A KSH volt elnökei szerint kizárólag a statisztikai módszertan megváltoztatásának köszönhető, hogy októberben egy számjegyű lett, vagyis 10 százalék alá kúszott az átlagos fogyasztói árindex (9,9 százalék). A szakértők arra is utaltak, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a kormányzati kommunikációt megsegítve „alakította” az inflációs adatokat. Az Index megkeresete a hivatalt, amely kérdéseinkre nem adott konkrét választ, helyette egy olyan, általuk jegyzett szakértői anyagra hivatkozik, ami szerinte válaszként szolgál a felvetésekre.
Csak a számítási módszertan megváltoztatásának köszönhető, hogy októberben egy számjegyű lett az infláció – írta szakértőkre hivatkozva a népszava.hu. Több közgazdász is úgy vélekedik, hogyha a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a korábbi módszertan alapján számította volna ki az energiaárak változását, akkor az 9,9 százalék helyett 11-12 százalék körül alakult volna az októberi általános fogyasztói árindex.
Mellár Tamás korábbi KSH-elnök, jelenleg párbeszédes országgyűlési képviselő, valamint Katona Tamás statisztikus és szintén a hivatal volt elnöke erről szóló elemzései egybecsengnek.
Mellár szerint „októberben a KSH számítása szerint az energiaárak 16,1 százalékkal csökkentek, miközben a lakosság egy fillérrel sem fizetett kevesebbet az energiahordozókért”. Rámutatott, hogy valójában a gázárak esetében a KSH módszertani döntése szerint két termékről van szó: egyfelől a „lakossági piaci áras” termékről, másfelől pedig a rezsitámogatott gázról. Az előbbi ára jelentősen csökkent, számszerűen 30 százalékkal, míg a rezsitámogatott árak változatlanul maradtak. Ha ezt a két árváltozást a tényleges felhasználási mennyiséggel súlyozzák, akkor az jönne ki, hogy a gáz ára mindössze 3,75 százalékkal csökkent.
Amennyiben KSH két külön termékként vette volna figyelembe a piaci és rezsivédett árazású gázt, és úgy számolta volna az árindexet, akkor nem sikerült volna 10 százalék alá szorítani azt, hanem valahol 11-12 százalék körül lett volna
– vezette le.
Hasonló konklúzióra jutott Katona Tamás is, aki szerint
az októberi infláció a hivatalosan közöltnél 1,1 százalékponttal lehetett magasabb.
A korábbi KSH-elnökök által leírtakkal cseng össze Róna Péter megállapítása. A közgazdász úgy véli: a régi módszertannal számolva 11 százalék felett alakult volna az infláció októberben.
„A statisztikai hivatal a fogyasztás mérséklődését árcsökkenésnek tekintette, ami a módszertani változásnak volt köszönhető. A közgazdász szerint nem azzal van gond, ha megváltoztatják egy számítás módszertanát, ez bevett gyakorlat, ám ennek is van koreográfiája. Az egyik ilyen, hogy év közben nem változtatnak a szabályokon, hiszen ha ezt teszik, akkor megszűnik az összehasonlíthatóság” – fogalmazott, hozzátéve: tudomása szerint az Eurostat is vizsgálja a KSH elmúlt években eszközölt módszertani döntéseit.
Az írás egyértelműen utal arra, hogy a KSH a kormány egy számjegyű inflációs célkitűzéséről szóló kommunikációját segítette azzal, hogy októberre 9,9 százalékos adatot hozott ki. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük a statisztikai hivatalt, hogy
A Központi Statisztikai Hivatal a megjelent állításokra reagálva leszögezi, hogy statisztikáink minőségét nemzetközileg egységes, szakmailag megalapozott és statisztikai tudományos eljárásokkal kidolgozott módszertanok biztosítják, tehát nem történt manipulálás a számításban
– írja szerkesztőségünknek eljuttatott válaszában a hivatal kommunikációs osztály.
Arra a megállapításra, hogy módszertani változtatás hiányában 11 százalék felett alakult volna az infláció, a hivatal úgy reagált: „a fogyasztói árak számítása is nemzetközileg elfogadott jogszabályok és módszertani útmutatók szerint történik, melyekben az elmúlt több mint 1 évben nem történt változás”.
Cáfolják azt is, hogy politikai nyomásra lett egyszámjegyű az októberi inflációs adat. „A KSH független intézmény. Szakmai tevékenységét tudományos alapokon, nemzetközi és európai sztenderd módszertanok alkalmazásával, transzparens módon végzi a 2016. évi CLV. törvény alapján.”
Végül pedig a módszertani változtatásra is kitértek. „A fogyasztói árak számítása is nemzetközileg elfogadott jogszabályok és módszertani útmutatók szerint történik, melyekben az elmúlt több mint 1 évben nem történt változás, tehát nem volt módszertani változás. A jelenlegi módszertant nem 2023-ban, hanem még 2022 augusztusában, az emelkedő energiaárak idején vezettük be, és azóta is változatlan. 2022 nyarán a gáz és az elektromos energia lakossági áráról szóló kormányrendeletekben történt módosítás új módszertan kialakítását tette szükségessé, amit a KSH szakértői a rendeletek változásával szinte egy időben megalkottak, a róla szóló leírást pedig azonnal közzé is tettük.”
(Borítókép: Index)