A Monetáris Tanács keddi döntése értelmében az alapkamat mértéke szerdától 10,75 százalék. A kamatfolyosó felső szélét a korábbi 12,50 százalékról 11,75-re módosították, alsó szélét pedig 10,50-ről 9,75-re változtatták. Döntésével a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az alapkamatot 75 bázisponttal csökkentette, ezzel pedig tovább csökkenhet a hitelek kamata.
A Magyar Nemzeti Bank a kamatpolitikával hat a hazai kamatkörnyezetre, az alacsonyabb kamatok mellett kedvezőbb feltételekkel tudnak hitelt felvenni a háztartások és a vállalatok. Arról viszont már megoszlanak a vélemények, hogy milyen sebességgel kellene haladnia a jegybanknak a kamatpályán. Több vezető gazdasági szereplő szerint is túl óvatosan nyúl az alapkamathoz a központi bank, és legalább száz bázispontos kamatcsökkentést sürgettek.
Ennek ellenére a jegybank ismételten 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, amely így szerdától 10,75 százalékra változik.
Kedden 15 órakor Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy háttérbeszélgetésen ismertette a monetáris politika aktuális kérdéseit. A legutóbbi alkalommal a központi bank alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy könnyen a vesztesek oldalára állhat, aki árakat emel. A háttérbeszélgetésen elhangzó üzenetekre mindig figyel a piac, ugyanis ebből lehet következtetni a jegybank jövőbeli kamatpályájára.
Bár a robotpilótát hangsúlyosan kikapcsolták, a jegybank az év utolsó kamatdöntő ülésén is kitartott az előre jelzett 75 bázispontos csökkentési ütem mellett, noha vannak, akik ezt most túlzott szigorként élik meg – így értékelte a döntés Kiss Péter. Az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a múlt heti, amerikai kamatvágásokat latolgató Fed-kommentár ugyanis beindította azokat a várakozásokat, hogy a többi fejlett piaci jegybank is belátható időn belül lazíthat, illetve akik már elkezdték a kamatcsökkentéseket (mint az MNB), azok növelhetnek a tempón.
„Ennek hatására a magyar határidős kamatjegyzések 6 és 12 hónapos időtávon 45-60 bázisponttal csökkentek, a piacok ennyivel nagyobb kamatvágást áraztak be a Fed hatására. A szigorú hozzáállással a jegybank a hitelességét építi, és véleményünk szerint ez márciusig így is marad. Akkor, a következő inflációs jelentés megjelenésével párhuzamosan változhat az MNB hozzáállása, ha az inflációs folyamatok is támogatóak maradnak” – zárta értékelését.
Hétfőn megírtuk, hogy a 384-386 közötti sávba gyengült a forint az euróval szemben. „A jegybank döntését egy ekkora mértékű forintgyengülés vélhetően nem fogja befolyásolni” – mondta akkor lapunknak Árokszállási Zoltán, az Equilor vezető elemzője.
Inkább arról van szó, hogy a piaci kamatcsökkentési várakozások nagyon előreszaladtak, tehát a jelenlegi kamatvárakozások mellett akár száz bázispontos (egy százalékpontos) csökkenést is elképzelhetőnek tartana a piac
– világított rá Árokszállási Zoltán, aki szerint ettől függetlenül is arra lehetett számítani, hogy az MNB tartani fogja magát a kvázi előre bejelentett, 75 bázispontos (0,75 százalékpontos) kamatcsökkentési ütemhez. Mindez egyébként akár a forintpiacra is visszahathat. A 75 bázispontos csökkentés ugyanis ebben a helyzetben nem számít túl nagy lépésnek, vagyis ha ezt a döntést hozza az MNB, úgy átmenetileg némi forinterősödés is kialakulhat. A kamatdöntés pillanatában a 382-es szint közelébe szúrt le a forint az euróval szemben, majd a rákövetkező fél órában visszakorrigált a 383-as szintekre. A jegybanki online háttérbeszélgetés alatt a 384-es szint fölé gyengült, vélhetően miután Virág Barnabás, az MNB alelnöke rávilágított, hogy az asztalon volt a száz bázispontos kamatcsökkentés is.
Az Equilor vezető elemzője arra is rámutatott, hogy a forintkamatok további, tartós és jelentős csökkenése várható a következő hónapokban, így a 75 bázispontos kamatcsökkentés önmagában várhatóan nem okoz tartós forinterősödést.
„A magyar gazdaság fundamentumai több területen is határozottan javultak – az infláció novemberben is széleskörűen, általánosan csökken” – mondta Virág Barnabás a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Az infláció 6 százalék körüli értéket mutathat az év végén
Jövőre 4,0-5,5 között lehet az átlagos infláció és a régiós átlaghoz közeledhet majd. 2025-ben érhet az inflációs célra a hazai infláció, ekkor érhet 2,5-3,5 százalék közelébe a jegybank prognózisa szerint.
