Kína délkeleti részén megkezdődött a világ legnagyobb szénalapú etanolgyártó üzemének próbaüzeme. A minden eddiginél jelentősebb kapacitású üzem évente akár 600 ezer tonna kiváló minőségű és sokoldalúan felhasználható etanolt esz képes előállítani. A hatalmas méretű üzem egy új technológiának köszönhetően növényi nyersanyagok helyett szenet használ az etanol előállításához, ezzel nagyban enyhítve a Kína élelmiszer-forrásaira nehezedő nyomást, miközben csökkenti az ország üzemanyag-import függőségét.
Az etanol olyan tiszta, megújuló energiaforrás, amelynek sűrűsége hasonló a benzinéhez. A 99,5 százalék feletti koncentrációjú vízmentes etanol benzinhez keverve csökkenti kipufogógáz-kibocsátást és fokozza az üzemanyag égési teljesítményét. Ráadásul az etanol etilénné is átalakítható, így nem csak kiváló energiahordozó, de jó minőségű kémiai nyersanyag is, melyet több száz fajta termék előállításához lehet használni – írja a South China Morning Post.
Az etanolt hagyományosan kukoricából vagy cukornádból állítják elő, ez azonban komoly terhet ró a kínai élelmiszer-ellátásra és a gabonaárak emelkedését eredményezi. Az országban bőségesen rendelkezésre álló alacsony minőségű szén használatával így évente több millió tonna gabonát lehet megtakarítani.
„Az új termelési útvonal létfontosságú Kína élelmezésbiztonsága, energiabiztonsága és a vegyipari ellátási lánc szempontjából” – áll a Kínai Tudományos Akadémia Dalian Institute of Chemical Physics (DICP) honlapján közzétett jelentésben.
Az Anhui tartománybeli Huaibei városában található szénalapú üzem az új, DMTE nevű technológiát használva a kokszgyártás melléktermékeként keletkező kokszgázból állít elő metanolt, amely aztán más anyagokkal reagálva etanolt termel. A DICP jelentése szerint ez lehetővé teheti az etanol nagyüzemi előállítását nemcsak szénből, de akár földgázból vagy az acélművekből származó gázból is.
A globális etanoltermelés jelenleg mintegy 100 millió tonna. Kína mintegy 2,7 millió tonna üzemanyag-etanolt állított elő gabonából, de a 10 millió tonnás piaci hiány miatt nagy mértékű importra szorult; mostanra pedig az egyetlen ismert országgá vált, amely ipari szinten alkalmazza a technológiát.
A DICP igazgatója, Liu Zhongmin által vezetett csapat a 2010 óta tartó kutatás eredményeként fejlesztette ki környezetbarát DMTE-útvonalát.
A csapat 2017-ben segített megtervezni a világ első 100 ezer tonnás gyártósort, amelyet az északnyugati Shaanxi tartományban állítottak fel. A kutatók azóta optimalizálták a reakciófolyamatot és csökkentették a termelési költségeket.
Tavaly júniusban Kína hivatalosan is elérte a nemzetközi szabványokat az etanol szénből való előállítása terén, mikor elindították a szintén Shaanxi tartománybeli Yulinban egy 500 ezer tonnás, kizárólag hazai gyártású berendezéseket használó létesítmény tesztüzemét. A Huaibei üzem után ez a második legnagyobb ilyen létesítmény a világon.
Jelenleg 13 ipari létesítmény – köztük két tengerentúli – tervezi a DMTE technológia alkalmazását, ami évi 3,95 millió tonna etanolgyártási kapacitást jelent
– áll a DICP jelentésében.
Mint az Indexen írtunk róla, a magyar–kínai kapcsolatok egyre aktívabbak lettek 2023-ban, és 2024-ben még nagyobb aktivitás várható. jövőre lesz a 75. évfordulója annak, hogy a két ország diplomáciai kapcsolatokat létesített. Horváth Levente volt sanghaji főkonzul, az Eurázsia Központ igazgatója szerint az is elképzelhető, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök Magyarországra látogat.