Veszélyes, hogy miközben itthon félmillió ember a felelős hitelezési szabályok alapján hitelképtelen, más iparágak szolgáltatói továbbra is nagy értékű eszközöket adnak nekik részletfizetésre – emlékeztetett Szirmák Botond, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója, akivel többek között a személyi kölcsönök piacáról, a banki feketelistákról, valamint a heti törlesztésről beszélgettünk.
A személyi kölcsönök piacát nem, vagy csak kismértékben érintette a mostani gazdasági válság, amit Szirmák Botond, a Provident vezérigazgatója azzal magyaráz, hogy az ügyfelek még óvatosabbak lettek a hitelfelvétellel: a nagyon sok bizonytalanság miatt úgy döntöttek, hogy mégsem hosszabb futamidejű, jelzálog típusú hitelt vesznek fel, hanem valóban csak arra költenek, amire szükségük van.
A másik ok, amiért az emberek kisebb összegű kölcsönt vesznek fel, hogy a megugró inflációval és a magasba szökő kamatokkal az egyébként emelkedő fizetések sem tudtak lépést tartani, így viszont az ügyfelek egyre nagyobb része akad fenn a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a vállalható legnagyobb törlesztést a jövedelem arányában előíró hitelfékszabályán – ami alól kisebb hitel igényléssel lehet segíteni.
A jellemzően kis összegű, pár százezer forintos hiteleket kínáló társaság számára ezek a változások gyümölcsözőnek bizonyultak, mert bár kismértékben ők is szigorítottak a hitelezési feltételeiken, az elmúlt hónapokban piac felett tudtak növekedni,
jelenleg a személyi kölcsön piacának nagyjából 10 százaléka köthető a Providenthez.
A vezérigazgatót szembesítettük azzal a szakértői véleménnyel is, hogy az átlagos hitelösszeg csökkenésének oka az is, hogy a bankok ügyfeleiknek a korábbiaknál egyszerűbben tudnak instant, akár percek alatt folyósítható, kisebb összegű személyi hitelt ajánlani. Márpedig ezekkel a pár százezres hitelajánlatokkal eddig a kis összegű hitelezők szórták meg a piacot. Szirmák Botond ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy az ő ügyfélkörük jelentős része nem klasszikus banki ügyfél, ráadásul a bankok is jellemzően az átlagosnál jobb anyagi feltételekkel bíró ügyfeleik számára küldik a mobiltelefonra vagy az e-mail-fiókba a dedikált kölcsönajánlataikat. A vezérigazgató úgy véli, a magyarok ma még kevésbé nyitottak az ilyen jellegű megoldásokra – Lengyelországban már működik a digitális kölcsönzés a Providentnél, és most vezetik be Romániában is, mert ott az előzetes felmérések szerint új szegmenst tudnak elérni ezzel a szolgáltatással.
A társaság magyarországi ügyfeleinek a száma meghaladja a 220 ezret, közülük 120-130 ezer ügyfél lehet, akik ma a klasszikus bankok számára láthatatlanok.
Ugyanakkor nagyjából százezer olyan ügyfél van, aki egyébként más banktól is fel tudna venni kölcsönt. A nem bankképes ügyfelek között találunk olyanokat, akik korábban vettek már fel hitelt, de megcsúsztak a törlesztéssel, és felkerültek a „banki feketelistára”, a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR). Szirmák Botond szerint ma a Provident mellett 1-2, jellemzően speciális hitelnyújtó az, ahol nem automatikusan kizáró ok a KHR-listán lenni, de aktív státuszú ügyféllel (akinek jelenleg is van fennálló, nem törlesztett adóssága) ők sem foglalkoznak.
A vezérigazgató szerint ugyanakkor megbélyegzés helyett inkább értékelni kellene azokat a passzív státuszú, KHR-listán szereplő adósokat, akik a korábbi megcsúszásukat rendezték, azaz visszafizették azt, ami a banknak jár. Ők ugyanis visszatértek a rendesen fizetők táborába. Emiatt nem igazán értelmezhető, hogy a szabályok a hitel visszafizetését követő 12 hónapon keresztül miért zárják el őket az újabb kölcsön igényléstől. Romániában például a hiánytalanul visszafizetett hitel pont hogy pozitív minősítést kölcsönöz az ügyfélnek, aki így könnyebben és kedvezőbb kondíciók mellett juthat új kölcsönhöz. A Provident ezért a passzív KHR-státuszú ügyfeleket hitelezi, s a vezérigazgató szavai szerint, ezen ügyfelek törlesztési mutatói nem térnek el a többi kölcsönfelvevőtől.
A társaság a közelmúltban külön kutatást végzett a hitelpiacról kiszorultak körében. Az érintettek körében felülreprezentáltak a maximum 8 általánost végzett emberek, illetve jelentős részük annak ellenére sem házasságban, rendezett családi viszonyok között él, hogy 2-3 vagy esetleg több gyermeke is van a párjával közösen.
A válaszokból az is kiderült: az érintettek nagyobb része számára a (bejelentett) jövedelem hiánya, illetve túl alacsony szintje a fő visszatartó erő ahhoz, hogy hitelt igényeljen. Tehát sokan bele sem fognak a kölcsönigénylésbe, noha azok aránya, akiknek ténylegesen elutasították a hitelkérelmét, mindössze 6 százalék volt.
