A Magyarországnak járó brüsszeli forrásokkal kapcsolatos döntés akkor születhet meg, amikor „Orbán Viktor túszként tartja fogva” az Európai Tanácsot a kulcsfontosságú ülése előtt – írja hétfői elemzésében a Politico, amelyben burkoltan, de egyértelműen leszögezték: Orbán Viktor gyakorlatilag megzsarolta Brüsszelt.
„Magyarország és harcias vezetője, Orbán Viktor már régóta szálka az Európai Unió szemében, és a hét nagy jelentőségűnek ígérkezik e viszony szempontjából” – kezdi legfrissebb elemzését a Politico, majd emlékeztetnek: csütörtökön, illetve pénteken az EU vezetői számos olyan kérdésről tárgyalnak – Ukrajna tagsága, hosszú távú költségvetés, migráció –, amelyekben nehézségeket okozhat Magyarország.
AZONBAN a bizottság MÁR A TÁRGYALÁSOK ELŐTT ENGEDÉLYEZHETI MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA, HOGY HOZZÁFÉRJEN Az eddig befagyasztott FORRÁSOKHOZ.
A lap aláhúzza: ez a döntés már kedden megszülethet. Emlékeztetnek arra, hogy a Bizottság a tavalyi év végén úgy döntött, befagyasztja a Magyarországnak szánt mintegy 22 milliárd eurós kohéziós forrásokat. Ennek célja, hogy segítsék a szegényebb tagállamokat a gazdaságukba történő beruházásokban – nagyrészt a nemzeti kormányok által az életszínvonal növelését célzó nemzeti programokra költött finanszírozásokat térítik vissza.
A Politico ezt követően részletezi, hogy az EU végrehajtó szervei korábban azt mondták, hogy a forrásokhoz való hozzáféréshez az Orbán Viktor vezette „euroszkeptikus” kormánynak a jogállamisághoz kapcsolódó reformot kell végrehajtania. „Idén májusban a magyar hatóságok elfogadtak néhány intézkedést az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítéséért, hogy ezzel a Bizottság néhány – ám nem minden – követelését teljesítsék.” Ugyanakkor szerintük a magyar kormány erőfeszítései már elegendőek arra, hogy a pénz egy részét feloldják.
„Fontos reformokat láttunk, úgy véljük, ezek hozzájárulnak a magyarországi igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítéséhez” – mondta a lapnak egy uniós tisztviselő, aki névtelenséget kért, hogy bizalmas információkról beszélhessen, majd úgy fogalmazott, Brüsszel kész a nyitott kérdésekben tárgyalni a magyar kormánnyal.
A TELJES KOHÉZIÓS ALAP 21,7 MILLIÁRD EURÓ, ENNEK KÖRÜLBELÜL A FELE, AZAZ 10 MILLIÁRD EURÓ VÁLHAT ELÉRHETŐVÉ, HA A BIZOTTSÁG ELÉGEDETT A REFORMOKKAL.
Fontos hangsúlyozni, hogy a feloldott pénz nagy része nem lesz azonnal elérhető, a forrásokat szétosztják. Magyarországnak először részletes terveket kell benyújtania a pénzből finanszírozni kívánt projektekről. A lap forrása szerint eddig 500 millió euró költségigénylést kaptak. A pénzek fennmaradó része – mintegy 11,7 milliárd euró – továbbra is befagyasztva marad. Ebből 2,6 milliárdot az akadémiai szabadságjogok korlátozása, a gyermekvédelmi törvény, valamint a menedékkérőkkel szembeni bánásmód miatt tart vissza Brüsszel.
Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn az Index beszámolójára reagálva Facebook-posztjában kifejtette: „a cikk pontos, de nem a teljes leírását adja az európai pénzügyminiszterek pénteki vitájának”. A tárcavezető azt is hozzátette, a magyar és lengyel RRP módosítását ugyanis Hollandia mellett nem csupán a litván–észt–lett hármas nem támogatta, hanem az úgynevezett „gyávák koalíciója”, vagyis a finn–dán–svéd trió sem. „Ők általánosságban érveltek a szupermérföldkövek mellett, mellékesen említve lengyeleket, magyarokat” – tette hozzá Varga Mihály, aki azt is leszögezte, ezek az országok mindent megtesznek azért, hogy a nekünk és Lengyelországnak jogosan járó támogatásokat visszatartsák.
