Az 1970-es években történt ehhez fogható szállodaépítési hullám az országban, de a mostani ezt is túlszárnyalja – mondta az Indexnek Détári-Szabó Ádám. A Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatója szerint az elmúlt két-három év Magyarország történetének legnagyobb szállodaépítési és -felújítási időszaka.
480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott – jelezte lapunknak Détári-Szabó Ádám. A hazai piacvezető vidéki szállodalánc vezérigazgatóját arról is kérdeztük, hogy
Korábban beszélt arról, hogy 2020 óta a portfólió egységesítésén dolgoznak, szállodákat adnak el és újakat vásárolnak, hogy magasabb szintre emeljék a szolgáltatást. Milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy szálláshelynek, hogy a Hunguest leigazolja?
Az első célkitűzés az volt, hogy a szálláshelyeinken a vendégélményt a legmagasabb szintre emeljük, és ezzel a szemlélettel elindult az egységesítési folyamat.
Az egységesítésben a fő szempont, hogy a Hunguest a vezető vidéki szállodalánc szerepét erősítse Magyarországon.
Főleg fürdő melletti vagy wellness-szolgáltatással rendelkező szállodákat üzemeltetünk vagy tulajdonlunk. A Kisfaludy Programnak köszönhetően voltak infrastrukturális fejlesztéseink, amelynek keretében vállaltuk, hogy a négy csillag vagy a négy csillag superior kategóriát biztosítjuk a vendégek számára.
Az elmúlt három évben mely hoteleket fűzték fel a szállodaláncra, milyen megfontolások mentén választottak?
Az elmúlt három évben történtek akvizíciók, illetve értékesítések, és ezenfelül sikerült bérleti szerződéssel új szállodákat is a lánchoz igazolni. Tavaly került sor a Hotel Eger & Park megvásárlására, amely szálloda 214 szobával rendelkezik, és idén június elsejétől üzemeltetési szerződéssel tartozik portfóliónkba a ceglédi Hotel Aquarell. Ezenfelül 2021-ben négy szálloda került ki a portfóliónkból. A cél minden esetben az volt, hogy a kínálat egységesebbé váljon. A vidéki wellness-szállodák kategóriájában szeretnénk folyamatosan terjeszkedni és piacvezető szerepünket erősíteni.
Melyek a közös elemek a portfólióban található szállodákban?
A szállodák mindegyikénél közös elem, hogy közvetlen fürdőkapcsolattal, illetve wellness-szolgáltatással rendelkeznek, és vízközeli élményeket nyújtanak. Mindemellett a legnagyobb vidéki konferenciaszállodák közül több a Hunguest tulajdonában van, például Balatonalmádiban, Egerben, Szegeden vagy Tapolcán, így a konferenciaturizmusban is erős a jelenlétünk.
Melyiknek van erősebb vendégeket vonzó hatása, a Hunguest szállodáknak vagy a közelében lévő fürdőhelyeknek?
Alapvetően nem lehet elválasztani a kettőt egymástól, hiszen a szállodának és a fürdőhelynek egyszerre kell jó minőségű szolgáltatást nyújtania. Ha a szálloda nem megfelelő szálláshely-szolgáltatást nyújt, ám a fürdőnek magasabb színvonalú a szolgáltatása, attól még a vendég nem fogja azt a szállodát választani. A szállodák és a fürdők működése közötti összefüggésre példát is láttunk tavaly, amikor az egyik vidéki fürdő nem üzemelt több hónapon át, mi ennek ellenére a szállodát nyitva tartottuk, ekkor viszont érezhetően kevesebb volt a vendég az adott hotelben.
Kiemelte a vidéki szállodák fejlesztését, de mennyire vannak jelen a fővárosban?
Budapesten két szálloda van a tulajdonunkban. A fővárosban a háromcsillagos kategóriában versenyzünk, de a versenyelőnyünk, a rutinunk és a tapasztalatunk a vidéki wellness-, illetve konferenciaszolgáltatásban van.
A hazai szállodatörténet legnagyobb felújítási programjába kezdett a Hunguest. 50 milliárd forintból szabják át a szállodákat. Idén januárban bejelentette, hogy 800 felújított szobát adnak át 2023-ban. Hol tart most ez a projekt, és milyen átalakításokat végeznek?
