Novemberben havi szinten az árak csökkenésével számolnak az elemzők: „Az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal mérséklődhetett az árszínvonal, amely mögött elsősorban az üzemanyagárak változása húzódik meg” – összegezte az Indexnek Virovácz Péter. Az ING vezető elemzője szerint csak a nafta ára 0,3 százalékponttal fékezhette a havi inflációs mutatót.

Nincs megállás, folytatódik a dezinfláció

Emellett mérsékelhette a havi infláció mértékét a tartós fogyasztási cikkek esetében várt defláció, mely elsősorban a globálisan lassuló infláció és a stabil forintárfolyam következtében alakulhatott ki. „Az élelmiszerek esetében – hasonlóan szeptemberhez és októberhez – nem várok érdemi pozitív hozzájárulást a havi inflációs adatban.” Virovácz Péter hozzátette: a fékező hatásokat nagyrészt ellentételezi a szolgáltatások árváltozása, a ruházkodási cikkek és a háztartási energia területén várható áremelkedés.

Az ING várakozása szerint a 2 százalékpontos lassulást követően 7,9 százalékra mérséklődhetett az inflációs ráta. Az élelmiszerek inflációja már csupán 6-7 százalék közé tehető, ugyanakkor ez a változás az előző évhez képest méri az árak alakulását.

Hosszabb időtávon nézve még mindig nagyjából 60 százalékos inflációról beszélhetünk 2021 év elejéhez viszonyítva az élelmiszerek árszintjénél. Továbbra is két számjegyű maradhatott az infláció a szeszes italok, dohányáruk esetében, ahogyan az egyéb cikkek, üzemanyagok kategóriájában is. Bár mindkettő tekintetében lassuló inflációs rátáról beszélhetünk.

Idén decemberben a tavalyi évi üzemanyag-ársapka elengedésének következtében ismét nagymértékben lassulhat az éves bázisú inflációs mutató. Virovácz Péter hozzátette: „nem tartom elképzelhetetlennek, hogy akár 6 százalék közelébe süllyedjen”.

2024 közepére már 4 százalék közelébe eshet az infláció, az év második felében a bázishatások inkább kedvezőtlenek lesznek. Az idei év második felében ugyanis több esetben is havi szinten árcsökkenéseket tapasztaltunk, ami jövőre már nem valószínű. Ennek fényében az év második felében erősödhet az inflációs nyomás, sőt akár újra 6 százalék fölé emelkedhet.

Hogy vajon mennyire lélegzik fel a gazdaság a mérséklődő inflációtól, az elsősorban a bérdinamikán és a fogyasztók viselkedésén múlik. Ami szintén arra utal, hogy az elmúlt évek inflációs sokkjának kiheverése hosszú időt vesz majd időbe, hogy hogyan is áll jelenleg az egyes termékkörök esetében az árszint 2021 januárjához viszonyítva. Ugyanezen időtávon vizsgálva a nettó (kedvezmények nélkül számított) átlagkereset 40,1 százalékkal nőtt. Vagyis lényegében az elmúlt szűk három év dinamikus bérnövekedését megette az infláció

– mondta Virovácz Péter, aki kifejtette, hogy az ING az idei novemberi éves alapú inflációt 7,9, a havi árváltozást -0,1, míg az éves maginflációt 8,8 százalékra körül várja. Idén az átlagos infláció 17,7, jövőre 5,1 százalék lehet.

Rengeteg a feladat még

Szinte teljesen hasonló adatokat vár a Makronóm Intézet is, szerintük novemberben az előző havi 9,9 százalékról tovább csökkenhetett az infláció 7,8-re, míg havi alapon az árak 0,1 százalékkal mérséklődhettek. Szintén úgy látják, a havi adatok változásában legnagyobb szerepe az üzemanyagok árcsökkenésének lehetett.

Regős Gábor külön kiemelte, hogy a vásárlók sok esetben már a mostani árakat sem hajlandóak megfizetni a termékekért, ez pedig szűkíti a boltok áremelési lehetőségeit. Éves alapon az infláció lassulásához több tényező is hozzájárul, amelyek közül a legfontosabb

• a magas árak bázisba kerülése – ehhez képest érdemi árcsökkenéseket nem látunk, pedig a forint a tavalyi mélypontjánál jóval erősebb, és az energiaárak is mérsékeltebbek.
• Ugyanakkor a maginflációs folyamatok a teljes inflációnál erőteljesebbek, a maginfláció értékét 8,9 százalékra becslik.

„Az év eleji extrém magas inflációtól már messze vagyunk, de még a 3 százalékos célt sem értük el. Az infláció leszorítása szükséges a fogyasztás beindításához – amint a kiskereskedelmi adat is mutatja, ez még nem történt meg. A harmadik negyedéves GDP-adat hozta, amit vártunk, a gazdaság kikerült a technikai recesszióból – ez mindenképp kedvező. Kérdés azonban, hogy a negyedik negyedév is ilyen kedvező lesz-e. A mai ipari és kiskereskedelmi adat ebből a szempontból nem túl jó előjel” – tette hozzá a vezető elemző.

