasztás körüli kérdések azért is különösen fontosak, mert a költségvetési egyensúlyhoz elengedhetetlen az abból származó adóbevétel. A költségvetés nem egészen 50 százaléka az adóbevételekből ered, ebből a legjelentősebb az általános forgalmi adó, amely majdnem a duplája a második helyezett személyi jövedelemadónak. Az adóbevételek jóval több mint felét a fogyasztási adók teszik ki.

Ellenkező esetben, vagyis pozitív reálalapkamatnál a lakosság többet takaríthat meg, mivel megtakarításai után – az inflációt is figyelembe véve – több marad a zsebében. A pozitív reálkamat – egyéb tényezők mellett – segít az inflációt leszorítani a fogyasztói kereslet visszaszorítása által, mivel a megtakarítások növekedése a fogyasztás rovására mehet a közgazdasági elméletet tekintve. Ám egyben ez azt is jelenti, mivel a megtakarítás-fogyasztás döntés esetében a megtakarítások felé orientálja a lakosságot a pozitív reálkamat, hogy a lakossági kereslet visszafogása által lassíthatja a gazdasági növekedést. Továbbá a beruházási aktivitás csökkenése is hűti a gazdaságot a hitelkondíciók szigorodása miatt.

(Borítókép: Index)