Örömmel kijelenthetem, hogy mind a 800 szoba elkészült, felújítása befejeződött. A bükfürdői szálloda nyugati szárnyának fejlesztése megtörtént, illetve az érintett gyulai épület, az egerszalóki Saliris Resort, szegedi szállodánk és a hévízi Hunguest Helios is megújult. A felújítási programban kivétel nélkül népszerű fürdővárosokban lévő ikonikus szállodák vesznek részt. Nem csak a legnagyobb szobaszámot vállaltuk, hanem 125 ezer négyzetméternyi teljes körű felújítás zajlott.
Ez 480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztés, amely történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott.
Az 1970-es években történt ehhez fogható szállodaépítési hullám az országban, de a mostani ezt is túlszárnyalja. Az elmúlt két-három év Magyarország történetének legnagyobb szállodaépítési és -felújítási időszaka. A kivitelezések, felújítások teljes körűek voltak – az épületeket visszabontottuk a falig, és minden tekintetben megújítottuk a szobákat, úgymond, a padlástól a tetőtérig. Ez magában foglalja a teljes energetikai korszerűsítést és a belsőépítészeti átalakítást is. A wellness- és a gyógyászati részlegek is teljesen megújulnak. 2020 és 2023 között eddig összesen több mint 1400 szobát újítottunk fel. 2024-ben ezenfelül további 400 szoba kerül átadásra.
A felújítások költsége várhatóan mennyivel dobja majd meg egy szobaéjszaka árát, azaz ebből mennyit terhelnek rá a vendégekre?
Elkötelezettek vagyunk a jó ár-érték arány megőrzése mellett, ugyanis ezért választanak minket a vendégeink. Ha úgy éreznék, hogy a versenytársakhoz képest magasabbak az áraink, akkor nem hozzánk foglalnának. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adataiból azt látjuk, hogy a foglaltsági adataink jobbak a térségi versenytárs szállodák összesített, átlagos foglaltsági szintjénél. Másrészről pedig dinamikus árazást használunk, de nem csak mi, hanem a magyarországi szállodák többsége.
Ez azt jelenti, hogy az utazási időszak, az ellátás típusa és az adott időszakra már bent lévő foglalások száma alapján kerül kialakításra a szobaár.
Elég erős a verseny a hazai wellness-szállodák között, ha ebben nem tudnánk teljesíteni, akkor az drasztikusan látszódna a számainkon, mind a foglalások számában, mind a bevételben.
Az utóbbi években hogyan alakultak a vendégek elvárásai a szállodákkal szemben?
A legtöbb szállodába utazó vendég elvárja a minimum háromcsillagos szolgáltatást, tehát változtak a fogyasztói szokások. Nálunk a fő szempont a megfizethetőség és a jó ár-érték arány – a legtöbb Hunguest szállodában a vendégek kapnak fürdőbelépőt, reggelit és vacsorát egy szoba áráért. Ez máshol jóllehet csak félpanziót, azaz reggelit és vacsorát jelentene a szállás mellett.
Az 50 milliárdos felújítási programból 17,7 milliárdot a Kisfaludy Program biztosított, azonban ennek közel negyedét, négymilliárd forintot a kormányzat visszavont a takarékossági intézkedések részeként. Mennyire hátráltatja a projektet, hogy saját finanszírozásból kell pótolni a kieső kormányzati összeget?
A Kisfaludy Pályázathoz tartozó önrészt az Opus Global Nyrt. finanszírozta, tehát a magyar állam a fejlesztés költségeinek egyharmadát biztosítja a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció keretein belül. Ahogy említettem, több mint 1400 szobát már sikerült átadni a vendégeknek, illetve a fejlesztéseink folyamatosak, a sikeresen elnyert pályázatok feltételeit maradéktalanul teljesítjük jövő év december 31-ig, amikor az állami támogatással érintett projekteknek kell befejeződniük. Három szállodát érintett a pályázaton korábban elnyert összegek megvonása. Ezen hotelek felújítási ütemezését felülvizsgáltuk és módosítottuk. Van olyan szálloda ezek közül, ahol elengedhetetlenné vált az energetikai korszerűsítés, ezeket már idejében megvalósítottuk, illetve a következő időszakban is több fejlesztést végzünk el az érintett házakban.
