A jelenleg elérhető kamatokhoz képest egy 20 milliós hitel esetében 2 millió forintos megtakarítást hozhat a lakáshitelek THM-plafonjának módosítása. A hitelek kamata 6 százalék alá kerülhet – ezen a szinten pedig felfuthat a hitelkereslet.
A jobb adósok esetében elérheti a mágikusnak tartott 6 százalékos kamatszintet a piaci lakáshitelek kamata azt követően, hogy a bankok a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel történt egyeztetés során elfogadták azt, hogy a lakáshitelek teljes hiteldíj-mutatójának (THM) plafonja a korábbi 8,5 százalékról 7,3 százalékra csökkenjen januártól.
A banki ajánlatokat végignézve ugyanis az látszik, hogy a THM-plafon bevezetését követően a legjobb, 600 000 forint feletti nettó jövedelmet kimutatni tudó adósoknak bankonként kínált legjobb meghirdetett hitelek THM-jének átlaga jelenleg a BiztosDöntés.hu adatai szerint 50 bázisponttal marad el a kilenc legnagyobb bank átlagában a 8,5 százalékos kamatplafont szintjétől. Ez az új megállapodás alapján 6,8 százalékos átlagos THM-et feltételez jövő januártól. Ha pedig azt nézzük, hogy a lakáshitelek meghirdetett kamata és THM-je között 70-80 bázispont az átlagos különbség, akkor látható, hogy
a legjobb banki ajánlatok induló kamata valóban 6 százalék körüli szintre juthat januártól, sőt egyes kiemelt ügyletekben 6 százalék alá is csúszhat az ajánlat.
A 6 százalék alatti kamat megvalósulása természetesen nagyban függ a hitelek kamatát meghatározó pénzpiaci referenciakamatoktól. E téren ugyanakkor látható, hogy az infláció csökkenésével ezek a kamatszintek is alaposan korrigálnak. Október végéhez képest a lakáshitelek esetében számottevő referenciakamat, a 10 és 20 éves BIRS értéke 120 bázisponttal csökkent, és jelenleg 6,2-6,3 százalékos szinten áll. Ez tehát előrevetítve szintén lehetővé teszi valóban a 6 százalék körüli lakáshitelkamatokat.
Szakértők szerint ez az a kamatszint, amely mellett a háztartások esetében ismét megjelenik a hitelkereslet, hiszen egy 6 százalékos kamatozású, 6,8 százalék körüli THM-mel bíró lakáshitelt már kigazdálkodhatónak találnak.
Ezen kölcsönök esetében az átlagos törlesztőrészlet ugyanis 150 000 forint körüli összeget jelent majd egy 20 éves, 20 millió forintos hitel esetében.
Összehasonlításképpen, a BiztosDöntés.hu adatai szerint a 9 legnagyobb hazai lakáshitelező legjobb ajánlatainak átlaga ma 164 ezer forint körüli törlesztőrészletet ad ki, a legjobb elérhető ajánlatot jelenleg nyújtó Gránit Banknál 158 ezer forintos törlesztőrészlettel kell számolnia a 600 ezres nettó mellett hitelt felvenni akaró ügyfélnek. Mindez azt jelenti, hogy januártól a hitelt vállaló ügyfelek havi kamatterhe 8-12 ezer forinttal csökkenhet, ami éves szinten 100-140 ezer forintos, a 20 éves futamidőre vetítve pedig akár 2 millió forintot meghaladó tehercsökkenést jelenthet.
Azt, hogy a 6 százalék körüli mérték lehet a választóvonal, azt jól mutatja, hogy a lakáshitelezés fellendülése 2016–2017-ben épp ilyen kamatszintek mellett indult be. A mostani időszakkal összevetve az akkori piaci körülményeket, arra kell figyelemmel lenni, hogy 2016–17-ben az átlagos infláció 2 százalék alatt volt, a hitel reálkamata így 4 százalék körüli terhet jelentett.
A most 6-7 százalék körüli szinteken hitelt felvevők ugyanakkor azzal számolhatnak, hogy most a hitelük kamatát feleszi az infláció, a 2024-re várt 5-6 százalék körüli pénzromlással számolva akár 0-1 százalékos sávba is bekerülhet a hitel törlesztésének reálterhe. Sőt, akár negatív is lehet a mutató, ha az adós esetében jövőre reálbér-növekedéssel számolhatunk, hiszen akkor a jövedelmének kisebb részét kell majd csak törlesztésre fordítani, mint most, az induláskor. Ehhez persze – hangsúlyozzuk – az kell, hogy az adós fizetése is emelkedjen.
A THM-plafon-megállapodásnak egy másik jótékony hatása is lehet: erősödhet a verseny a bankok között. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint októberben a pénzintézetek úgy tudtak megállapodni a korábbi 8,5 százalékos THM-plafonról, hogy az ügyfeleknek kiutalt legkeresettebb, 10 évre fixált lakáshitelek átlagos THM-je már szeptemberben is 8,47 százalék volt. Ez egyértelműen annak volt köszönhető, hogy a bankok az ügyfelekkel egyedi szerződéseket kötöttek.
Ezt jól mutatta, hogy október elején a 10 éves kamatperiódussal bíró hitelek esetében csak az UniCredit és a Gránit Bank esetében volt 8,5 százalék alatt a hirdetmények alapján elérhető legjobb kamat, azaz a bankok zöménél az asztalnál dőlt el, mennyiért is viszi az adott hitelt az ügyfél. Az alku az egyik oldalon természetesen kedvező, hiszen az ügyfél csak jól járhatott azzal, ha keményen tudott tárgyalni a bankjával, a másik oldalon viszont nem tudhatjuk, hány potenciális ügyfelet veszítettek el a bankok annak köszönhetően, hogy a banki hirdetésekben szereplő kamatokat látva az ügyfelek egy része úgy döntött, inkább nem kezd bele a lakáshitel-felvételbe.
A THM-plafon e tekintetben erősíti a transzparenciát, hiszen az adósok tudhatják, hogy a bankok januártól maximum 7,3 százalékos THM mellett adhatnak lakáskölcsönt a hitelképes adósoknak,
a magasabb jövedelemmel bírók pedig – ahogy láttuk – ennél a szintnél átlagosan fél százalékponttal kisebb kamatokkal számolhatnak majd.
Nagy Márton és a Bankszövetség képviselői arról is megállapodtak, hogy az új vállalati forgóeszközhitelek kamatplafonja egy számjegyűre, 9,9 százalékra csökken. Arról is döntés született, hogy a vállalatokra, kkv-kra vonatkozó kamatstop 2024. április 1-jei kivezetésével – amely kormányzati döntést a Bankszövetség üdvözli – párhuzamosan a banki önkéntes kamatplafon intézménye is megszűnik, azaz a jövőben a kamatokat a piaci verseny fogja meghatározni.
(Borítókép: Index)