A Parlamentben pénteken átadták a technológiai innováció, műszaki és mérnöki kutatómunka terén mutatott kiemelkedő teljesítményeket elismerő Gábor Dénes-díjakat. Többek közt az élelmiszeriparban, diagnosztikában, járműiparban, egészségiparban és a felsőoktatás területén kiemelkedő magyar innovátorokat díjazták.
Prószéky Gábor kuratóriumi tag nyitotta meg az ünnepséget, aki a Novofer Zrt.-elnök, Jamrik Péter gondolatait idézte:
Az idei magyar Nobel-díjasok fényében külön örömöt jelent azon magyar kiválóságok eredményeivel, sikereivel foglalkozni, akik itthon vagy külhonban alkotnak kiemelkedően újat, innovatívat, vagy magas színvonalon képzik a jövő tudósait.
Bendzsel Miklós, a Novofer Alapítvány kuratóriumi elnöke úgy fogalmazott, hogy a díjazottak toronymagas teljesítményei módot kínáltak egy másik dimenzió kiterjesztésére is: ez pedig a hídépítés. Kapcsolatokat, szinapszisokat alakítanak ki a magyar innovátorok, ennek jótékony hatását pedig érezzük a társadalom és a gazdaság területén is.
Alapítványunk és kuratóriumunk vállalása az értők felemelt szava nyomán a toronyemberek megnevezése
– fogalmazott a kuratóriumi elnök, hozzáfűzve, hogy a természettudományos és mérnöki innovációs kreativitásnak és az iskolateremtésnek egyszerre messze tekintő kilátó- és nagy kisugárzású világítótornyai ők, akik nemcsak Magyarországot, de a világot is felvillanyozzák.
Többek közt az élelmiszeriparban, diagnosztikában, járműiparban, egészségiparban és a felsőoktatás területén kiemelkedő magyar innovátorokat díjazták.
Biacs Péter Ákos a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem professor emeritusa. A magyar agrár- és élettudomány területén kidolgozott és szabadalommal védett eljárásaiért. Az élelmiszerbiztonság, a biotechnológia és a környezetgazdálkodás elsőfokú tananyagainak összeállításáért, azok hazai felsőoktatási intézményekben való hatékony bevezetéséért, továbbá hazánk nemzetközi szakmai szervezetekben való eredményes képviseletéért.
Bogsch Erik biológus, a Richter Gedeon Nyrt. biotechnológiai üzletágának igazgatója. Az első hazai bioszimiláris teriparatidkészítmény, az osteoporosis kezelésében sikeres eljárás kidolgozásában és bevezetésében való vezetői szerepéért. A régióban a legnagyobb biotechnológiai üzletág irányításáért és a szakember-utánpótlás biztosításában végzett sikeres munkájáért.
Szászi István járműmérnök. A Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. Az autóipar, a mobilitás és az elektronika területén megvalósuló innovatív ipari fejlesztési programok sikeres koordinálásáért, valamint a hazai mérnökképzés és tehetségtámogatási modernizációért tett személyes erőfeszítéseiért, egyetemi ipari együttműködésekért.
Bayer Gábor villamosmérnök, a 77 Elektronika Műszaki Kft. fejlesztési igazgatója. Azon feltalálói, mérnöki, fejlesztői és vezetői eredményeiért, amelyeket a hazai orvosi műszeripar és labordiagnosztika területén ért el a vizeletanalízis automatizálásával, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásával megvalósított kiértékeléssel. Ezzel hazánkat a nemzetközi labordiagnosztikai szegmens meghatározó résztvevőjévé emelte.
Nádudvari György mérnök-fizikus. A SEMILAB Félvezető Fizikai Laboratórium Rt. részlegvezetője. A félvezetők területén a hibafelismerést segítő felfedezéseiért.
Ferdinandy Péter kutatóorvos-professzor, aki a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese. Az iszkémiás betegség kutatásában és a kardiológiai terápiák fejlesztésében elért átütő eredményeiért, az online technológiák gyakorlati bevezetéséért. Valamint a Semmelweis Egyetem elismertségéhez történő hozzájárulásáért kimagasló személyes publikációs, iskolateremtő és tudományszervező tevékenysége miatt.
Németh András az Anton Kft. ügyvezető igazgatója. A gépgyártásban meghonosított egyedi technológiákért és fejlett gyártási folyamatokért, amelyeket például a lézeres megmunkálás, a szuperötvözetek megmunkálása és a nemfémes anyagok precíziós alakításánál vezettek be.
Latorczai János, az Országgyűlés alelnöke szerint a mérnöki hivatás gyakorlásához nemcsak széles látókörre, de felelősségtudatra is szükség van. Fontos a tudomány és a társadalom összhangja, a veszélyek és a lehetőségek feltárása, bemutatása.
Csák János kulturális és innovációs miniszter emlékeztetett, hogy 1971-ben Gábor Dénes megnyerte a Nobel-díjat, illetve idén is öt díjat osztottak ki, ebből kettőt is magyarok kaptak. Ezt óriási eredménynek nevezte.
Ez inspiráció, fel van téve magasra a léc
„Az életükkel példázzák, hogy kell legyen víziónk, nem szabad elrejtenünk a kíváncsiságunkat” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az inspiráció nem múlik, elkötelezetten kell dolgozni, sokszor úgy, hogy a kollégák és finanszírozók sem értik meg a víziónkat. Emlékeztetett, hogy Karikó Katalin is sokszor ütközött falba, de pozitív hatást akart gyakorolni, és nem adta fel.
A miniszter szerint az egyetemeknek, a vállalatoknak és az államnak együtt kell működnie. Annál is inkább, mivel egy gazdaság erejét az előállított hozzáadott értéke jelenti, amelyben Magyarország uniós szinten messze elmarad az élvonaltól.
Az egyetemek finanszírozását két és félszeresére növeltük, sok pénzt rakott a felsőoktatásba a kormány
– világított rá Csák János, megjegyezve, hogy ez azonban csak input, akkor ér valamit, ha hatékonyan használják fel. A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország bekerüljön innováció szempontjából az első 10-be az uniós rangsorban, világszinten pedig az első 25-be. Rávilágított, hogy a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-ben a világon harmincadikak vagyunk, amit jó eredménynek tart. Ezért sem érti, hogy világszinten miért nem vagyunk innovációban az első negyvenben sem. Elmondta, hogy a kormány infrastruktúrát fejleszt, szabályzással segíti a tudomány és innováció könnyítését, és a finanszírozásban is segít.
(Borítókép: Fejlesztőlaboratórium Szolnokon az átadás napján, 2023. november 10-én. Fotó: Mészáros János / MTI)