Az országban önök kapták a legnagyobb támogatási összeget a Kisfaludy Program keretében. Ezt mi indokolta?
A Hunguest a vezető vidéki szállodalánc, a legtöbb szobával és ingatlannal rendelkezünk, illetve vezető turisztikai desztinációkban vagyunk jelen. Átlagosan másfél milliárd forint támogatás jut egy-egy szállodára, számos olyan projekt volt, amely ennél nagyobb összegű támogatásban részesült egy szállodára vetítve. A támogatási intenzitás, tehát az állami forrás aránya az egyes projektek esetében 25-50 százalék között mozog. Fontos hozzátenni, hogy a Kisfaludyhoz hasonló állami programok nemcsak Magyarországon, de külföldön is léteznek. A turisztikai fejlesztéseket a szomszédos országokban, de Nyugat-Európában is támogatja az állam.
Érdekes adat, hogy 2019-ben az egy főre eső ágyak számában Magyarország jelentősen el volt maradva Csehországhoz képest is, nemhogy Ausztriával összehasonlítva az ENSZ Turisztikai Világszervezetének adatai szerint. Ezért a Kisfaludy Program jó lehetőség volt, hogy a magyar szálláshely-szolgáltatók a régiós versenyhez fel tudjanak nőni. Azt érdemes látni, hogy borzasztóan erős a verseny Közép-Európában.
Muszáj fejlődni mind színvonalban, mind kapacitásban, máskülönben a külföldi vendégek nem fognak vidékre jönni.
De nemcsak a nagy kapacitású szállodákat támogatta a kormányzat, hanem a kisebb szálláshelyeket is. Valószínűleg mi vállaltuk a legtöbb szoba felújítását, ennek köszönhető az összességében a legmagasabb támogatási összeg is, mely jelentős értékű, de tíz ingatlan felújítását végezzük a segítségével. Egyébként azoknál a szállodáknál, ahol befejeződött a felújítás, ott a külföldi vendégszámban is növekedés látható. Ez az országnak és az adott településeknek pluszadóbevételt jelent. Mivel az egyik legnagyobb foglalkoztató vagyunk az ágazatban, így munkahelyeket is teremtünk, így a magyar állam szempontjából a vidéki szálláshelyek fejlesztésébe érdemes befektetni.
A Transparency International a támogatottak körét bemutató 2022-es cikkében azt írja, hogy a 100 millió forint feletti támogatások legnagyobb nyertesei között is túlsúlyban vannak a kormányközeli szereplők, akik egyéb területeken is sikerrel üzletelnek az állammal. A korrupciókutató szervezet kiemeli a Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó Hunguestet is. Egyetért ezzel?
A Hunguest az Opus Global Nyrt. érdekeltségébe tartozik, másrészről ha végignézünk a nyertesek listáján, látható, hogy a legnagyobb turisztikai szereplők kapták ezeket az összegeket. A Hunguest közel 30 éves tapasztalattal rendelkező szállodalánc.
A támogatások odaítélésében mekkora szerepe volt annak, hogy ki a csoport tulajdonosa?
Az Opus Global Nyrt. tekintetében több ezer részvényes is van a tulajdonosok között. A Hunguest egy nyilvánosan működő részvénytársaságnak a leánycége, itt nem kizárólag egy tulajdonos van.
Egy tőkeerős holding tagjaként a csődtől korántsem kell tartaniuk, ez nem kényelmesíti el önöket túlságosan?
Nem tudunk elkényelmesedni. Ha rossz a szoba, nem tiszta, ha nem megfelelő minőségű ételt vagy szolgáltatást kap a vendég, akkor többet nem fog hozzánk visszajönni. Nekünk nagyon fontos a vendégek elégedettsége, és hogy újra ellátogassanak hozzánk. Ez a legfőbb célkitűzésünk, és ezért nem is tudunk elkényelmesedni. Egyébként erős szakmai támogatást kapunk az Opustól, amely egy dinamikusan fejlődő tőzsdei vállalat. Az Opus Global Nyrt.-re, egyébként már ötödik blue chipként tekinthetünk, ahogy arról nemrég Lélfai Koppány, az Opus Global Nyrt. vezérigazgatója beszélt pont az Indexnek.
Hogyan alakult tavaly az árbevételük és az üzemi eredményük a szállodaláncnál, valamint az érdekeltségükbe tartozó Balatontouristnál?
