A biztosítók kezdetektől foglalkoznak a környezeti hatásokkal, maga

A kockázatok jellege és számossága azonban gyökeresen megváltozott az éghajlatváltozás miatt – emlékeztetett Holczinger Norbert, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fenntartható pénzügyek osztályának vezetője.

A fenntarthatósági mandátummal is rendelkező MNB épp ezért – több más felügyelt szektor mellett – immár a biztosítók számára is megfogalmazott zöldajánlásokat. Ez az osztályvezető szerint a biztosítók érdeke is, hiszen más szektoroknál sokkal komolyabban érinti a biztosítók jövedelmezőségét a környezet változása.

A biztosítók a mérleg mindkét oldalán érintettek: a károkban szerepet játszik a klímaváltozás, de a másik oldalon az ügyfelek által kezelt vagyon befektetésében is megjelenik a fenntarthatósági cél.

Több lépcsőben készültek fel

A jegybank tavaly ősszel felmérte a biztosítók hozzáállását a fenntarthatósági kérdéskörhöz, majd klímastressztesztet is végzett. Idén indult a zöld pénzügyi termékkereső, amely a befektetési alapok és az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók mellett a biztosítói termékek közül is listázza a fenntartható termékeket.

Holczinger Norbert emlékeztetett: hazánk az éghajlatváltozás valószínűsíthető hatásait tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa. 2021-ben az aszály miatt a beszedett díjak 8 százalékát tette ki a kifizetett kár, tavaly azonban a beszedett díjak 250 százalékát fizették aszálykár címén a biztosítók, s ez az aszályos helyzet jó eséllyel a következő években gyakoribb lehet.

Léptek, de nem eléggé

Az MNB felmérése szerint a biztosítók 60 százaléka azonosított klímaváltozással összefüggő kockázatokat, míg a másik oldalon a biztosítók csaknem háromnegyede alkalmaz fenntarthatósági (ESG-) szempontokat a befektetési döntések során. Ugyanakkor az is kiderült, hogy komolyabban sem egyik, sem másik oldalon nem szerepel kiemelt helyen a fenntarthatóság.

Az MNB zöldajánlása szerint a biztosítóknak egyebek mellett

• rövid, közép- és hosszú időhorizonton azonosítaniuk kell az éghajlatváltozásból és környezetkárosodásból fakadó kockázatokat és lehetőségeket;
• a környezeti szempontokat be kell építeniük a biztosító stratégiájába és üzleti modelljükbe;
• alkalmazniuk kell a jó gyakorlatokat – például karbonsemlegességi terveket dolgozhatnak ki;
• dedikált szervezeti egységnek vagy vezetőnek kell foglalkoznia a fenntarthatósági kérdéskörrel, és a belső kontrollfunkciók kidolgozásánál is szerepet kell kapnia a fenntarthatósági vizsgálati aspektusnak;
• a biztosítónak publikálnia kell a működése szempontjából releváns kockázatokat, azok lényegességét megjelölve;
• kellő figyelmet kell fordítaniuk a munkatársaik fenntarthatósági szempontból;
• „sötétzöld”, az erősen környezetbarát, a fenntarthatósághoz érdemben hozzájáruló befektetési termékek kidolgozásába kell kezdeniük;
• az ügyfelek kártudatosságának fejlesztése érdekében megfelelő tanácsadással és oktatással kell felhívni a figyelmüket a fenntarthatósági kérdéskör, illetve a kockázatok minimalizálását segítő gyakorlatokat (pl. vihar-előrejelzés küldése) kell alkalmazniuk.

Az MNB főosztályvezetője szerint a zöldajánlásban foglalt elvárások teljesítése lépcsőzetesen kerül bevezetésre, az ajánlás teljes mértékben 2025 áprilisában lép majd életbe.

(Borítókép: Autóra dőlt fát távolít el az útról egy tűzoltó a vihar után Hódmezővásárhelyen 2023. augusztus 5-én. Fotó: Donka Ferenc / MTI)