A hitelpiacról kiszorult ügyfelek nagyságrendje a felmérés szerint félmillió főre tehető, ám közülük is mindössze 15 százalék volt az, aki úgy került ebbe a körbe, hogy valóban elutasították a bankok. Az viszont igaz, hogy az érintett ügyfelek egy része valóban nem hitelezhető, hiszen
a jegybank felelős hitelezési szabályai az összes hitelintézetet, így a Providentet is kötik – a társaság a hozzá forduló ügyfelek 40-45 százalékát utasítja el – ebben nincs szignifikáns különbség egyébként a válság előtti évekhez képest.
A segélyből élőket a jogszabályok automatikusan kizárják a hitelezhetőségből, ám a közmunkások esetében a Provident – ha szerény összegben is – de nyújt kölcsönt, ami Szirmák Botond szerint nagyban segíti az érintett családokat, ha rendkívüli kiadással szembesülnek. További gondot jelent, hogy – bár visszaszorulóban van –, sokan még most is zsebbe kapják a fizetésük kisebb-nagyobb részét, ezeket az összegeket szintén nem lehet a jövedelemszámításnál figyelembe venni.
A vezérigazgató szerint problémát jelent, hogy
miközben ez a réteg a szabályok szerint nem hitelezhető, más iparágak szolgáltatóinál nem ilyen komolyak a követelmények: a telekommunikációs cégeknél kis túlzással „az utcáról” is lehet szerződni, és esetenként több százezer forintos készüléket kapni önerő nélküli részletfizetésre.
A gondot az jelenti, hogy a mélyszegénységben élő, alulképzett emberek nincsenek azzal tisztában, hogy ha nem fizetik a telefon részleteit, azzal a későbbiekben kiírják magukat annak lehetőségéből is, hogy amikor fontos lenne, hitelt kapjanak.
Érthető módon a banki hitelezhetőség szélén lévő, kifeszített jövedelmi viszonyok mellett élőket túlnyomórészt a törlesztőrészlet nagysága érdekli a hitelfelvételnél, azt számolják, hogy ki tudják-e gazdálkodni az adott összeget. E tekintetben pedig sokat számít Szirmák Botond szerint az, hogy a Providentnél továbbra is mód van angolszász mintára heti törlesztőrészletet választani, s ezzel sokan élnek is. Szerinte ennek a megoldásnak csak az egyik magyarázata az, hogy így kisebbnek tűnik a teher, a megoldást sokan azért választják, mert jövedelmüket – vagy annak egy részét – nem havonta, hanem hetente, mások esetében pedig naponta kapják. Mint például lakossági javító-szerelő munkát végző vállalkozók, vagy a vendéglátóiparban dolgozók, vagy épp az alkalmi mezőgazdasági munkából élők.
A hitelek kamatával kapcsolatban a Provident vezérigazgatója szerint mára már lekerült róluk az a stigma is, hogy túl drágán dolgoznak: jelenlegi Start kölcsönük teljes hiteldíjmutatója (THM) 12,7 százalék, miközben a piacon személyi kölcsönt 2023 szeptemberében 19,33 százalékon lehetett elérni.
A társaság továbbra is a legtöbb új ügyfelét ajánláson keresztül szerzi. Az elmúlt években ugyanakkor nagyot változott a társaság értékesítési stratégiája. Szirmák Botond szerint másfél évtizeddel ezelőtt a társaság képviselői kis túlzással az utolsó törlesztőrészlet átvételével egy időben már az ügyfél elé tolták az újabb hitelmegállapodás papírjait, mára azonban más mozgatói vannak a kapcsolatnak. A Provident szeretne elmozdulni a „végső hitelező” (Lender of resorts) pozícióból, egyre inkább a tanácsadás kerül előtérbe. A vezérigazgató szavai szerint egyébként ügyfeleik 80 százaléka újabb megoldandó probléma esetén gondol a társaságra, ám a korábbiakkal ellentétben most akár hosszú hónapok is eltelhetnek addig, amíg valaki újra kis összegű hitelért folyamodik. A személyes kapcsolatok ereje abban is megmutatkozik, hogy a társaság ügyfeleinek 85 százaléka vidéki. Más társaságokkal szemben a hitelintézet nem húz szigorú korlátot a nyugdíjas ügyfelek elé sem – míg a bankok egy részénél a nyugdíjba vonulással a hitelképesség is elvész, és nem, vagy csak adóstárs bevonásával számít hitelképesnek az ügyfél.
A személyes, kijárós tanácsadói jellegnek ugyanakkor ára van – az „otthoni szolgáltatás” heti díja 4000 forint körül van.
Szirmák Botond nem titkolja, az aktuális törlesztőrészlet személyes beszedése a legrosszabb bonitással rendelkező ügyfelek esetében kifejezetten kockázatcsökkentő tényező, ugyanakkor mások valóban a család pénzügyi tanácsadóját látják a Provident képviselőjében. Ha a már említett mesteremberek kiszállási díjával vetjük össze ezt a költséget, úgy már nem olyan ijesztő a vezérigazgató szerint, ráadásul a szolgáltatás bármikor külön költség nélkül lemondható.
(Borítókép: Index)