A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 0,3 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék volumene a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, míg az előző negyedévhez mérten 0,9 százalékkal nőtt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal második becsléséből, melyben megerősítették a korábbi adatokat. Mint ahogy arról is beszámolt a KSH, hogy szeptemberben éves bázison 2,2 milliárd euróval javult a termék-külkereskedelmi mérleg.
A harmadik negyedévben a GDP volumene a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,3 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Így a második becslés volumenindexei az első becslésben közöltekhez képest nem változtak. Fontos arra is kitérni, a kormány csütörtökön több bejelentést is tett a gazdasági növekedés érdekében:
A fiskális oldal tehát ezzel a két, illetve az ezekhez hasonló intézkedésekkel igyekszik fűteni a gazdaságot. Ahogy azt az utóbbi esetén megfogalmazták: a betéti kamatsapka és annak kiterjesztése a vállalati szektorra azt a célt szolgálja, hogy ösztönözze a beruházásokat, azaz a források ne a számlákon parkoljanak, hanem bekerüljenek a gazdaság vérkeringésébe, és így érdemben segítsék a fejlesztéseket, a növekedést.
A KSH adataiból az is kiderült, hogy az ipar teljesítménye 5,4, ezen belül a feldolgozóiparé 4,1 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben az élelmiszeripar, valamint a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar járult hozzá a csökkenéshez,
a közúti járművek gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését.
Jelentősen hozzájárult az ipar teljesítményének csökkenéséhez az energiaipar is. Az építőipar hozzáadott értéke 1,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakában mérttől, a mezőgazdaságé viszont 88,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki alacsony bázist.
A KSH a jelentésében arra is kitért, hogy a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,1 százalékkal csökkent. A legnagyobb növekedés a humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban történt. Az információ, kommunikáció ág teljesítménye 2,1, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 0,8, az oktatásé 0,5 százalékkal nőtt.
Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 1, a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatásoké 1,1, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 1,3 százalékkal csökkent. A közigazgatás hozzáadott értékének volumene 1,9, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység teljesítménye 6,4, a szállítás, raktározásé 8, a kereskedelemé pedig 11,6 százalékkal zsugorodott.
A harmadik negyedévi, 0,4 százalékos csökkenéséhez a szolgáltatások 1,7, az ipar 0,9, az építőipar 0,1, a termékadók és -támogatások egyenlege pedig 1,1 százalékponttal járult hozzá. A csökkenést 3,4 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság jó teljesítménye. A szolgáltatásokon belül leginkább (0,3 százalékponttal) a humánegészségügyi, szociális ellátás mérsékelte a GDP csökkenését.
Az adatok azt mutatják, hogy a háztartások tényleges fogyasztása 0,9 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 2,7 százalékkal visszaesett. A háztartások Magyarország területén realizálódó fogyasztási kiadása 2,4 százalékkal csökkent. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden tartósság szerinti csoportban kisebb lett:
Ugyanakkor a KSH hozzátette, hogy a kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,4 százalékkal, míg a közösségi fogyasztásé 4,4 százalékkal emelkedett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 8,5 százalékkal nagyobb lett. A végső fogyasztás 0,1 százalékkal mérséklődött.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás a harmadik negyedévben 15,1 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene jelentősen csökkent, míg a gép- és berendezésberuházásoké emelkedett. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban figyelhető meg bővülés, míg a többi területen nagymértékben csökkent a fejlesztések volumene.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1285 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumene nagyobb mértékben (8,7 százalék) csökkent, mint az exporté (3,6 százalék). A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust) exportja 1,8 százalékkal bővült, míg importja 0,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi forgalom egyenlege 5, azon belül az árukereskedelem egyenlege 4,6 százalékponttal mérsékelte a gazdasági teljesítmény csökkenését.
Termelési oldalon nézve, ahogyan azt várni lehetett, az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság egyaránt hozzájárultak a gazdaság megkezdődő kilábalásához. Ezen szektorok közül is – a várakozásokkal összhangban – a mezőgazdaság bizonyult a húzóágazatnak. Teljesítménye 3,4 százalékkal növekedett negyedéves alapon. Emellett a termelési adatokkal összhangban az ipar és az építőipar növekedési hozzájárulása is pozitív volt a negyedéves bázisú gazdasági teljesítményhez
– mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, aki arra is kitért, hogy míg előbbi szektorban elsősorban az exportra termelő vállalatok segítették a növekedést, addig az építőiparban vélhetően az atlétikai világbajnoksághoz kapcsolódó építési tevékenységek zárófázisa hozott emelkedést.