2022-ben az árbevételünk 26,5 milliárd forint volt, üzemi eredmény tekintetében több mint kétmilliárd forintot tudtunk realizálni. A Hunguest számai kapcsán érdemes tudni, hogy 2025-ben fogunk újra teljes szobakapacitással üzemelni, ilyen 2019-ben volt legutóbb. A Balatontourist tekintetében 1,9 milliárd volt az árbevételünk és több mint 280 milliós volt az üzemi eredményünk a tavalyi évben.
Hozzávetőleg mennyit harapott ki a profitjukból az energiaválság, milyen kilátásokkal tekintenek az idei és a jövő évre?
A tavalyi év nagyon megterhelő volt véleményem szerint nemcsak a turisztikai, hanem több ágazat számára is. Nekünk, ha a 2019-es évhez viszonyítom, csak a tavalyi utolsó negyedévben magasabb volt az energiaszámlánk, mint a teljes 2019-es évben duplaannyi szállodával, tehát ez jelentősen rontotta az eredménytermelő képességünket. Ez hatalmas kitettség, ezért gyorsítottuk fel az energiahatékonysági lépéseinket. Az idei évi eredményünkre pontos adatot még nem mondhatok, tekintettel arra, hogy egy tőzsdei cég, az Opus Global Nyrt. konszolidációjába tartozunk.
Hogyan kezelték az energiaárak száguldását?
Elindítottuk a napelem-beruházási programunkat, ez a vidéki szállodáink felében már rendelkezésre áll, és nyolc hotelt érint jelen pillanatban, és az összes izzónkat is energiatakarékosra cseréltük. Egyébként a napelemek az időjárástól függően egy-egy szálloda aznapi energiafelhasználásának akár 15 százalékát is fedezni tudják. Próbáltuk a gázfogyasztásunkat minimálisra venni, elkezdtük fűtési rendszerek korszerűsítését, fejlesztését, ilyen például a hőszivattyúk beépítése.
Ezt egyébként el is várják a fogyasztók, a vendégek, hogy legyenek zöldmegoldások?
Én úgy gondolom, hogy igen, már a vendégek is elvárják a környezettudatos épületüzemeltetést. A fejlesztési program keretein belül például azt is vállaltuk, hogy minden szállodánkhoz telepítünk elektromosautó-töltő oszlopot, és ezt mindenhol teljesítjük is. Drasztikusan csökkentjük a szállodai papírfelhasználást, folyamatosan térünk át a digitális vendégtájékoztatási megoldásokra.
A fenntarthatósági fejlesztések költségesek. Mennyire érintik a vendégek által fizetett árakat?
Az energiaárak száguldása világossá tette, hogy a zöldberuházások elengedhetetlenek, és egyébként hosszabb távon meg is térülnek. Ha például napelemet telepítünk, azzal jelentősen csökkentjük a jövőbeli rezsiszámlánkat. Komoly megtérülési számítások állnak a zöld beruházásaink mögött. A vendégekre így semmilyen költséget sem kell ráterhelnünk.
A szállodaiparban is megfigyelhető a zöldítési szándék?
A versenytársaink is elkezdtek ebbe az irányba menni, de muszáj is, mert őket is megterheli ez a hatalmas mennyiségű kifizetett energiaszámla. Azt tapasztaljuk, hogy az energiaárak nem csökkennek vissza a korábbi szintekre. Sem az áram, sem a gáz tekintetében nem várunk jelentős visszarendeződést.
A személyes tapasztalatai alapján mennyire szenvednek a szállásadók a megnövekedett költségek miatt?
Tavaly mindenki nagy veszteséget könyvelt el. Többször is olvashattuk, hogy fürdők, éttermek és szállásadók kényszerültek végleges vagy átmeneti bezárásra, esetleg csökkentett kapacitással működtek, tehát ez mindenki számára megterhelő időszak volt.
Október elején a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) igazgatósági elnöke bemutatta a turizmus teljesítményéről szóló számokat, amely szerint a nyári szezonban megdőltek a 2019-es rekordév eredményei. Ebből mit tapasztaltak a szállodaiparban, milyen számokkal szolgál a szektor?
