Történelmi csúcsra kapaszkodott szerdán a BUX, miután 58 510 pontig emelkedett az index árfolyama – világított rá lapunknak Rácz Balázs. Az MBH Bank részvénypiaci elemzője szerint a BUX a történelmi árfolyamszintek ellenére is alulértékelt, az elmúlt tíz év átlagos értékeltségi szintje alatt kereskednek az indexszel, tehát még erősödhet. A Bitcoin és a német tőzsde is rekordértékeket ért el. A hét első felében jórészt 379 és 381 között oldalazott a forint az euróval szemben, így továbbra is a 380-as kulcsszint körül billeg az árfolyam. A gáz és az olaj ára csökkent. Heti tőzsdei összefoglalónk.
A 2021-es csúcsot idén augusztusban döntötte meg a hazai részvényindex, majd ez a rekord szeptember közepén dőlt meg, ezt sikerült megugrani a mögöttünk álló héten.
Elsősorban az OTP emelkedése húzta fel az indexet, de a többi vezető részvény árfolyama is emelkedést mutatott
– jelezte lapunknak Varga Zoltán. Az Equilor szenior elemzője hozzáfűzte, hogy a hazai vállalatok kedvező fundamentumai mellett a pozitív nemzetközi befektetői hangulat is segítette a mozgást az elmúlt hetekben.
„Ezzel történelmi csúcsra kapaszkodott szerdán a BUX, miután 58 510 pontig emelkedett az index árfolyama” – mondta az Indexnek Rácz Balázs, az MBH Bank részvénypiaci elemzője. A szeptemberi csúcsdöntés után az elmúlt hónapok leginkább oldalazással-stagnálással teltek a hazai börzén, az index erőt gyűjtött a további emelkedéshez.
A BUX a történelmi árfolyamszintek ellenére is alulértékelt, az elmúlt tíz év átlagos értékeltségi szintje alatt kereskednek az indexszel
– világított rá a részvénypiaci szakértő, megjegyezve, hogy az index a hét második felében már oldalazott, ha folytatódna az emelkedés, akkor a 60 ezer pontnál található erős szintet érdemes kiemelten figyelni. Az elmúlt hetek emelkedése a kedvező nemzetközi hangulat mellett a magyar állampapírok hozamcsökkenésének is köszönhető, mely pozitívan hat a részvények értékeltségére. A magyar mellett a német Dax indexnek is sikerült történelmi magasságokba kapaszkodnia.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője szerint a tőzsde emelkedését támogatja a gazdaság fokozatos kilábalása, az uniós forrásokkal kapcsolatos kedvező hírek, valamint a jegybanki kamatcsökkentések is, amely a csökkenő kötvényhozamok nyomán a kötvénypiacok irányából a tőzsdére tereli a befektetőket.
A hét első felében jórészt 379 és 381 között oldalazott a forint az euróval szemben, így továbbra is a 380-as szint körül billeg az árfolyam. „Szerdán a várttól kissé elmaradó hazai ipari termelési és kiskereskedelmi adatok sem segítették a hazai fizetőeszközt, amit a feltörekvő piacokra nézve kedvezőtlen amerikai dollár felértékelődése tovább fokozott” – jelezte Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője.
A héten alapvetően gyengülő pályán volt a forint árfolyama, az euróval szemben a 378,50-es szintről 382,50 fölé emelkedett a jegyzés
– erre már Varga Zoltán mutatott rá. A szakértő hozzáfűzte, hogy a péntek reggeli inflációs adat némi forintgyengülést hozott, mivel a várt alatti érték megerősíti, hogy az MNB a jelenlegi, 75 bázispontos ütemben tudja folytatni a kamatcsökkentési ciklust. Délután az uniós forrásokkal kapcsolatos pozitív hír – az RRF-programból 920 millió eurós forrás átutalása – megerősítése okozott korrekciót a forintban, ekkor egészen a 380-as szintig visszajött a jegyzés. Szombat 13 óra magasságában 380,6 forintot ért egy euró a tradingview.com adatai alapján.
Mozgalmas napokra számíthatunk a devizapiacon a jövő héten, hiszen szerdán este a Fed, majd csütörtök délután az Európai Központi Bank tart kamatdöntő ülést. „Bár kamatmódosításra egyik jegybanktól sem számíthatunk, kiadják a frissített makrogazdasági előrejelzéseket, az amerikai jegybank emellett megjelenteti az új Dot Plot ábrát is, amely a jegybankárok által várt, jövőbeni kamatpályát mutatja” – jelezte lapunknak az Equilor szakértője.
Jerome Powell és Christine Lagarde sajtótájékoztatón elhangzó üzeneteit is kiemelt figyelem kíséri a piaci szereplők részéről, és jelentős mozgásokat hozhatnak a devizapiacon
– tette hozzá Varga Zoltán. Pénteken pedig sor kerül az idei utolsó hitelminősítői döntésre hazánk kapcsán a Fitchtől. Legutóbb a Standard and Poor’s megerősítette Magyarország adósságbesorolását. Továbbra is befektetésre ajánlja, és nem változtatott a BBB- besoroláson sem.
