Hétfőtől gyorsabban lehet az Államkincstárnál értékpapírszámlát nyitni, ráadásul az állampapírral kapcsolatos ügyintézés online is elvégezhető lesz. Mutatjuk a részleteket!
Hétfőtől jelentős változások léptek életbe az állampapíroknál:
Az államkincstár korábban videóban ismertette a részleteket, amelyben emlékeztettek, „ha a tengerparton szürcsölöd a koktélodat” vagy esetleg „a baba álmát őrzöd a gyerekszobában, a Kincstárban mostantól bárhol, bármikor, gyorsan kezelheted a befektetéseidet”.
kiemelik, számlavezetési díj sincs.
Fontos hozzátenni, hogy lehetőség nyílik a webkincstár- és a mobilkincstár-hozzáférésen kívül a gyermekeknek a start-számlát nyitni.
A pénzügyminiszter csütörtökön jelentette be, hogy hétfőtől gyorsabban lehet az Államkincstárnál értékpapírszámlát nyitni. Varga Mihály novemberben beszélt először arról, hogy még idén elindul az a program, melynek részeként mindenkinek állampolgári jogon, automatikusan ingyenes kincstári értékpapírszámlája nyílik, amelyre bármikor vásárolhat állampapírt.
A kormányzat szándéka szerint mindenki számára szeretnék biztosítani a lehetőséget a kedvezményes és biztonságos számlanyitásra. Ahogy azzal szerdán egy elemzésünkben külön foglalkoztunk, a lakosság nagy érdeklődést mutat az állampapírok iránt, múlt héten már több mint 10 000 milliárd forint értékben tartott a lakosság állampapírokat.
Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár elnöke kifejtette, a lakossági állampapír-állomány több mint fele a kincstári számlákon hever. A kincstár az online piacon piacvezetővé vált, és már több mint 800 ezer ügyfele van, a rövid távú cél az, hogy több mint egymillió legyen.
A Magyar Államkincstár hétfőn az alábbi tájékoztatást adta a WebKincstár felület és a MobilKincstár alkalmazást érintő változásokról:
„A lakossági szegmensben láthatóak komolyabb módosítások: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megszüntette a 2033/I PMÁP-ot, amely egy lakossági papír, és annak kamatozása jövőre nagyon jelentős reálkamatot jelent. Az idei évi, várhatóan kismértékben 18 százalék alatti, infláció feletti kamat, amit a papír jövőre fizet, kimagasló lesz a 2024-ben várt, 5,5 százalék körüli átlagos infláció mellett” – mondta az Indexnek Árokszállási Zoltán, az Equilor vezető elemzője azzal kapcsolatban, hogy jelentős változások következnek a magyar állampapírpiacon.
ERRE ELSŐSORBAN AZ A MAGYARÁZAT, HOGY EZ A REÁLKAMAT A KÖLTSÉGVETÉS SZÁMÁRA JELENTŐS TERHET JELENT.
Fontos hozzátenni, a fenti mellett az ÁKK még az egyéves futamidejű 1MÁP-papírt is kivezeti. A fenti PMÁP-papír helyett olyan papírt vezetnek be, amely a kezdeti időszakban fix kamatot fizet (a 2033/I PMÁP-nál azonban jóval kisebbet), ugyanakkor 2025 tavaszától már ez a papír is változó kamatozású lesz. 2025-re várhatóan mind az infláció, mind az általános kamatszint az idei évhez képest jóval alacsonyabb lesz. „Ez a módosítás az átmenetileg nagyon megugró infláció utólagos, kamatfizetést növelő hatását tompítja az állam számára” – tette hozzá a szakértő.
Az ÁKK emellett 3 éves fix kamatozású lakossági papírt és 5 éves, a futamidő vége felé emelkedő prémiumú, változó kamatozású lakossági papírt vezet be. Elképzelhető, hogy jövő év közepén a MÁP+-konstrukciót is megváltoztatják, amikorra már ehhez megfelelő mértékben lecsökkennek a rövid futamidejű kamatok. Fontos kiemelni, ezek mellett értékesítési korlátot is bevezetnek a MÁP+-papírnál.
Az idei évben az állampapír-kibocsátások volumene lényegében a tavaly év végén meghirdetettek szerint alakult. November végére már lényegében sikerült kibocsátani a teljes évre tervezett mennyiséget. Árokszállási Zoltán emlékeztetett, a lakosság az év első felében még intenzíven kereste a rövid lejáratú, nagybani kincstárjegyeket. Hiszen a magas kamat mellett ezeknek a rövid lejárata miatt likvidebb befektetésnek tekinthetők, azonban ahogy csökkent a kamatkörnyezet, a lakossági kereslet is mérséklődött a diszkontkincstárjegyek iránt.
A magyar állam hosszú évek óta követi már azt a stratégiát, hogy lehetőleg belföldi szereplők felé adósodjon el, így az állam kamatkiadása belföldi szereplőkhöz jut, és nem külföldiekhez. „Nemcsak az állam keres a gazdaságban forrásokat, hanem a vállalati szektor is. Az egész ország által – a nap végén a külföld részére – fizetett kamatköltség a külső egyensúlyi pozícióval (folyó fizetési mérleggel és a be-/kiáramló tőkeállománnyal) függ össze” – ezt már az Equilor vezető elemzője tette hozzá.
A BELFÖLDI LAKOSSÁG KÜLÖNLEGES SZEKTOR A KORMÁNYNAK, MIVEL AZT PREFERÁLJA, HOGY A KAMATKÖLTSÉGET KÖZVETLENÜL A LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÓKNAK FIZESSE KI.
Mivel ezek endogén folyamatok, így ezeknek a hatása egymással kölcsönhatásban van. A lakossági szektort pedig stabilabb finanszírozónak lehet tekinteni: egy hirtelen hozamemelkedés, borúsabbá váló gazdasági kilátások esetén nem adja fel gyorsan az állampapír befektetését, mint a gyorsan mozgó intézményi külföldi befektető – összegezte Árokszállási Zoltán. Az emelkedő infláció vagy a gyengülő forint esetén azonban a lakosság is dönthet úgy, hogy hozzányúl megtakarításaihoz, vagy átrendezi azokat.
Az alacsony inflációs időszakban nagyon népszerű, fix kamatozású MÁP+-papírokból a lakossági befektetők elmozdultak, miután az infláció megugrott: annak érdekében, hogy ez a pénz továbbra is az államot finanszírozza, vonzó lakossági papírt kellett az ÁKK-nak kínálnia a most kivezetett PMÁP képében, emiatt viszont az állam kamatköltsége is jelentősen megnőtt.
Az elemző kiemelte, a hozamok csökkenése, amennyiben az általános kamatkörnyezet csökkenésével párhuzamosan megy végbe, megkönnyíti a fogyasztás és a beruházás burjánzását. Ha a reálkamat és a reálhozam csökkenni tud, akkor az mindenképpen segítheti az élénkülést, ám a reálkamat csökkenése a forint gyengülésének irányába hathat, ami a jelenleg látható dezinflációt fékezi. „Mindez azonban inkább a jegybank hatásköre. Az állampapírpiacnak hosszú távon le kellene követnie az általános kamatszint mozgását.”
(Borítókép: Bugár Csaba a Magyar Államkincstár (MÁK) elnöke (b) és Varga Mihály (j) beszél a MÁK Pénztártermében tartott sajtótájékoztatón 2023. december 7-én. Fotó: Soós Lajos / MTI)