Az egyedüli kiemelt terület, amely visszahúzta a gazdaságot az előző negyedévhez képest, az a szolgáltatásoké. Nem meglepő módon a lakosság vásárlóerejének csökkenésével párhuzamosan a szolgáltató szektor közel 1 százalékos visszaesést mutatott a harmadik negyedévben az április–júniusi időszakhoz képest. „Az idei év legnehezebb kirakós játékát továbbra is a fogyasztási statisztikák jelentik. A belső kereslet drasztikusan zsugorodik, a teljes javulásig még hosszú az út” – tette hozzá.
A harmadik negyedévben a gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. Ezzel lezárult a négy negyedéven át tartó technikai recesszió. A termelési oldalon az ipar teljesítménye 0,6, az építőiparé 2,7, a mezőgazdaságé 3,4 százalékkal nőtt, míg a szolgáltatásoké 0,9 százalékkal csökkent. Ahogy arra Varga Mihály pénzügyminiszter a héten a parlamentben kitért, ténylegesen csak technikai recesszióról lehet beszélni, a munkaerőpiac ebben az időszakban sértetlen maradt.
A KSH arra is emlékeztetett, idén a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 1,5, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,2, míg a közösségi fogyasztásé 1 százalékkal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,8 százalékkal visszaesett. A külkereskedelemben az export és az import volumene összességében stagnált.
A növekedési pályára való visszatérés első feltétele teljesült: a harmadik negyedévben sikerült kikerülni a technikai recesszióból, azonban a fogyasztás tekintetében a fordulat még nem történt meg
– mondta csütörtökön az Indexnek a Makronóm Intézet elemzője, aki arra is kitért, hogy a jelenleg tapasztalható gyors dezinfláció mindenképpen eredmény, ugyanakkor ezt a folyamatot még folytatni kell. Jövőre már beindulhat a növekedés. Az elemzőház jövőre 3,5 százalékos bővülést vár.
Regős Gábor arra is rávilágított, hogy az idei évben a fogyasztás és a beruházások visszahúzták a gazdasági teljesítményt, míg a nettó export pozitív irányba tudta befolyásolni. A fogyasztás visszaesésében a magas bázis, a csökkenő reálkeresetek, illetve a háztartások romló konjunktúraérzete és így fokozottabb óvatossága játszott szerepet.
A beruházások esetében az uniós források visszatartása, a magas kamatkörnyezet, az építőipar magas árai, valamint az állami és önkormányzati forráshiány szerepét lehet kiemelni. 2024-ben már mindhárom terület hozzá tud járulni a növekedéshez várakozásaink szerint: a reálbérek emelkedése nyomán élénkülhet a fogyasztás.
A Makronóm Intézet elemzője szerint az uniós források megindulása és az alacsonyabb kamatkörnyezet segítheti a beruházásokat. A korábbi időszak termőre forduló beruházásai támogathatják az exportot. Az elemző szerint szó nincs arról, hogy minden területen leálltak a fejlesztések, a feldolgozóiparban például kismértékű növekedés történt, amelyben szerepe volt a kormányzat aktív beruházásösztönző politikájának is.
Felemásan alakult a termék-külkereskedelmi mérleg. A KSH pénteken közölt, idén szeptemberre vonatkozó adatai szerint
A kilencedik hónapban a kivitel értéke 12,9 milliárd euró (4972 milliárd forint), a behozatalé 11,5 milliárd euró (4454 milliárd forint) volt. Az előző év azonos időszakához képest idén szeptemberben az export értéke euróban kifejezve 4,3, az importé 19 százalékkal csökkent. Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 0,5 százalékkal nőtt, míg a behozatalé 4,9 százalékkal mérséklődött.
Az aktívum 1,3 milliárd euró volt, a termék-külkereskedelmi egyenleg 2,2 milliárd euróval javult az egy évvel korábbihoz képest. (Az egyenleg 77 millió euróval több az első becslésben közöltnél.)
A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 6,7, a behozatalban 17 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 12 százalékkal javult. A forint árfolyama az euróhoz mérten 4,3, a dollárral szemben 11 százalékkal erősödött.
Az idei első kilenc hónapot mérlegre téve a kivitel értéke 112,9 milliárd euró (43,2 ezer milliárd forint), a behozatalé 105,9 milliárd euró (40,6 ezer milliárd forint) volt. A kivitel volumene 4,5 százalékkal emelkedett, míg a behozatalé 2,1 százalékkal mérséklődött idén január–szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest. A termék-külkereskedelmi mérleg 13,4 milliárd euróval javult, a többlet 6,9 milliárd eurót tett ki. A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 2,1 százalékkal nőtt, míg a behozatalban 3,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A cserearány 5,9 százalékkal javult. A forint az euróhoz képest 0,7, a dollárhoz viszonyítva 2,8 százalékkal értékelődött fel.
(Borítókép: Johannes Simon / Getty Images )