„A hihetetlen érdeklődés miatt óriási terhelés volt a rendszerünkön. Nemzetközi szinten is úgy oldják meg a kérdést – tehát minden jegyrendszer úgy kezeli a helyzetet –, hogy sorba állító rendszert alkalmaz, és nem engedi rá az értékesítő felületre a vásárlók tömegét, ezzel a rendszerrel találkozhattak az érdeklődők az Azahriah-koncert esetében” – magyarázta Szokolay Zsolt, az Interticket Kft. üzletfejlesztési igazgatója.

Az Interticket Kft. a jegy.hu oldal tulajdonosa, ők értékesítik például a magyar labdarúgó-válogatott mérkőzéseinek, valamint Azahriah Puskás Ferenc Stadionban rendezett nagykoncertjeinek jegyeit is, értékesítő rendszerüket 1600 jegykibocsátó használja. „A mi rendszerünket használja több jegyértékesítő portál, mint például a broadway.hu, port.hu vagy koncert.hu is, és nagyjából négyszáz további jegyértékesítő weboldalt üzemeltetünk a partnereink saját weboldalába beépítve” – tette hozzá Szokolay Zsolt.

A mi sorba állítónk alapvetően néhány 10 ezer sorban állóig bírja a terhelést, ez normál körülmények között rendben is lenne, de arra senki nem volt felkészülve, még Azahriah menedzsmentje sem, hogy ilyen döbbenetes tömegérdeklődés keletkezik. A felhasználók maguk is láthatták a várakozófelületen. Volt olyan időpont, amikor egy időben több mint 120 ezer sorban álló volt. Nincs az a jegyrendszer, ami ettől ne dőlne be. Az első napon ebből keletkeztek a problémák, röptében le is cseréltük a mi sorba állítónkat egy nemzetközileg kipróbált, masszívabb rendszerre. Onnantól kezdve zökkenőmentes volt a működés

– fogalmazott az üzletfejlesztési igazgató, hozzátéve, hogy a Magyarország–Montenegró-mérkőzés esetében is már az új rendszert alkalmazták, ahol szintén több tízezer érdeklődő akart jegyet venni egy időben, és az összes jegy elfogyott két és fél óra alatt. Szokolay Zsolt szerint a figyelmetlenségnek tulajdoníthatók a panaszok, hogy egy tíz órakor kezdődő értékesítés esetén valaki már hajnalban várakozik, mégis akár többezres sorszámot kap. A várakozóoldalon olvasható az egyértelmű tájékoztatás, miszerint az értékesítés indulásakor az előszobában várakozók között a kezdő sorrendet sorsolással állapítja meg a rendszer, és az ezután érkezők már a sor végére kerülnek.

Szokolay az Azahriah-koncert-jegyek értékesítéséről azt is elárulta, hogy ilyen, példa nélküli érdeklődés még nem volt a magyar történelemben, külföldi sztárok esetében sem. A jegyek egy nap alatt fogytak el az első koncertre, a két nappal később meghirdetett esemény szintén egy nap alatt lett telt házas, majdnem a harmadik koncert esetében is ez történt, de az első jegyértékesítési nap végén még maradtak szórványjegyek, két nap alatt lett ismét telt ház, jelenleg még lehet, hogy kapható egy-két, 90 ezer forintba kerülő VIP-jegy. „Ezt még a nemzetközi szinten hipersztár Coldplay sem tudta produkálni” – tette hozzá Szokolay Zsolt.

Ördög bújt a botomba

Az ekkora események jegyértékesítése körül óhatatlanul megjelenik a jegyek újraértékesítésének és botok általi felvásárlásának, illetve különböző csalások, megtévesztések problémája. Lehet, hogy az irgalmatlan érdeklődést mesterségesen generálták? A jegyüzérek is hasznot akarnak húzni a magyar válogatott vagy Azahriah sikeréből?

Az általunk megkérdezett IT-szakemberek, Fejérváry-Gaál Balázs és Svigelj Levente szerint a jegyüzérek „ma már nem ballonkabátos, vastagnyakú fiatalemberek”.

Informatikai háttérrel bírnak, botok és robotok segítségével tömegével vásárolják fel a jegyeket, hogy később magasabb áron tudják értékesíteni őket. Egy automatizált szoftver sokkal gyorsabban tud klikkelni, adatokat kitölteni

– mondta Fejérváry-Gaál Balázs. Feltételezhetjük, hogy az előadóknak és a jegyértékesítőknek sem mindegy, kihez kerülnek közvetlenül a jegyek, a rajongókhoz vagy a jegyüzérekhez. Fejérváry-Gaál és Svigelj ki is dolgoztak egy módszert arra, hogyan tud egy rendszer megkülönböztetni egy valós vásárlót a botoktól.

