Index Vakbarát Hírportál

A kormány mindent megváltoztathat egy kulcsfontosságú szakmában

2023. december 27., szerda 14:06

Egyetértünk a törvényhozó szándékával, hogy a mérlegképes könyvelői képzéseknél hosszabb képzési idő alatt jobban elmélyül a tudás, ugyanakkor nem egyértelmű, hogy mit takar valójában a kontaktóra – mondta az Index megkeresésére Szentesi Péter, a Perfekt vezérigazgatója, akivel átrágtuk azt a rendelettervezetet, amely alapjaiban változtatná meg a könyvelői képzések menetét.

Mindent megváltoztatna a kormány a mérlegképes könyvelői, az adótanácsadói és az okleveles adószakértői szakmáknál. Egy kormányrendelet tervezete szerint – amely jelenleg társadalmi egyeztetésen van – új feltételeket szabnának a képesítések, szakmák megszerzéséhez. Az indoklás így hangzik:

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény megteremtette a mérlegképes könyvelői, az adótanácsadói és az okleveles adószakértői szabályozott szakmák gyakorlásához szükséges hatósági képesítések feltételeit. A kormányrendelet meghatározza a hatósági képesítések megszerzéséhez szükséges hatósági képzések és hatósági vizsgák szabályait.

A rendelet tervezete a kormány honlapján szabadon elérhető. Az Index információi szerint számos szervezet szeretne élni a véleményezés jogával. A tervezet több területet és szakmát érint, ám az egyszerűség kedvéért érdemesebb a mérlegképes könyvelőkre fókuszálni.

A történet messzire nyúlik vissza

Korábban hosszú évekig OKJ-s képzésen lehetett megszerezni a mérlegképes könyvelői végzettséget. Ez a rendszer a tavalyi év végén megszűnt. Jól mutatja a szakma komplexitását és felelősségét, hogy a vállalatok beszámolóit a számviteli szabályok alapján a mérlegképes könyvelőknek kellett ellenjegyezniük. Azonban ezt a jogkört csak a képzést követő harmadik munkában töltött év után lehetett megszerezni.

KORÁBBAN már A JOGALKOTÓ IS FELISMERTE, EZ A SZAKMA ELSŐSORBAN AZ ADÓBEVALLÁSOK ÉS A FŐKÖNYVEK FELETT TANULHATÓ MEG, JÓVAL KEVÉSBÉ AZ ISKOLAPADBAN.

A korábbi változtatások után két helyen lehet megszerezni ezt a végzettséget: szakképzési centrumban, illetve különböző piaci alapon működő felnőttképző cégeknél. Szentesi Péter, a Perfekt vezérigazgatója az Indexnek jelezte, hogy nem minden képzésnek van helye kifejezetten az iskolapadban, például az egyes bányászati szakmák esetén. A mérlegképes könyvelői képzésről pedig feltételezhető, hogy egy – a szakmát gyakorlatban egyébként is művelő – mérlegképes végzettségű, oktatói aspirációkkal vagy tapasztalattal rendelkező egyén kiválóan át tudja adni a tudást, ami egy középiskolai tanárnak csak gyakorlati tapasztalat birtokában oldható meg.

Újszerű volt az oktatási és követelményrendszer, de alapjában a Pénzügyminisztérium elvárása helyes volt. A szakma gyakorlati megvalósításában látják inkább a gondot: kevésnek bizonyult a kötelező minimumóraszám, és a Covid alatt létrejött új oktatási módszerek nem mind bizonyultak elégségesnek. Nagyon sok diák megbukott a vizsgákon.

Bár e cikk írója a bukásokat is alá tudja támasztani, a tapasztalata szerint az oktatás erősségét jól mutatja, hogy az egyetemen a számviteli tantárgyak jóval érthetőbbek és könnyebben teljesíthetők lettek a mérlegképes után. Óriási tudást lehet a könyvelői képzésen szerezni. Azonban a felnőttképzési törvény egyes részei – kifejezetten a kontaktóra megfogalmazása – nem egyértelmű.

ÍGY A KÖVETELMÉNYI RENDSZEREK MEGVÁLTOZTATÁSA ÉRHETŐ A JOGALKOTÓTÓL.

