Októberben szezonális kiigazítással 0,7 százalékkal csökkent az ipari termelés az euróövezetben szeptemberhez képest, míg Magyarországon az ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal kisebb volt – összegezte az Eurostat, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Mutatjuk az adatok hátterét.
Magyarországon októberben az ipari termelés volumene 3,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 2,8 százalékkal csökkent. A feldolgozóipari alágak többségében visszaesést mértünk, ugyanakkor a legnagyobb súlyú járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában bővült a termelés volumene – erősítette meg szerdán az első becslését a KSH.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás szeptemberhez képest 0,6 százalékkal kisebb volt.
A mostani azért különösen fontos, mert az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat is publikálta az euróövezet ipari termeléséről szóló jelentését, melynek üzenete úgy hangzik, hogy októberben az előző havinál kevésbé, ugyanakkor a vártnál nagyobb mértékben csökkent az ipari termelés az euróövezetben.
Októberben szezonális kiigazítással 0,7 százalékkal csökkent az ipari termelés az euróövezetben szeptemberhez képest, nagyobb mértékben a várt 0,3 százalékos csökkenésnél, de kevésbé a szeptemberi 1 százalékos havi csökkenésnél. Az euróövezet októberi ipari termelése 6,6 százalékkal maradt el a tavalyi októberi adattól. Szeptemberben 6,8 százalék volt az elmaradás.
Az Unió ipari termelése októberben 0,5 százalékkal csökkent az előző havihoz képest. Szeptemberben 0,8 százalék volt a havi csökkenés.
Az egy évvel korábbitól az EU ipari termelése 5,5 százalékkal maradt el októberben és 6,1 százalékkal szeptemberben. Tagállamonként a spektrum két széle így néz ki:
Ráadásul az ipari termelés a legnagyobb mértékben Írországban maradt el októberben az egy évvel korábbitól, 34 százalékkal. Észtországban 12,2 százalékos, Hollandiában 11,1 százalékos volt az ipari termelés éves csökkenése októberben. A legnagyobb éves növekedést Görögországban regisztrálták, 10,8 százalékosat. Dániában 6,9 százalékkal, Szlovákiában 4,4 százalékkal haladta meg az októberi ipari termelés az egy évvel korábbit.
Az Eurostat adatai alapján a magyar ipari termelés októberben 0,7 százalékkal csökkent a szeptemberihez képest, ami 1,3 százalékkal haladta meg az augusztusit. Az egy évvel korábbitól az októberi magyar ipari termelés 2,8 százalékkal maradt el a szeptemberi 5,7 százalékos éves elmaradás után.
Ha a KSH adatait figyelmesen megvizsgáljuk, akkor jól látszik, az ipari termelés volumene 3,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. Az ipari export volumene 1,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 3,6, a 15 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 3 százalékkal bővült.
Az ipar belföldi értékesítése 8,7 százalékkal visszaesett, ám a feldolgozóiparé 0,9-cel nőtt az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2, a csekély súlyú bányászaté 29, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 23 százalékkal csökkent.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás 4,9 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 11,6, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 0,9 százalékkal bővült. A villamos berendezés gyártása 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 38 százalékkal nagyobb, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 30 százalékkal kisebb lett.
A feldolgozóipari termelés 9 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása az alágak közül a leginkább, 17,8 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 4,9, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 24 százalékkal esett vissza. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a belföldi értékesítés nőtt, a kivitel csökkent. A legnagyobb mértékben a növényi, állati olaj gyártásában emelkedett a kibocsátás. A legnagyobb súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6,6 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.
A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 12,0 százalékkal bővült, mind a hazai, mind a külpiaci eladások növekedésének köszönhetően. A két közepes súlyú alág közül a gumi, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 15,4, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 4,6 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az előző havi növekedéssel szemben az 5 százalékos feldolgozóipari súlyú gép, gépi berendezés gyártása 9,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a szakágazatok döntő többségében visszaesést mértünk.
Korábban Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár az adatokat úgy értékelte, hogy az ipari teljesítmény elmaradása – a beruházásokhoz hasonlóan – szorosan összefügg a belföldi fogyasztás alakulásával. Ebből az is következik, hogy a fogyasztás helyreállásával az ipari teljesítmény is vissza fog rendeződni. „Ezt segíti, hogy az inflációt egy számjegyűre szorította vissza a kormány, szeptemberben bekövetkezett a reálbérfordulat, a minimális keresetek pedig már decembertől 10, illetve 15 százalékkal nőttek.” A Gazdaságfejlesztési Minisztérium a közleményében azt is hozzáteszi, hogy biztató, hogy az elektromos közlekedéshez kapcsolódó, jövőorientált ágazatokban, mint a járműgyártás és a high-tech akkumulátorgyártás, folyamatosan emelkedik a kibocsátás volumene.