De mik is azok a botok? A bot kifejezés a robot szóból alakult ki, és egy automatizált szoftvert jelent, amely előre meghatározott feladatokat hajt végre különböző algoritmusok szerint. Svigelj Levente azt mondta, hogy vannak jóindulatú botok és rosszindulatú botok. Az internetes forgalom jelentős hányadát ma már a botok generálják. A jóindulatú botok segítik például a hírek áramlását, összegyűjtik és szétszórják az információkat. Sok nagy szolgáltató használ jóindulatú botokat főleg a nagy kereső óriások, mint például a Google, nekik különösen nagy befolyásuk van az internetes forgalomra nézve. „De vannak a rosszindulatú botok, amelyek például felvásárolhatják a jegyeket a vásárlók elől” – fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy a rosszindulatú botok a vásárlás alkalmával legtöbbször imitálni akarják egy valós vásárló internetes tevékenységét, de a megfelelő technológiai háttérrel ez már precízen szűrhető.

Nemzetközi szinten ez egy valós probléma, ez ellen jogi és technológiai eszközökkel egyaránt küzdenek. De a botprobléma elsősorban az Egyesült Államokra érvényes, ahol előfordul, hogy a forgalom 80 százaléka a botoknak tudható be. Egy botos támadásnál az a cél, hogy a tranzakciónként maximálisan engedélyezett összes jegyet felvásárolják sok-sok tranzakcióban, amit a másodlagosan piacon dupla vagy többszörös áron adnak el, ami egy tisztességes haszon, bocsánat, valójában tisztességtelen haszon. Magyarországon nem jellemző a botokkal történő felvásárlás, szinte példát sem tudok mondani. Volt, hogy detektáltunk egy felhasználót, aki nem túl fejlett technológiával, talán nevezhetjük botnak, foglalta a helyet a sorban. Az volt a cél, hogy amikor bejut, megveszi a jegyet manuálisan

– mondta Szokolay Zsolt a kérdésről, hozzátéve, hogy az ő sorba állító rendszerük alkalmas a botok szűrésére. Magyarországon egyelőre sokkal elterjedtebb, hogy valaki több eszközzel is sorban áll, és amikor eljut a vásárlás pillanatáig, a többi eszközön már nem várakozik tovább a jegyre.

Az Egyesült Államokban nehézségeket okozó, piactorzító hatással bíró vásárlóbotok egyelőre nem jelentek meg a magyarországi jegypiacon. A tengerentúlon pedig éppen azon dolgoznak a törvényhozók, hogy jogi eszközök segítségével fékezzék meg a jegyekkel történő visszaéléseket.

Szofisztikált csalások

Szokolay szerint a magyar jegypiac igazi problémája, hogy nincs megszervezve a jegyértékesítés másodlagos piaca, és sokan különböző oldalakon vennének vagy hirdetnek jegyeket, de ilyenkor kontrollálatlan formában jut jegyhez a vásárló, nem tudhatja, hogy valóban érvényeset vásárolt-e. Vannak, akik egy jegyet hatszor is eladnak, de ennél sokkal szofisztikáltabb megoldásokat is alkalmaznak a csalók. Egy jegyet többször is módosítanak elektronikusan, még a vonalkódját is átírják.

A kiemelt rendezvényeken ez elég gyakori. Ezt a problémát azonosítottuk a Montenegró elleni meccs esetében is. Mi vissza tudjuk keresni a rendszerünkben egy adott jegy sorsát, ki vette meg, átírták-e a nevet, változott-e az azonosítója, és azt is, hogy mikor léptek be vele először egy adott rendezvényre. Fontos tudni, hogy egy érvényes kóddal az először érkező léphet be. Ha a kódot másolták, a másodszor vagy n-edszer érkezőt a beléptetőrendszer már nem engedi be. A kéz alatt vásárolt jegyekkel ezt a kockázatot mindig a nem hivatalos forrásból vásárló futja

– tette hozzá Szokolay Zsolt.

Az üzletfejlesztési igazgató szerint van olyan nemzetközi másodpiaci szereplő, amely megtévesztő piaci gyakorlatot folytat, úgy tünteti fel magát, mintha az elsődleges jegyforrás lenne. Keresletet támaszt, beszerzi az adott jegyet, és drágábban adja el. Szokolay szerint erre „jó példa” volt a budapesti úszó világbajnokság, ahol hivatalos forrásból 500 forintért bármikor lehetett jegyet vásárolni a rendezvény honlapján, a másodlagos piaci szereplőnél pedig 5 ezer forintért árulták ugyanazt.

„A jövő évben várható, hogy egy olyan kontrollált, teljesen biztonságos piacteret hozunk létre, amin fel sem merülhetnek a korábban felsorolt problémák” – mondta Szokolay, hozzátéve, hogy a platformon biztonságos körülmények között akarják összekapcsolni a vevőket és az eladókat úgy, hogy a jegyekkel már senki se tudjon visszaélni.

(Borítókép: Azahriah 2023. június 3-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)