Érdemes a legnagyobb változtatásra felhívni a figyelmet: a Perfektnél korábban egy gyakorlati tapasztalattal rendelkező diáknak javasolt 510 órás képzés 81 kontakt- és 429 e-learning-órát jelentett. Az előképzettség nélkülieknek, az előbbinél alaposabb képzést nyújtó 620 órás képzésben 172 kontakt-, míg 448 e-learning-óra szerepelt. A mostani tervezet szerint minimum 1150 órás képzések lennének 750 kontakt- és 400 e-learning-órával.

A kontaktórák aránya 65 százalékra emelkedne azon túl, hogy közel duplázódna a képzési idő. „Egyetértünk a törvényhozó szándékával, a hosszabb képzési idő alatt jobban elmélyül a tudás, ugyanakkor nem egyértelmű, hogy mit takar valójában a kontaktóra” – összegezte Szentesi Péter.

Mit is jelent ez a szakma?

A mérlegképes könyvelők oktatásában a legfontosabb kérdés az, hogy a tanárok milyen gyakorlattal rendelkeznek, milyen mélységben ismerik a szakmát. Itt dőlhet el minden. Hiszen a mérlegképes könyvelők – és így a legjobb tanárok – többsége a tudását empirikus úton szerzi. A szakmában történt változtatások az ország versenyképességét is meghatározzák.

Nem beszélve arról, hogy a belső ellenőrök, adótanácsadók, kontrollerek döntő többsége általában könyvelőként kezdte.

Aki dolgozott már olyan gazdasági igazgató mellett, aki tudott könyvelni, illetve olyan mellett is, aki pusztán jelentések és kész kimutatások alapján döntött, az érti igazán, hogy mi a különbség egy ilyen szakma és az egyetemi iskolapadok között.

Jelentős különbség van a gazdasági igazgatók (a mai szlengben csak CFO-ként emlegetett vezetők) között, ez jellemzően a számviteli és adózási területeken látható igazán. A jó gazdasági igazgató, aki érti a könyvelést, pillanatok alatt átlátja, hogy egy döntés végső soron milyen hatást eredményez a vállalat könyveiben. Amin már osztalékfizetések is múlhatnak.

A mostani tervezet szerint a 2,5-3 évre hízó mérlegképes könyvelői képzés jóval drágább lesz, a Perfekt vezetője szerint ezért el is veszítenek majd jelentkezőket. Ám a képzésbe továbbra is könnyebb lesz bekerülni, mint egyetemre. Az oktatás is rugalmasabb marad.

Az esetek döntő többségében egyetemi végzettség kell vezetői állásokhoz. Ott sokkal általánosabb képet kapnak a diákok a gazdasági területekről, aki viszont elmegy könyvelőnek, az specifikusabb tudást szerezhet. Ez a szakma azonban egy folyamatos önképző munka, itt szemléletet kell megtanulni

– húzta alá Szentesi Péter, akivel a beszélgetésünk alatt azt is érintettük, hogy az egyszerűbb könyvelői feladatoknak – mint például a kontírozás, számlarögzítés – az informatika fejlődése miatt nincs emberi jövője, azonban a komplexebb része – mint például a számos adózási kérdés –, várhatóan egyelőre nem lesz automatizálható.

Magyarországon iszonyatosan bonyolult pénzügyi területek vannak: a bérszámfejtést, az adózást elképzelhetetlen teljesen gépesíteni. Ráadásul valakinek a gépet is be kell programoznia, illetve az egyre gyorsuló és az összetettebb gazdasági környezet kapcsán tömegesen alkotott jogszabályok miatt folyamatosan szükséges a szakmai felkészültség és a szakértelem.

Összegezve: a jogalkotó szándéka érthető, ám a társadalmi egyeztetésre szükség van, mert számos konkrétum hiányzik. Ezek között a legégetőbb, hogy mit is értenek a kontaktórák alatt. Ez azért fontos, mert ennek élő – tantermi vagy online platformon – interaktív oktató–tanuló kapcsolatot kellene jelentenie. Ahol a tanuló kérdezhet, azonnal visszacsatolást kap, és segítséget a tananyag megértéséhez. Ennek hiányában félő, hogy csak felületes tudást szerezhetnek a hallgatók egy olyan szakmában, mely alapja a gazdasági életnek.

(Borítókép: Extreme Media / Getty Images)

Rovatok