„Még a velünk kritikus Európai Bizottság is kitűnőre minősítette a magyar helyreállítási program módosítását, őket ez nem érdekelte. (A litván kolléga szerint még nem értek a magyar program vizsgálatának végére…) A kísérlet nem sikerült, a többség megértette és elfogadta a magyar program jelentőségét” – zárta bejelentését Varga Mihály.
Az Európai Tanács döntése értelmében Magyarország előlegként megkaphat egy csaknem egymilliárd euró értékű uniós támogatást – derült ki pénteken. Ezzel az eredeti magyar helyreállítási terv 4,6 milliárd eurót kap pluszban, amiből 3,9 milliárd euró uniós hitel, de a fennmaradó összeg vissza nem térítendő támogatás. Az Európai Bizottság múlt heti javaslata alapján nemcsak Magyarország, hanem 12 másik uniós tagország is módosított a helyreállítási terven. A tanácsi jóváhagyás azt jelenti, hogy a magyar kormány hamarosan és külön feltételek teljesítése nélkül hozzájuthat az előleghez, ami a helyreállítási tervre szánt összeg 20 százaléka.
A legutóbbi határozathoz nem kellett minden tagország beleegyezése, minősített többségre volt szükség, ami bőven megvolt, még úgy is, hogy egyes tagállamok nem fogadták el. Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalán számolt be a hírről, és azt is elárulta, hogy ezt a pénzt a RePowerEU-fejezet fejlesztéseire használhatják. A tárcavezető szerint ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország a zöld átállás nyertese legyen.
Ezentúl Magyarország a helyreállítási alap 10,4 milliárdos támogatására is vár, melyet az uniós közös kötvény kibocsátásából fedez. Itt 27 feltételt kell teljesítenie, amelyeket az uniós nyelvben „szupermérföldkőnek” neveznek. Egy harmadik uniós tisztviselő így fogalmazott a lapoknak: „a részünkről nem lesz a közeljövőben döntés a helyreállítási tervről" – mondta.
Fontos hozzátenni, hogy a Bizottság ezen a héten dönt arról is, hogy feloldja-e a Magyarországnak szánt, akár 10 milliárd eurós kohéziós forrásokat – közölte a Bizottság két tisztviselője, hangsúlyozva, hogy a bejelentés időzítésének semmi köze a közelgő Európai Tanácshoz. Ezt követően, a lap szerint, így fogalmaztak:
A döntésre akkor került sor, amikor Orbán Viktor túszként tartja fogva a többi 26 uniós országot az Európai Tanács kulcsfontosságú brüsszeli ülése előtt.
Majd hozzáteszik: az Európai Unió vezetői történelmi jelentőségű döntést hoznak a tárgyalások megkezdéséről, ennek célja Ukrajna felvétele, továbbá egy kulcsfontosságú megállapodás, amely 50 milliárd eurós mentőövet jelentene Kijev háborús gazdaságának. „Orbán Viktor azzal fenyegetőzik, hogy az egész csúcstalálkozót kisiklatja” – írják.
Egyes uniós országok úgy látják, hogy a fenyegetések miatt Magyarország több pénzt kap az Európai Bizottságtól. Bár ha most engednek Orbánnak, az rövid távon megkönnyítheti a helyzetet, hosszú távon viszont alááshatja az EU-t. „Ha hagyjuk, hogy Orbán Viktor keresztülvigye az akaratát, az az Európai Parlamentet is feldühítené az uniós választások előtt, és azt követően a vezető tisztségek elosztása előtt, beleértve Ursula von der Leyen bizottsági elnököt is, aki hivatalosan még nem mondta ki, hogy második ciklusra pályázik” – tették hozzá.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár visszautasította azt az elképzelést, hogy Orbán Viktor a Tanács előtt kihasználja a befolyását, hogy felszabadítsa a jogállamisági problémák miatt zárolt pénzeket.
(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Németh Kata / Index)