Megdöbbentő, hogy decemberi nyilatkozatában Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos úgy bírálta Magyarországot, hogy az illetékes minisztériummal semmilyen módon nem egyeztetett – így reagált a Gazdaságfejlesztési Minisztérium arra, hogy Brüsszel ismét bírálatot fogalmazott meg a kormány foglalkoztatáspolitikai döntéseivel szemben.
„Az Európai Bizottság biztosának kijelentéseivel szemben az elmúlt évtizedben Magyarország hatalmas eredményeket ért el a foglalkoztatáspolitika területén is. Mintegy 1 millió fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, az aktív, foglalkoztatást növelő intézkedéseket pedig tovább folytatjuk, annak ellenére is, hogy a hazánknak járó uniós pénzek hiánya miatt nemzeti forrásból vagyunk kénytelenek előfinanszírozni az induló foglalkoztatáspolitikai programokat. Ráadásul a hamis hírkeltéssel szemben szociális párbeszéd is jelentősen erősödött az elmúlt évtizedben” – így reagált a Gazdaságfejlesztési Minisztérium a múlt héten az Economxen megjelent interjúra.
Nicolas Schmit, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa ebben az alábbi kijelentéseket tette:
Hétfőn Nagy Márton tárcája nem mulasztotta el megválaszolni a biztos kijelentéseit. Elsőként leszögezték, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium a leghatározottabban visszautasítja és cáfolja Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos megállapításait, miszerint hazánkban a szociális párbeszéd romlott volna és gyenge lenne. Kiemelték:
Megdöbbentő nyilatkozatában a biztos úgy bírálta Magyarországot, hogy az illetékes tárcával semmilyen módon nem egyeztetett vagy konzultált.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium aláhúzta, hogy Magyarországon a felelőtlen kijelentésekkel szemben komoly lépések történtek a szociális párbeszéd további megerősítésére. Megvannak és rendszeresen üléseznek a szociális diskurzus fő fórumai, megfelelő lehetőséget biztosítva a párbeszédre mind a versenyszférában, mind pedig a közszférában. „Ennek ékes példája a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma [VKF], amelynek tagjaival folyamatos a kapcsolattartás és az egyeztetés.”
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében arra is kitért, hogy a fórum működését a kormány jelentős pénzügyi forrásokkal támogatja, ami a VKF tagszervezeteinek erősítését hivatott elérni. A szociális párbeszédet erősíti az is, hogy idén májusban a munkavállalók, a munkaadók és a kormány kölcsönös támogatásával döntés született a VKF eseti bizottságának létrehozásáról,
amely háromoldalú konzultatív, véleményformáló és javaslattevő testületként működik.
Szintén a VKF érdeme, hogy idén is megállapodás született a minimálbérek jelentős megemeléséről, amely ráadásul példa nélküli módon már decembertől életbe lép, így hozzájárulva a családok megvédéséhez és megerősítéséhez.
A kormány az aktivitási és foglalkoztatási ráta növelésével, azaz a hazai munkaerő-tartalék mobilizálásával, a munkavállalók képzésének támogatásával és a hátrányos helyzetű álláskeresők helyzetbe hozásával segíti a vállalkozások munkaerőigényének kielégítését. Emellett a kormány a következő években az egyik legfontosabb feladatnak tartja a felnőttek készségeinek fejlesztését.
A tárca szerint kiemelhető mindezek mellet, hogy a munkaerőpiac válságálló, amiben az azonnali és hatásos kormányzati beavatkozásoknak is nagy jelentősége volt az elmúlt években. A kormány jelenleg nagy erőkkel készül a jövő év második félévében esedékes magyar uniós elnökségre, amikor a foglalkoztatáspolitikát érintően kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a demográfiai változásokból fakadó kihívásokra, különösen a munkaerőpiaci tartalékok további aktivizálására is.
(Borítókép: Nagy Márton 2023. október 30-án. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)