A lakáshoz, irodához tartozó, kötelezően kiépített parkolóhelyek léte nagyobb megbízhatósággal jelzi előre az autóhasználatot, mint a városi laksűrűség, a tömegközlekedés minősége vagy a környék bármely más tulajdonsága – idézett Henry Grabar várospolitikával foglalkozó könyvéből Vitézy Dávid. A volt közlekedési államtitkár kiemelte, hogy a könyv tanulsága szerint a több parkolóhely több autózást eredményez, nem pedig fordítva.
„Mi foglalja a legtöbb helyet a nagyvárosaink közterületein? Mi az, amiből még akkor sincs elég, amikor valójában már túlkínálat van? Melyik városi szolgáltatást lengi körül a legtöbb korrupcióról és a csalásról szóló történet? Mi az, ami nélkül manapság már lehetetlen egy új épületet felépíteni? A parkolás” – kezdte csütörtöki Facebook-bejegyzését Vitézy Dávid.
A parkolóhelyek létesítésére vonatkozó építési előírásainkat mind Amerikából importáltuk néhány évtized késéssel
– világított rá a közlekedési szakember. Az idei évben kedvenc könyve Henry Grabar várospolitikai-közlekedési témájú Paved Paradise: How Parking Explains The World című munkája.
A szakember szerint a könyv egyik legfontosabb állítása, hogy a lakáshoz, irodához tartozó, kötelezően kiépített parkolóhelyek léte nagyobb megbízhatósággal jelzi előre az autóhasználatot, mint a városi laksűrűség, a tömegközlekedés minősége vagy a környék bármely más tulajdonsága. „Kilenc amerikai nagyvárosban a parkolási kínálat növekedése 1960 és 1980 között a legerősebb előrejelzője volt az autóhasználat terjedésének” – írta bejegyzésében Vitézy.
Száz lakosra vetítve minden, 1980 előtt létrehozott tíz új parkolóhely 8 százalékkal növelte az autóval munkába járók számát a következő évtizedre. A több parkolóhely tehát több autózást eredményezett, nem pedig fordítva
– mutatott rá a volt közlekedési államtitkár. Megjegyezte, hogy rengeteg, a parkolással kapcsolatos várospolitikai tévút, városrombolás rossz tapasztalata halmozódott fel Amerika nagyvárosaiban a huszadik század második felében – érdemes ezekből tanulnunk, és többet beszélnünk a parkolásról, mint ma.
Arról, tényleg szükséges-e Rákosrendezőn 30 ezer új parkolóhelyet létesíteni a tervezett óriásfejlesztés kapcsán. Vagy arról, hogy tömegközlekedéssel jól ellátott csomópontoknál tényleg szükséges-e parkolók százait előírni minden építkezésnél, melyek költsége végül beépül a lakások árába vagy a boltok bérleti díjába, azok számára is növelve a megélhetés költségeit, akik nem használják majd ezeket a parkolókat
– fogalmazott Vitézy, aki szerint hasonló kérdés, hogy „helyes-e a régi pesti bérházak megújulását, megmentését sokszor betarthatatlan parkolási előírásokkal nehezíteni”. A volt közlekedési államtitkár december elején közösségi oldalán osztotta meg, hogy Skóciában 4 év felkészülés után megtörtént, ami, úgy véli, Budapesten is üdvözlendő lenne – a járdán parkolás betiltása–, ugyanis határozott véleménye szerint a járda a gyalogosoké.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)