Az MTÜ igazgatósági elnökének állításával egyetértek, tehát növekedést láttunk a vendégforgalomban. A külföldi vendégek részéről emelkedés volt tapasztalható, és a belföldi turizmus is élénk volt.
A nyári szezonban is kiemelkedő teljesítményt tapasztaltunk, valóban érezhető volt, hogy egy rekord megdőlt.
Habár egy tőzsdei cég leányvállalata vagyunk, így az eredményeinkről csak körültekintően nyilatkozhatok, annyit viszont elmondhatok, hogy a 2022-es évet meghaladó vendégéjszakaszámmal fogjuk zárni a 2023-as évet. Ebben értelemszerűen segített, hogy több volt a nyitva tartott szobáink száma, de ha korrigáljuk ezzel a tényezővel az adatokat, akkor is növekedni tudunk.
A Hunguest Hotels szállodái szimbiózisban élnek a mellettük található fürdőkkel, a legtöbb fürdővárosban jelentős vonzerőt jelentenek. Nincs ez másként a Balatonnál sem. Milyen szezont zártak a magyar tengernél?
Közvetlen a Balaton mellett egy szállodánk van, a Hunguest BÁL Resort, amely egyike azoknak a szállodáknak, mely jó nyári szezont zárt.
A turizmus számaiból kiderül, hogy egyre több külföldi érkezik Magyarországra. Ez a trend hogyan írja át a szektort? Arányaiban a külföldiek közül mennyien keresik a vidéki szálláshelyeket?
A külföldiek keresik a vidéki szálláshelyeket, ezért is kedvező a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció az ágazatra nézve, mert megújult szálláshelyek, több szobával várják a vendégeket. Nemcsak nálunk, hanem a versenytársainknál is folyamatosan nő a külföldi vendégéjszakák száma.
Budapestet eleve döntő többségében külföldiek látogatják, de vidéken is növekvő a tendencia.
Nagyon sok helyen határ mellett vagyunk jelen, például Gyula, Szeged, Bükfürdő, ott főleg a környező országokból érkeznek hozzánk, de messzebbről is jelentős emelkedésről adhatunk számot.
Milyen módszerekkel vonzzák a külföldi vendégeket a vidéki Magyarországra?
A szolgáltatás minősége a kulcs. Tehát az, hogy olyan vendégélményt nyújtunk, ami egy külföldi számára megfelelő. Ha valami nem jó, nem tetszik a vendégnek, akkor annak a híre nagyon gyorsan terjed. Ezért is kell minél magasabbra tennünk a mércét. Örömteli, hogy Magyarország egyre vonzóbb desztináció a külföldiek számára.
Ebben, hogy a külföldiek számára egyre vonzóbb desztináció vagyunk, mekkora szerepe van a hazai országimázs építésének?
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) nagyon sokat tett az elmúlt években az országimázs építéséért. Intenzíven hirdeti a kiemelt turisztikai desztinációkat, és marketingkampányokat szervez. Ez nagyon jótékony hatással van, az egész szektort felpezsdíti. Az MTÜ ott van a külföldi vásárokon, erőteljesek a megjelenések, ez nagyon sokat hozzátesz az országról kialakított kedvező képhez és a vásárlói döntések meghozatalához.
Megfigyelhető trend a külföldi nemzetközi láncok vidéki terjeszkedése. Ennek milyen hatása lesz a hazai vendéglátásra? Tartanak ettől?
A versenyre jótékony hatással lesz, ennek mindenképpen a fogyasztó fogja az előnyét élvezni. Minél erősebb a verseny, annál magasabb színvonalú szolgáltatást kell nyújtani a szálláshelyeknek. A külföldi tulajdonú vállalatok vidéki terjeszkedése főleg a prémiumszegmensben és a városi hotelek piacán Kelet-Magyarországon jellemző. Mi másban utazunk: pihenést, kikapcsolódást nyújtunk négycsillagos környezetben, illetve hivatásturisztikai szolgáltatást kínálunk fürdők mellett, tehát biztos van hatása, de nem tartunk tőle.
A Hunguest Ausztriában és Montenegróban is jelen van. Tervezik-e a további terjeszkedést, és ha igen, milyen stratégia mentén haladnak tovább?
A fókusz most az itthoni terjeszkedésen van, utána folytatódhat a külföldi expanzió.
Esetleg néztek már ki országokat, ahol terjeszkednének?