A Makronóm Intézet szerint az év utolsó hónapjában az infláció 6-7 százalék körül, a tovább csökkenő üzemanyagáraknak köszönhetően 6 százalékhoz közelebb alakulhat, így az év egészét 17,7 százalékos infláció jellemezheti. Jövőre az infláció tovább lassulhat, éves átlagban becslésük szerint 5,6 százalékot tehet ki. Az alacsony kereslet egyelőre visszafogja az áremelkedést, sőt az év eleji drágulás mértéke még nagy kérdés: várhatóan felfelé hajtja a szolgáltatások visszatekintő árazása, a béremelések, a jövedéki adó emelése, illetve a környezetvédelmi termékdíj. És továbbra is nagy kérdés a forintárfolyam alakulása.

Csalhatott az adatokkal a KSH?

A napokban több sajtótermék – köztük az Index is – külön foglalkozott azzal, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a kormányzati kommunikációt megsegítve „alakította” az inflációs adatokat. Az Index megkereste a hivatalt. A KSH volt elnöke, Mellár Tamás szerint kizárólag a statisztikai módszertan megváltoztatásának köszönhető, hogy októberben egy számjegyű lett, vagyis 10 százalék alá kúszott az átlagos fogyasztói árindex. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük a statisztikai hivatalt, hogy

• tapasztaltak-e politikai nyomást arra irányulóan, hogy egy számjegyű inflációs adat szülessen októberben,
• valóban a módszertani változásnak tudható-e be az egy számjegyű infláció,
• illetve hogy miért volt szükség a módszertan megváltoztatására?

„A Központi Statisztikai Hivatal a megjelent állításokra reagálva leszögezi, hogy statisztikái minőségét nemzetközileg egységes, szakmailag megalapozott és statisztikai tudományos eljárásokkal kidolgozott módszertanok biztosítják, tehát nem történt manipulálás a számításban” – írja szerkesztőségünknek eljuttatott válaszában a hivatal kommunikációs osztálya.

Arra a megállapításra, hogy módszertani változtatás hiányában 11 százalék felett alakult volna az infláció, a hivatal úgy reagált: „a fogyasztói árak számítása is nemzetközileg elfogadott jogszabályok és módszertani útmutatók szerint történik, melyekben az elmúlt több mint 1 évben nem történt változás”. Cáfolják azt is, hogy politikai nyomásra lett egyszámjegyű az októberi inflációs adat:

A KSH független intézmény. Szakmai tevékenységét tudományos alapokon, nemzetközi és európai sztenderd módszertanok alkalmazásával, transzparens módon végzi a 2016. évi CLV. törvény alapján.

A módszertani változtatásra is kitértek: „a fogyasztói árak számítása is nemzetközileg elfogadott jogszabályok és módszertani útmutatók szerint történik, melyekben az elmúlt több mint 1 évben nem történt változás, tehát nem volt módszertani változás. A jelenlegi módszertant nem idén, hanem még tavaly augusztusban, az emelkedő energiaárak idején vezettük be, azóta is változatlan. Tavaly nyáron a gáz és az elektromos energia lakossági áráról szóló kormányrendeletekben történt módosítás új módszertan kialakítását tette szükségessé, amit a KSH szakértői a rendeletek változásával szinte egy időben megalkottak, a róla szóló leírást pedig azonnal közzé is tettük.”

Regős Gábornál is rákérdeztünk erre az anomáliára, aki kiemelte: az inflációs kosarat a januári inflációs adattal határozzák meg a korábbi évek (előző év első három negyedéve és az azt megelőző év) fogyasztási adatai alapján. Ez a fogyasztói kosár fix, az év során nem változik, azaz nem alakul át szeptemberről októberre a súly csak azért, hogy 10 százalék alá kerüljön az infláció.

Így kénytelenek a kormánykritikus gazdasági elemzők, illetve képviselők tartós dezinflációra berendezkedni. A Makronóm Intézet elemzője kiemelte, hogy természetesen lehet más fogyasztói kosarat konstruálni, ami alapján alacsonyabb vagy magasabb az infláció, sőt ilyen fogyasztói kosarak léteznek – mint például a maginfláció vagy az MNB által alkalmazott inflációs mutatók, mint amilyen az adószűrt maginfláció vagy a ritkán változó termékek inflációja.

„Összességében tehát nyilván lehet számolgatni, hogy mekkora a mintavételi hiba, vagy mit lehetne másképp súlyozni az inflációban. Azonban ezek nem változnak hónapról hónapra az alapján, hogy most hány százalék lehet az infláció, nem ezek befolyásolják a folyamatokat, sőt az infláció esetében még utólagos revíziók sem szoktak történni” – zárta az elemző.

Az adatok százalékban	Éves alapon	Havi alapon	Maginfláció éves alapon	Maginfláció havi alapon	Élelmiszer-infláció (éves)
január	25,7	2,3	25,4	1,8	44
február	25,4	0,8	25,2	1,1	43,3
március	25,2	0,8	25,7	1,5	42,6
április	24	0,7	24,8	1,1	37,9
május	21,5	0,4	22,8	0,5	33,5
június	20,1	0,3	20,8	0,3	29,3
július	17,6	0,3	17,5	0,2	23,1
augusztus	16,4	0,7	15,2	0,2	19,5
szeptember	12,2	0,4	13,1	-0,2	15,2
október	9,9	-0,1	10,9	0,3	10,4

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)