A teljes magyar népességben a férfiak 79 százaléka, a nők 70 százaléka dolgozik, Budapesten ebből a szempontból csak 6,5 százalékospontos a különbség, a többi régióban átlagosan 10 százalékpontos. A nők foglalkoztatási aránya az Észak-Magyarországon a legalacsonyabb: 66 százalékuknak van munkája − összegezte a G7 az Eurostat most közzétett a 2022-es évre vonatkozó adatait. 

Az uniós statisztikai hivatal felmérése szerint a 9-10 százalékpontos különbség átlagosnak számít a tagállamok sorában, a legkisebb nemek közti különbséget az észak-európai országokban mértek, a Baltikumban és Skandináviában 3 százalék alatti az eltérés a férfiak és nők munkaerőpiaci jelenléte között. Két régióban: Vilniusban és Helsinkitől északra fekvő közigazgatási területen pedig több nő dolgozik, mint férfi. A litván fővárosban 1,2 százalékponttal több nő, Finnország központjában pedig 0,2 százalékponttal haladják meg a férfi alkalmazottak arányát. 

Magyarországot nézve a nők foglalkoztatottsági aránya Ausztriához ás Németországhoz hasonló, a kelet-közép-európai térséget nézve Csehországban, Romániában, Szerbiában nagyobb a nemek közti egyenlőtlenség a munka világában: nagyjából 13,5 százalékpontos az eltérés. 

A felmérést az Eurostat azért készítette, hogy pontosabb képet kapjanak arról mekkora a tagállamok között a foglalkoztatottsági adatokban a nemek közti különbség, ugyanis az Európai Unió még 2019-ben célul tűzte ki, hogy 2030-ra ezt 5,3 százalékpont alá csökkenti, a 2022-es adatok szerint az uniós átlag 10,7 százalékpont volt, ami az egy évvel korábbihoz képest csak 0,2 százalékpontos csökkenés.

Az uniós statisztikai hivatal jelentésében kiemeli, hogy a nők alul foglalkoztatottságának több oka van. A gyermeknevelés, az otthonápolás miatt is kiesnek a munkából, de a a munkaerőpiaci szegregáció még az EGT országaiban is mérhetően jelen van, ezt mutatja az a tény is, hogy jóval kevesebb vezető pozíciót tölteten be a nők – írták.