A 2050-es klímasemlegességi cél már nem újdonság, az odáig vezető út azonban több újítást is tartalmaz. Arról, hogy melyek a legfrissebb célkitűzések, az Európai Tanács adott tájékoztatást.
„A klímapolitikai intézkedések fő célpontjai között azok az épületek vannak, amelyek az Európai Unió üvegházhatást okozó gázkibocsátásának több mint egyharmadáért felelnek” – hangsúlyozta az Európai Tanács egy közleményben, melyben bejelentették: egy újonnan megkötött megállapodás nagyban hozzájárulhat az energiahatékonyság javításához, de szintén elősegítheti azt a már korábban megfogalmazott célkitűzést, miszerint az EU-nak 2050-re klímasemlegessé kell válnia.
A most megkötött megállapodás több fontos elemet is tartalmaz, a dokumentum kitér többek között a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok fokozatos kivezetésére, melynek végső határideje 2040.
Biztosítani kell továbbá azt is, hogy 2030-ra minden új épület nullakibocsátású legyen, de 2050-re a meglévő épületállományt is át kell alakítani.
Emellett bizonyos lakossági célértékekről is megállapodás született, ez alapján
kell csökkenteni az átlagos energiafogyasztást, és ezek 55 százalékát a legkevésbé energiahatékony épületek felújításával kell elérni.
Szakértők szerint az átállás távolról sem lesz egyszerű, Mucsi Gábor, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának dékánja a 2050-re kitűzött klímasemlegességet korábban úgy kommentálta lapunknak: „Technológiai fejlesztésre és lakossági tudatformálásra van szükség ahhoz, hogy Magyarország megfeleljen az Európai Unió célkitűzésének.”
(Borítókép: Klímasztrájk Torinóban 2023. március 3-án. Fotó: Stefano Guidi / Getty Images)