A magyar államadósság besorolása a Fitchnél a BBB kategóriában van, két szinttel a bóvli felett, azonban január óta negatív kilátással
– mutatott rá Molnár Dániel. A Makronóm szakértője szerint alapvetően a negatív kilátást követően 1-2 évvel szokott leminősítés következni, viszont az év eleje óta drasztikusan javuló egyensúlyi mutatóink – elsősorban az infláció és a folyó fizetési mérleg egyenlege – nyomán ezt nem tartják valószínűnek, bár a kormányzat által várt 5,2 százalékos hiány és az uniós források visszatartása továbbra is kockázatot jelent. Negatív meglepetés viszont a forint gyengülését eredményezheti. A fentieken felül az uniós forrásokkal kapcsolatos hírek, döntések, valamint a piaci hangulat befolyásolhatja a forint árfolyamának alakulását.
Az európai tőzsdék pozitívan teljesítettek a héten:
A BUX-index 1,14 százalékos pluszban végezte a heti kereskedést a teletrader.com kimutatása alapján.
A magyar blue chipek vegyesen teljesítettek:
Hétfőn történelmi pillanathoz érkezett a kriptopiac, amire 2022 májusa óta vártak a kriptobefektetők. A Bitcoin túllépte az idei legmagasabb árfolyamát, ugyanis hétfőn 42 162 dollárig emelkedett, ami az elmúlt másfél év csúcsa. A héten még tovább menetelt a legismertebb kriptovaluta, és a 44 ezres szintet is átlépte.
A Bitcoin ezzel 2022 áprilisa óta nem látott szintre emelkedett, aminek több oka is van, ezeket Árokszállási Zoltán, az Equilor vezető elemzője ismertette:
A 2022-ben kialakult „kriptotél” egyik fontos kiváltó oka az akkoriban sokat emelkedő kamatkörnyezet volt, így ennek a megváltozása jelenleg támogatja a kriptopiac emelkedését.
A piaci szereplők megváltozó hozzáállását az is táplálhatja, hogy a Bitcoinban az elmúlt bő 10 évben négyéves ciklusok látszanak kirajzolódni. Ez alapján háromévnyi jelentős árfolyam-emelkedést követően egy komolyabb eladási hullám érkezik a negyedik évben, majd a minta alapján újraindul az emelkedés
– világított rá az Equilor vezető elemzője. Árokszállási Zoltán szerint amennyiben ez a mintázat kitartana, úgy a 2022-ben látott jelentős csökkenést emelkedésnek kellene követnie, akár több éven át. Amennyiben ez a várakozás széleskörűvé válik, az további beáramlást okozhat a kriptodevizák piacára, ami egyfajta önbeteljesítő jóslatként valóban az árfolyamok növekedését váltaná ki.
A Bitcoin egyedi sikersztoriján kívül azonban más kriptodevizák, mint például az Ethereum is raliztak, tehát ez valószínűleg a többi eszközre is kihatott
– világított rá lapunknak Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, megjegyezve, hogy sok elemző szerint a Bitcoin jellemzően „low quality” technológiai papírként viselkedik, és ezeket a típusú cégeket a hosszú lejáratú amerikai hozamok csökkenése nagymértékben segítette, ezért reagálhatott hasonlóan a Bitcoin vagy az Ethereum.
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, decemberi határidőre megawattóránként 44,055 eurón állt múlt péntek délután, ezen a héten péntek délutánra 38,74 euróra csökkent.
A GÁZÁR HÁROM HÓNAPJA 51,86 EURÓN, EGY ÉVE PEDIG MÉG 139,94 EURÓN ZÁRT.
Az északi-tengeri, Brent típusú olaj ára a múlt péntek délutáni hordónkénti 81,12 dollárról e hét péntek délutánra 75,59 dollárra csökkent.
Január elsejétől 41,3 forintos drágulásra lehet számítani a benzinkutakon – derült ki a NAV oldalán látható legfrissebb jövedékiadó-módosításokból, amit a Portfolio szúrt ki. Amennyiben a Brent típusú olaj hordónkénti ára 50 dollárnál olcsóbb lesz, úgy a benzinnél 157,55, míg a gázolajnál 152,9 forint lesz a jövedéki adó. Ha 50 dollár felett lesz a hordónkénti ár, akkor a benzinnél 152,55, a gázolajnál 149,9 forint lesz az adó mértéke.
AZ ÁFÁVAL EGYÜTT ÖSSZESEN 41,3 FORINTOS DRÁGULÁSRA LEHET SZÁMÍTANI.
Korábban arról szóltak a hírek, hogy januártól 700 forint feletti üzemanyagárak jöhetnek Magyarországon. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója már egy hónapja emlékeztetett arra, hogy biztosan emelkednek az üzemanyagárak a várható jövedékiadó-emelés miatt.
A jövő hét főbb hazai gazdasági eseményei:
(Borítókép: Kijelző a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) újraalapításának 25. évfordulóján a BÉT budapesti székházában 2015. június 22-én. Fotó: Marjai János / MTI)