Orbán Viktor a szeptemberi demográfiai csúcson jelentette be a háromgyermekes édesanyák várható szja-mentességét, az intézkedés a magyar családpolitika 2.0 programjának részét képezi. A miniszterelnök szerint a kormány öt célt tűzött ki maga elé: legyen előny a gyermekvállalás, segítsék az otthonteremtést, a családpolitikát az édesanyákra kell alapozni, az egész ország működését családbaráttá kell tenni, miközben a jog eszközeivel is meg kell védeni a magyar családokat. A kormányfő azt mondta, hogy a háromgyermekes édesanyák szja-mentességéhez Varga Mihály pénzügyminiszter figyelmének lankadása szükséges, de a szeptemberi bejelentés óta semmilyen új információ nem látott napvilágot az intézkedés várható bevezetéséről és feltételeiről. Utánajártunk, mikor válhat valósággá Orbán Viktor családpolitikai elképzelése, és milyen gazdasági következményekkel járna a változás.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint a 2024-es költségvetésben egyelőre semmilyen jel nem utal a háromgyermekes édesanyák adómentességének bevezetésére, és láthatóan nem született döntés a kérdésben.
„Ha születne ilyen döntés, akkor a költségvetésben meg kellene találni hozzá a megfelelő forrásokat, mert ezek maguktól nem állnak rendelkezésre. A 2024-es költségvetés egyébként is kifeszített, és nem tartom kizártnak a módosítását, mert az idei hiány a vártnál magasabban, a gazdasági teljesítmény a vártnál alacsonyabban alakul, ez pedig nemcsak az idei, de a jövő évi költségvetésre is hatással van, annak jövő év eleji módosítása sem kizárt” – mondta Regős Gábor, aki szerint a 2,9 százalékra tervezett deficitet nem lehet emelni, és erre vonatkozó szándék sem látszik a kormány részéről, miközben a hiány növelése az uniós szabályok szempontjából sem lenne szerencsés.
A költségvetés egy nagyobb átcsoportosítás nélkül csak 2025-től vagy 2026-tól teszi lehetővé a háromgyermekes családanyák szja-mentességét
A várható családpolitikai intézkedés kapcsán felmerül a kérdés, hogy a háromgyermekes édesanyák szja-mentessége megközelítőleg mekkora bevételkiesést okozna az államnak. Regős Gábor szerint erre csak a 2022-es népszámlálási adatokból lehet előzetesen következtetni. A közgazdász azt mondta, hogy az említett népszámlálás adatai szerint 240 ezer olyan nő dolgozik, akinek 3 gyermeke van, ha ebből levonjuk a 25 év alattiakat, akik már eleve nem fizetnek személyi jövedelemadót, illetve a 65 év felettieket, akik már nyugdíjba vonultak, akkor 228 358 édesanya marad, akit érintene a jogszabályváltozás.
„Tegyük fel, hogy teljes munkaidőben dolgoznak, ez vélhetően okoz némi felfelé torzítást, de erre vonatkozóan van béradat. A kereseti adatokat lehetőség van végzettségi szintek szerint külön vizsgálni, pontosan úgy, ahogy a népszámlálás adataiból rendelkezésre áll a munkát vállaló háromgyermekes nők végzettség szerinti megoszlása. Figyelembe véve a várható béremelkedéseket, az intézkedés éves szinten 273 milliárd forintos költséget jelenthet az állam számára, ám ez vélhetően erős túlbecslés, tekintettel arra, hogy a háromgyermekes nők az átlagosnál nagyobb arányban dolgoznak részmunkaidőben, illetve ezt az összeget csökkenti a gyermekek után járó adókedvezmény” – fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy a pontos összeget azért is nehéz meghatározni, mert a keresetek ebben az esetben nincsenek megbontva nemek szerint, és a nők átlagkeresete jellemzően alacsonyabb, mint a férfiaké.
Az intézkedés 200 milliárd forint körüli összegbe kerülhet az államnak, ez természetesen már a szakértői becslés kategóriája, de a valóságtól vélhetően nem áll távol
– mondta Regős Gábor, hozzátéve, hogyha 2024-ben bevezetnék a háromgyermekes családanyák szja-mentességét, akkor az államháztartási hiány 0,2 százalékponttal lenne magasabb, ami önmagában nem jelentene nagy veszélyt, de arra viszont pont elégnek bizonyulna, hogy a 2,9 százalékos hiányból 3,1 százalékos deficit álljon elő, amivel átlépnénk a 3 százalékos kritériumot.
A háromgyermekes édesanyák szja-mentességéből következő bevételkiesést valahogyan pótolnia kéne az Orbán-kormánynak, de amíg magáról az intézkedésről nem születik döntés, nem tudhatjuk, mi a terv az adóbevétel pótlására. Regős Gábor szerint három tényező jöhet szóba:
Az elemző úgy látja, hogy az államháztartási hiány növelését mindenképpen el kéne kerülni, de az adóbevételek növelése sem lenne szerencsés. „A kiadásoknál előfordulhat átcsoportosítás olyan területekről, amikre az átlagosnál többet fordítunk, de egyelőre ilyen döntésről nem tudunk” – tette hozzá.
A háromgyermekes családanyáknak havonta 70 ezer forintos többletbevételt jelentene az szja-mentesség, de a felsőfokú végzettséggel rendelkezők ennél magasabb összegre számíthatnak. A pontos összeg személyenként eltérő és a kereset mellett függ a családi adókedvezmény igénybevételétől.
„Az intézkedés nyomán két makrogazdasági hatás jelenhet meg. Egyrészt a háromgyermekes édesanyáknál maradó pénz növelheti a fogyasztást, másrészt pedig az alacsonyabb adókulcs, ami végső soron magasabb keresetet jelent, serkentheti a háromgyermekes anyák munkaerőpiaci részévételét, hiszen ugyanannyi munkáért magasabb fizetés járna nekik” – mondta Regős Gábor.
A háromgyermekes családanyák szja-mentességének várható bevezetéséről, és az intézkedés hatásairól megkérdeztük az érintett minisztériumokat is, többek között a Miniszterelnökséget, a Pénzügyminisztériumot, a Kulturális és Innovációs tárcát, valamint a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot, és amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.
(Borítókép: Adam Angelides / Getty Images)