Bulgária visszavonta az orosz földgázszállításra vonatkozó tranzitdíjat megemelő törvényét, amely Magyarország biztonságos ellátását is veszélyeztette volna – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
Szijjártó Péter a kormányülés szünetében arról számolt be, hogy a bolgár törvény súlyos kockázatokat jelentett Észak-Macedónia, Szerbia és Magyarország földgázellátásának szempontjából, ugyanis a szállító, az orosz Gazprom erősen vitatta annak jogszerűségét.
A tárcavezető aláhúzta, hogy „ellenséges lépésről” volt szó, már pusztán azért is, mert azt mindenfajta előzetes tájékoztatás nélkül hozta meg a szófiai parlament.
Kértük a bolgárokat a törvény visszavonására, ami nem történt meg, ezért világossá tettük számukra, hogy amennyiben hatályban marad, akkor Magyarország megvétózza Bulgária belépését a schengeni övezetbe
– emlékeztetett Szijjártó Péter.
Ahogy az Indexen megírtuk, Szijjártó Péter pénteken Belgrádban arról beszélt, hogy Magyarország, Szerbia és Észak-Macedónia összehangoltan fog fellépni a földgázszállításra vonatkozó tranzitdíj Bulgária általi emelésének ügyében, hogy a lépés egyik ország energiaellátását se sodorhassa veszélybe.
Ezt követően bolgár kormány jelezte, hogy a törvényhozás készen áll a jogszabály visszavonására.
„Ma telefonon egyeztettem Marija Gabriel külügyminiszter kollégámmal, aki arról tájékoztatott, hogy a tegnapi napon a bolgár parlament visszavonta azt a törvényt, amely extra adót, extra terhet vetett ki a Magyarországra történő földgázszállításra” – közölte a miniszter.
Szijjártó Péter elmondása szerint Magyarország földgázellátásának biztonsága terén vissza lehet térni a néhány hónappal ezelőtti állapothoz.
„A bolgár hivatalos közlönyben pénteken meg is jelenik ez a törvény [...] Amennyiben ez megtörténik, akkor én utasítást fogok adni a brüsszeli állandó képviselőnknek arra, hogy vonja vissza Magyarország vétóját Bulgária schengeni csatlakozása vonatkozásában” – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy hazánk az éves földgázfogyasztásának 85-90 százalékát importból fedezi, így kulcskérdés a megbízható partnerek megléte mind a forrás-, mind pedig a tranzitállamokat illetően.