Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter csütörtökön a Magyar Nemzet hasábjain egy véleménycikket tett közzé. Ebben az alábbi megállapításokat tette:

• szerinte egyre több döntéshozó kapcsolja össze az orosz–ukrán háború ügyét Ukrajna európai uniós csatlakozásával. „A kérdés azért égetően aktuális, mert egyes politikusok, uniós bürokraták már jóval korábban külön mellékutakat nyitva, rejtett módon elkezdték Ukrajna közelítését az unióhoz – sőt a nem hivatalos felvételi eljárás már meg is kezdődött.”
• Ukrajna bújtatott felvételével kapcsolatban azonban, a miniszter szerint, Brüsszel egyes európai politikai elitek, valamint társadalmak jelentős részének ellenkezésére számíthat. „Már csak azért is, mert belépésével Ukrajna lenne az unió egyik legnagyobb tagországa.”
• Nagy Márton szerint az ukrán csatlakozás hatásairól a magyar közgazdászok többnyire hallgatnak, pedig üdvös lenne, ha a nagy gazdaságtörténeti sorskérdéseknél – a magyar érdeket szem előtt tartva – elemzések sokaságát írnák.
• „Brüsszel a háború ürügyén a gyakorlatban csendben bekapcsolta Ukrajnát az uniós közös piacba. Olyannyira »jól sikerült« ez, hogy a mezőgazdaság területén az ukrán termékek letarolták (volna) az uniós piacokat.”
• Elemzésében arra is kitért, hogy az ukrán uniós csatlakozás lopakodó folyamata ezzel már egyes országokat és különböző ágazatokat is egyoldalú cselekvésre, védekezésre kényszerített, előrevetítve, hogy milyen feszültségeket okozhat az elhamarkodott, kellően elő nem készített és időben át nem gondolt csatlakozás. 
• A tárcavezető szerint a jövőben számos további konfliktusra készülhetünk, mert kutatások szerint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar mellett nagy potenciál rejlik az ukrán informatikai ágazatban.
• Nagy Márton azt is kiemelte, hogy mivel az ukrán gazdaságban a külföldi támogatások elfedik a valós folyamatokat, azok nélkül a hrivnya bármikor összeomolhat.
• Semmi jót nem jelez előre, hogy ez a feneketlen kút egyúttal a világ egyik legkorruptabb állama, ahol a Soros-szervezetek láthatóan már meg is találták számításaikat. Egy kiszivárgott, valószínűleg óvatosan becslő háttértanulmány szerint legalább 190 milliárd eurót – hetvenezermilliárd forintot – kellene Ukrajnának adnunk a csatlakozása esetén – hívja fel erre a figyelmet a tárcavezető.
• „Az ukrán gazdaság tehát két lyukat biztosan ütne a magyar gazdaságon: eltérítené az uniós forrásainkat, másrészt olcsó, extenzív növekedési modellel fölözne le a növekedésünkből.”
• Értekezését úgy zárja, hogy Ukrajna gyors felvétele az Európai Unióba beláthatatlan következményekkel járna, gyorsítópályán történő csatlakozásuk nem szolgálja sem Magyarország, sem az Európai Unió érdekeit.