Abszolút sikernek tekinthető az a dezinflációs pálya, amit az utóbbi időben befutottunk
– fogalmazott, szerinte most az egyik legfőbb kihívás a bizalom visszaépítése, a gazdaság élénkítése. Ismertette, hogy az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt a hazai GDP, míg éves összevetésben 0,4 százalékkal mérséklődött. A gazdaság folyamatos élénkülése 2023 negyedik negyedévében is folytatódott.
A külső egyensúlyi pozíciónk gyors és jelentős javulása folytatódott.
Az uniós forrásokkal kapcsolatos előrelépést is kiemelte. A dinamikus dezinflációs pálya és az ország kockázati megítélésének javulása lehetővé teszi, hogy az MNB folytassa az alapkamat-csökkentési ciklusát.
„A reálkamatpálya alakulása, a pozitív reálkamat segíti a dezinfláció folytatódását. Az elmúlt hónapokban nagyon gyors dezinfláción megy keresztül a magyar gazdaság. Ez a reálkamatpályát megemelte. Ahogy közelíti az infláció a jegybanki toleranciasávot a reálkamat pályája mérséklődik” – fejtette ki Virág Barnabás. Rámutatott, a globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága körültekintő monetáris politikát indokolt. Adatvezérelten döntenek a kamatok további csökkenéséről.
25 százalék feletti inflációs rátával kezdtük meg az évet, ami az idei évben 6 százalék alá süllyedhet. Ehhez fenntartható monetáris politikára van szükség
– fogalmazott a jegybank alelnöke. Emlékeztetett, a fejlett országok inflációja közelít a jegybanki célértékekhez. Kínában is az árak csökkenését regisztrálták. Emellett a hosszú hozamok is csökkentek az elmúlt időszakban, például az Egyesült Államokban 4 százalék, Németországban pedig 2 százalék közelébe.
„Továbbra is geopolitikai konfliktusok vannak a világ megannyi pontján. A nyersanyagárak az elmúlt hónapokban csökkentek, mind a gáz, mind az Brent típusú olaj” – sorolta az MNB alelnöke. Emellett megjelentek a recessziós félelmek is, főleg Európában, ahol növekedtek a lefelé mutató növekedési kockázatok.
Jövő évben 5 százalékos reálbérnövekedés lehet Magyarországon. Az óvatossági motívumok erősödése miatt azonban a fogyasztás visszaépülése lassú lehet
– mondta Virág Barnabás. Az inflációt sikeresen hozta le Magyarország, de az infláció árszintekre gyakorolt hatása még érződik, a bérek értéke csökkent. Itt fordulat következett be az alelnök szerint, a reálbérek ugyanis elkezdtek emelkedni, azonban időre lesz szükség, hogy ezeket a reálveszteségeket le tudjuk dolgozni. A lakosság megtakarítási rátája 10 százalék fölé emelkedett, tehát egy magasabb inflációs közegben inkább megtakarítanak a magyarok, majd a környezet normalizálódása után jöhet a fogyasztás fellendülése.
A beruházások gátját jelenleg nem a kedvező források hiánya jelenti, hanem a kereslethiány. Amint van egy keresleti bizalom, jövőképe a vállalkozásoknak, akkor elindíthatják a beruházásaikat is. A pénzügyi korlátok hol állnak? Harmadik-negyedik tényező a sorrendben. A jegybank szerint a vállalatok likvid eszközeinek állománya lehetővé teszi a megtakarításokból történő beruházásokat. Főleg látra szóló eszközökben van a vállalati szektor megtakarítása, ami meglehetősen likvid.
Végül az is kiderült, hogy két opciót is tárgyalt: a 75 és a 100 bázispontos csökkentést. végül az utóbbi mellett döntött.
Jövőre kiegyensúlyozott szerkezetű gazdasági élénkülésre számít a jegybank, az idei GDP-növekedést azonban -0,4 és -0,6 közé várja. Az export oldalon kiemelten fontossá válik, hogy a korábbi években elindult járműipari, akkumulátoripari beruházások termőre forduljanak. Amikor az európai konjunktúra lassul, képesek lesznek növekedést eredményezni. A külső egyensúlyi pozíciónk gyors és jelentős javulást mutat. A GDP-arányos folyó fizetési mérleg idén várhatóan 8 százalékpontnál nagyobb mértékben javul – zárta gondolatait.
(Borítókép: Matolcsy György 2023. november 23-án. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)