Januártól ugyan felélénkítheti a lakáshitelek iránti keresletet, hogy a 7,3 százalékos thm-plafon miatt a 6 százalékos bűvös határ közelébe csökkenhet a lakáshitelek kamata, ám az új lakások építésében (és finanszírozásában) még hónapokig eltarthat, amíg a piac magára talál. Közel évtizedes mélyponton van a kiadott lakásépítési engedélyek száma.
Sanyarú év elé nézhet a lakásépítési piac, és ezen nagy valószínűséggel az sem segít, hogy januártól az új thm-plafon-rendelet értelmében az egymással versenyző bankoknál akár 6 százalék alatti induló kamattal lehet majd lakáshitelt felvenni – mondta a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Gergely Péter emlékeztetett, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023 első három negyedévében a megépült új lakások száma alig lépte át a 10 800 darabot, ami 21 százalékos visszaesést jelent a 2022-es év hasonló adatához képest.
A szakértő rámutat: a kiadott építési engedélyek nem túl fényes jövőt vetítenek előre. 2024 során még kevesebb lesz a potenciálisan megvásárolható új lakás a piacon, hiszen az építési engedélyt kapó lakások száma az idei év első kilenc hónapjában 14 900 alatt maradt, amely mérték 43 százalékkal marad el az előző év azonos időszakához képest (2022. január–szeptember).
A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a harmadik negyedévben mindössze 4014 lakás kapott építési engedélyt, ilyen alacsony szinteken utoljára 2015-ben járt a piac.
Gergely Péter szerint a lakásépítőknek el kell hinniük, hogy a kereslet valóban megélénkül a lakáspiacon, ám ennek elengedhetetlen feltétele lenne a hiteldinamika felfutása. Márpedig az új lakások finanszírozása még az amúgy is gyengén muzsikáló hazai lakáshitelezésen belül is igen gyenge lábakon áll.
A bizonytalan gazdasági környezetben az emelkedő hitelkamatok miatt lényegében megszűnt az új lakások hitelezése:
az év első 10 hónapjában alig több mint 42 milliárd forint értékű új lakás vásárlására/építésére szóló hitelszerződést kötöttek a családok a pénzintézetekkel, ami kevesebb mint ötöde a tavalyi év 215 milliárd forintot közelítő értékének.
A több mint 80 százalékos visszaesés annak fényében kirívóan gyenge, hogy ugyanezen időszak alatt a lakáshitel-állomány „csak” 60 százalékkal zuhant. A statisztikákból jól látszik, hogy utoljára idén márciusban volt arra példa, hogy az adott hónapban folyósított lakáshitelek több mint 10 százalékát tették ki az új lakások finanszírozására fordítódó kölcsönök – ilyen alacsony újlakás-finanszírozási indexet 2017-ben mértek utoljára.
A legfrissebb döntés értelmében 2024 januárjától 7,3 százalékra csökkenő thm-plafon mellett a banki verseny elhozhatja a 6 százalék körüli lakáshitelkamatokat, ami az elmúlt évtized tapasztalatai szerint az a határérték, amely szinten a háztartások újra megjelenhetnek a lakáshitelpiacon.
A lakásépítési boom 2017-ben azt követően indult el, hogy a lakáshitelkamatok 6 százalék közelébe szelídültek
– emlékeztetett a szakértő.
Ráadásul a bankok jó eséllyel először a modern, fenntartható új lakások finanszírozására adnak majd alacsonyabb kamatozású hiteleket. Gergely Péter szerint egyrészt erre sarkallják őket a szabályozók, elsősorban a Magyar Nemzeti Bank által előírt zöldcélkitűzések elérése, de saját maguk jól felfogott érdeke is, hogy modern lakásokat finanszírozzanak, hiszen ezek az ingatlanok minden ingatlanpiaci és jövedelmi turbulenciát jobban át tudnak vészelni, a stabil kereslet miatt értékállóságuk biztosabb.
A banki versenyben a jelenlegi átlagosan 50 bázispontnál sokkal magasabb, akár 100-150 bázispontos kedvezményeket is jelenthet majd, ha a hitelt fenntartható lakás finanszírozására igénylik majd a családok.
A fentiek tehát óvatos bizakodásra adhatnak okot, de ettől a következő hónapok még egészen biztosan nem az új lakások építésének (és hitelezésének) aranykönyvébe írott lapok lesznek.
(Borítókép: Per-Anders Pettersson / Getty Images)