Jövőre a legfontosabb cél az egyensúlyi mutatók további javítása, a kormány a költségvetés hiányát a GDP 2,9 százalékára csökkenti, és elkötelezett az államadósság mértékének további mérséklésében – jelentette ki a pénzügyminiszter a központi költségvetés és az államadósság 2024. évi finanszírozásáról szóló sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.
Varga Mihály elmondta, a költségvetési politika megvédte az eddig elért eredményeit, előfinanszírozza az uniós projekteket, ellátta az Ukrajnából érkezett menekülteket, biztosította a migráció költségeit.
A nemzetközi pénzügyi szervezetek legutóbbi, őszi értékelése szerint stabil a pénzintézeti rendszer és a munkaerőpiac, valamint a magas beruházási ráta alapján a költségvetés, államháztartás finanszírozása is – tette hozzá. Az egyensúlyi mutatók javultak, a hitelminősítők változatlan vagy javuló értékelést adhatnak várakozásai szerint – közölte a tárcavezető az MTI híradása szerint.
Varga Mihály arra is kitért, hogy a magyar gazdaság saját erőből, saját lehetőségeit mozgósítva oldotta meg a finanszírozási feladatokat az elmúlt, válságokkal teli időszakban, ellenállóbb a gazdaság a 2008-as válság időszakához képest a nagyobb kihívások ellenére is.
Az egyensúlyi helyzet kedvező, a fizetési mérleg hiánya jelentősen csökkent, és az államadósság 2020 óta folyamatosan mérséklődik. Hozzátette, a munkaerőpiac feszes, 4,75 millióan dolgoznak, a beruházások bár csökkentek, a külföldi működőtőke-beáramlás rekordot ér majd el idén.
A pénzügyminiszter szerint az adósságkezelést meghatározó irányszámok maradéktalanul teljesültek. Folyamatos volt az állam finanszírozása, és a 2022-es 73,3 százalékról 70 százalék alá csökkentik idén év végére az államadósságot a GDP arányában, jövőre 67 százalék alá mérsékelik. Az adósság szerkezete kedvezőbb:
míg 10 éve az adósság több mint fele külföldi devizában volt, ez jelentősen csökkent, közel a negyedére; a külföldiek 65 százalékos aránya 40 százalék alá csökkent.
„Az ország stabilitásához hozzájárul, hogy az államadósság 22 százalékát finanszírozza a magyar lakosság, és idén több mint 40 ezerrel bővült a lakossági állampapír-tulajdonosok létszáma” – tette hozzá a pénzügyminiszter.
Varga Mihály azt is külön részletezte, hogy az elmúlt egy évben az állampapírok iránti bizalom megnyilvánult abban is, hogy a GlobalCapital 2023. évi szavazásán, a piaci szereplők véleménye alapján ismét Magyarország végzett az 1. helyen a Közép-Kelet-Európa legfigyelemreméltóbb kötvénykibocsátója kategóriában, emellett a piaci szereplők voksai alapján Magyarország 3. helyen végzett a GlobalCapital Közép-Kelet-Európa, Közel-Kelet és Afrika legfigyelemreméltóbb ESG-kötvénykibocsátója kategóriában.
Az adósságportfólió sarokszámai nem változnak, marad a 30 százalékos felső határ a devizaarányra, a minimum 5,5 éves átlagos futamidő, valamint a 60–80 százalékos sáv a fix kamatozású adósságelemeknél.
Majd Varga Mihály után Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója vette át a szót. Úgy vélekedett, a finanszírozási terv kellő rugalmasságot biztosít a várható kockázatok kezelésére.
Csökkentek a kamatok és a hozamok, a helyzet kedvezőbb a tavalyinál, a forint árfolyama erősödött és kevésbé változékony. A kockázati felárak mérséklődtek, 2024-ben a kedvező piaci környezet fennmarad, mivel a nagy nemzetközi jegybankok kamatemelése megállt.
A hatályos 2024-es költségvetési törvény szerint a központi költségvetés nettó finanszírozási igénye 2525 milliárd forint, ezt 2643 milliárd forint nettó kibocsátás finanszírozza.
Majd azt is közölte, hogy 10 273 milliárd forint a várható bruttó kibocsátás, szemben a 13 358 milliárd forintot kitevő, elmúlt 5 éves átlagos bruttó kibocsátási volumennel. A forint lakossági állampapírok 1528 milliárd forint értékben fedezik a nettó finanszírozási igényt, a nettó devizafinanszírozás 987 milliárd forint értékben járul hozzá a központi költségvetés hiányának finanszírozásához – összegezte az MTI.