A közép-európai, ezen belül a környező országok, ami releváns lehet. Tehát nagyon távoli régiókban nem gondolkodunk.
A munkaerőhiány már korábban is az ágazat egyik fő problémája volt. Ezt tetézi a tavalyi és idei év vágtató inflációja miatt jelentős bérnyomás. Milyen orvosságot találtak ki a kettős probléma kezelésére?
A tavalyi év végén minden dolgozónknak nettó 100 ezer forint rezsitámogatást nyújtottunk. Idén januárban emeltük a béreket, illetve egyéb programokkal is segítjük a dolgozókat, a nyári időszakban, amikor iskola- és óvodaszünet van, akkor biztosítunk a számukra gyermekmegőrzést és étkeztetést is a gyermekfelügyelet mellett. Rengeteg munkavállalónk évtizedek óta nálunk dolgozik, van, aki már 40 éve.
A munkavállalók megtartása és toborzása egyébként nagyon nehéz, de nem csak a turizmusban, minden ágazatban. Vannak olyan térségek, ahol szinte lehetetlen munkaerőt találni, főleg Nyugat-Magyarországon. Ebben a régióban, ha egy adott állásra nincs magyarországi jelentkező, ott kiegészítő jelleggel külföldi munkavállalókat veszünk fel.
Milyen messziről toboroznak külföldi munkavállalókat?
Először mindig az a fontos, hogy magyar munkavállalókat találjunk. Ha ez nem sikerül, akkor elsősorban inkább az ország közvetlen közeléből. Vannak vajdasági és erdélyi munkavállalóink is, ha pedig erre nincs lehetőség, akkor a távolabbi országokból toborzunk, például van Fülöp-szigeteki dolgozónk is.
Több ágazatban is arról számolnak be, hogy munkahelyváltással tesznek szert magasabb fizetésre a munkavállalók, ráadásul tavalyhoz képest nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik inkább külföldre mennek dolgozni. A munkaerő megtartása és a toborzás mennyivel nehezebb most, mint az elmúlt években? A dolgozók elvárásai hogyan változtak az utóbbi időszakban?
A külföldre vándorlást annyira nem érzékeljük, viszont a kiskereskedelmi láncok és a komoly gyártókapacitással rendelkező cégek elszívó hatása már erős, ez a jövőben még nagyobb probléma lehet.
Ezeken a munkahelyeken a vendéglátáshoz képest kiszámíthatóbb a munkaidő, nálunk viszont hétvégén, ünnepnapokon, munkaszüneti napokon van az intenzívebb időszak.
De úgy látom, hogy elkötelezettek a kollégáink, jó érzéssel tölt el, hogy tehetségesek abban, amit csinálnak.
A nyíregyházi Hunguest Sóstó séfhelyettese, Kelemen Roland képviselheti Magyarországot a legrangosabb gasztronómiai versenyen, a Bocuse d’Or európai döntőjén. Hol tart a magyar séfhelyettes felkészülése, hogyan gyakorol a nagy megmérettetésre?
Március 19–20. között lesz az európai döntő Norvégiában. 19 ország vesz részt. Magyarországot Kelemen Roland fogja képviselni. Intenzíven készül a versenyre, hét napból hatot gyakorol, naponta 10-12 órát, szabadideje alig van. Minden segítséget megadunk a felkészüléséhez. A Magyar Bocuse d’Or Akadémiával közösen támogatjuk ezen az úton. Budapesti szállodánkban biztosítottunk számára lakhatási lehetőséget, sőt még saját munkavállalókat is adtunk a keze alá, hogy kizárólag a versenymenü tökéletesítésére tudjon fókuszálni. Kevesen tudják, de ilyenkor a munkáltató elveszti a versenyzőt mint munkavállalót, így az ő munkájára nem tudunk számítani ezekben a hónapokban.
A döntőbe jutással történelmet ír Kelemen Roland és a Hunguest, mert magyar szállodalánc alkalmazottja még nem versenyzett az európai döntőn.
Ez már magában is nagy teljesítmény, de bízunk a legjobbakban, hogy a Norvégiában megrendezett európai döntő után a lyoni világdöntőn is képviselheti majd Magyarországot.
(Borítókép: Détári-Szabó Ádám. Fotó: Papajcsik Péter / Index)