Több mint negyven százalékkal emelkedett az élelmiszer-infláció az elmúlt két évben. Az emberek a boltokban azt mondják, hogy ennyit biztos nem fizetnek a termékekért – jelezte Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza a Makroszkóp kerekasztal-beszélgetésén. A szakértők szerint a bérek növekedése azonban fordulatot hoz majd a boltokban is.
A januári európai rekorder csúcsértékről sokat javult a hazai inflációs mutató – októberben egy számjegyűre olvadt és novemberben tovább csökkent.
Azonban ez nem jelenti azt, hogy olcsóbbak lennének a termékek a boltokban, magasan ragadtak az árak, ezért nem állt helyre a kiskereskedelmi forgalom
– jelezte Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza az idei negyedik Makroszkóp eseményen. „Az emberek a boltokban azt mondják, hogy ennyit biztos nem fizetnek a termékekért” – vélekedett a szakértő. Felsorolta, hogy több tényező vezetett a rekordmagas magyar élelmiszer-inflációhoz, ezek között szerepel:
A legerősebb ezen hatások közül a forintárfolyamhoz és az energiaárak emelkedéséhez köthető. Regős Gábor szerint bérnövekedés kell ahhoz, hogy helyreálljon a fogyasztás. Ezen a területen pedig pozitív fejlemény, hogy feldolgozóipari beruházások érkeznek az országba, mert fűti a versenyt a munkavállalókért, akik így magasabb béreket kaphatnak.
A GDP növekedésében pedig nagy szerepe lesz a mezőgazdaság teljesítményének. Ezt korábban az ország meghatározó közgazdászai részletesen kifejtették lapunknak.
A Makronóm Intézet szakértője arra is rávilágított, hogy a költségvetésben vannak problémák, ezért a kormány 3,9 százalékról 5,2-re emelte az idei hiánycélt, amelyben az uniós források visszatartása is szerepet játszott. Regős hozzáfűzte, hogy ott van még az áfabevételek problémája is – a kisebb fogyasztás miatt nagyobb az adóbevétel-elmaradás az államkasszában. Ráadásul a magas infláció miatt magas a kamatkörnyezet is, amely szintén csökkenti a GDP-t.
Dobos Balázs, a kerekasztal-beszélgetés moderátora, aki egyben a Makronóm Intézet szakmai igazgatója, feltette a kérdést, hogy „túl vagyunk-e már a nehezén?”
Nem merem kimondani, hogy túl vagyunk rajta, de jövünk ki belőle
– válaszolta Regős Gábor, megjegyezve, hogy a hazai export impozáns számokat mutat, ugyanakkor rengeteg a kockázat, például a meglehetősen drága energia és az uniós források visszatartása, bár utóbbiban már javulás látható. Megjegyezte, hogy a havi adatok alapján felívelőben van a magyar gazdaság.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint a magyar gazdaság már túl van a kihívások nehezén, de fundamentális probléma, hogy a hosszú évek óta tartó reálbér-növekedés után reálbérkorrekció következett be. Hozzátette, hogy továbbra is inflációs nyomásra kell készülnünk, míg a legnagyobb kockázat a német gazdaság nehéz helyzete lehet, az Európában zajló háború mellett.
A nulla százalék közeli inflációt elfelejthetjük, egy új felállás lesz
– világított rá a szakértő, megjegyezve, hogy volt olyan Magyarországon, hogy nem növekedtek az árak, sőt csökkentek is. Árcsökkenésre mozaikos példákat manapság is láthatunk.
Suppan Gergely makrogazdasági elemző szerint a nehézségeken valószínűleg túl vagyunk, de nem minden területen. Az infláció jelentősen csökkent, saját prognózisa alapján 6 százalék alá is kerülhet decemberben, ez pedig tovább fűti a reálbér-növekedést, és segíti a fogyasztás helyreállását. Emlékeztetett, hogy az élelmiszer-infláció egyes termékek esetében igencsak látványos volt, például a trappista sajt kilós ára 1500 forintról 3000 forint közelébe emelkedett. Hozzátette, hogy bízhatunk abban, hogy a reálbérek 2024-ben dinamikusan növekedni fognak és a gazdaságot is bővülés jellemzi majd.
Vannak még olyan energiaintenzív ágazatok, amelyek szenvednek, például a vegyipar és a fémipar
– mutatott rá Suppan Gergely. A szakértő György László kormánybiztost idézte, aki korábban rávilágított, hogy ugyan csökkentek az energiaárak, de a jelenlegi 35-40 eurós gázár még mindig duplája a háború előtti értéknek. Amerikában pedig jelentősen alacsonyabb az energia ára, ez pedig versenyelőnyt ad a világ legerősebb gazdaságának, a német ipar pedig hátrányt szenved el, amelyből nem biztos, hogy fel tud állni.
Az Európai Unióból kiszerveznek komplett ágazatokat, ha ilyen magasak maradnak az energiaárak
– figyelmeztetett a közgazdász. Suppan pozitív fordulatot lát a lakáspiacon, szerinte az ágazat már elmozdult a mélypontról, látszik a kiút. Ezt támasztja alá, hogy a havi bázison mért építési engedélyek száma már növekedést mutat, és a csok plusz is felpörgeti majd a keresletet.
Az olyan kormányzati kezdeményezések, mint például a Baross Gábor Tőkeprogram, megakadályozták, hogy tömeges csőd legyen Magyarországon.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy a gazdasági teljesítményünket sok esetben olyan külső tényezők határozzák meg, mint hogy Brazíliába megérkezik-e az El Nino, csökkentve a kínálatot a globális gabonapiacon. A szakértők egyetértettek abban, hogy az infláció tovább csökken majd és a jövő évben gazdasági növekedés lesz Magyarországon. Abban sem volt vita, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan számos ágazatot átír majd.
Az eseményen a Makronóm Intézet ismertette az idei év végi és a jövő év végi gazdasági előrejelzéseit is:
2022 | 2023 | 2024 | |
GDP (volumenindex) | 4,6 | –0,4 | 3,6 |
Háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) | 6,5 | –3,2 | 4,4 |
Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex) | 0,1 | –10,9 | 5,1 |
Export (volumenindex, nemzeti számlák) | 12,6 | 0,5 | 4,2 |
Import (volumenindex, nemzeti számlák) | 11,6 | –4,6 | 3,7 |
Infláció (%) | 14,5 | 17,7 | 5,6 |
Jegybanki alapkamat az időszak végén (%) | 13 | 10,75 | 5,8 |
Munkanélküliségi ráta (%) | 3,6 | 4 | 3,8 |
Foglalkoztatottak száma (ezer fő) | 4696 | 4721 | 4744 |
Bruttó átlagkereset változása (%) | 17,5 | 14,3 | 12,4 |
Reálkereset változása (%) | 2,6 | –2,8 | 6,4 |
A folyó fizetési mérleg egyenlege (a GDP %-ában) | –8,3 | –0,8 | 0 |
Külső finanszírozási képesség (a GDP %-ában) | –6,2 | 0,6 | 1,5 |
Az államháztartás egyenlege (a GDP %-ában) | –6,2 | –5,8 | –3,6 |
Államadósság (a GDP %-ában) | 73,9 | 71,6 | 70,9 |
(Borítókép: Németh Emília / Index)