Évtizedes mélypontra küldte az infláció és a magas kamatszint a vállalati hitelezést, az exportképes cégek devizahitelbe menekültek, a forinthitelek kétharmadát az állami (kamat)támogatott hitelek adták.
Az év első 10 hónapjában nem csak a lakossági, de a vállalati hitelezés is gyatra képet mutatott.
A cégek által idén felvett 3173 milliárd forint nem folyószámla jellegű kölcsön ugyan alig fél százalékkal marad el a tavalyi szinttől, ám ha a januári, a Vodafone megvásárlására szolgáló kölcsönt leszámítjuk, a visszaesés már meghaladja a 12 százalékot.
Ilyen szintű visszaesésre 2014 első 10 hónapjában volt utoljára példa.
Az adatokat nem nehéz összefüggésbe állítani azzal, hogy az infláció és ennek következtében magas kamatok miatt hihetetlen mértékben megdrágult a finanszírozás. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy azon cégek számára, akiknek exporttevékenysége miatt elérhetőek az olcsóbb devizahitelek, kisebb a gond: az év első 10 hónapjában a számukra folyósított hitelek ötödével bővültek, és megközelítették az 1500 milliárd forintot (bár a Vodafone-hitel nélkül azért itt is 8 százalékos visszaesésről beszélhetnénk). Ami teljesen új, az az, hogy
az idén kihelyezett vállalati hitelek már több mint 47 százaléka devizában került a vállalatokhoz
– erre még nem volt példa a hazai vállalati hitelezésben.
Az év első 10 hónapjában a hazai vállalatok 1676 milliárd forint új, nem folyószámla jellegű forinthitelt vettek fel. A statisztikákban 2016-ig kell visszamenni ahhoz, hogy ennél kisebb összegű hitelfelvételt találjunk,
reálértéken számolva ugyanakkor egy évtizede, 2014-ben volt csak kisebb összegű a hazai cégek forinthitelezése, mint 2023-ban.
A vállalatoknak egyszerre kellett megküzdeniük a magas inflációval, a gazdasági válsággal és a feszes munkaerőpiaci helyzettel. Ez azt jelentette, hogy miközben a beszerzések ára emelkedett, a termékekért a legtöbb területen mérsékeltebb kereslet mutatkozott. Ugyanakkor leépíteni nem lehetetett, mert ha máskorról nem, hát a Covid utáni elbocsátások kínkeserves munkaerő-visszaépítésekor a cégek megtapasztalhatták, milyen nehéz a megfelelő minőségű, szakképzett munkaerőt visszacsábítani.
Ebben a helyzetben teljesen észszerű lépést jelentett a beruházások visszafogása, a korábbi tervek asztalfiókba helyezése. Azoknak a cégeknek, amelyek fejlesztéseiket döntően hitelből tudták volna megvalósítani – lényegében az egész hazai kkv-szektort ide sorolhatjuk – komoly és kigazdálkodhatatlan természetes korlátot jelentett az, hogy egy évig – 2022 októbere és 2023 szeptembere között – a vállalati nem folyószámla jellegű hiteleiknek átlagkamata 15 százalék felett volt, az idei év elején folyósított éven túli változó kamatozású hitelek átlagkamata pedig 18,63 százalékon fordult. Ezek a kamatszintek lényegében kigazdálkodhatatlanok voltak a cégek számára.
A fentiek miatt ahhoz, hogy a gazdaság működéséhez elengedhetetlen hiteloldali forrásbevonás fennmaradjon, az államnak kellett beavatkoznia, és támogatott hitelkonstrukciókkal segítenie a vállalati likviditás megőrzését, a finanszírozás fenntartását. Azt, hogy erre égető szüksége van a cégeknek, a múlt év ősszel percek alatt elfogyó Gyármentő hitelprogram már pontosan jelezte. Az idei tavaszon a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram elsősorban a nagyoknak, a Széchenyi Kártya Hitelprogram pedig a vállalatoknak kínál olcsó forrást.
A cégek pedig élnek a lehetőséggel. Ennek egyik legfőbb jele, hogy a vállalati hiteleken belül történelmi csúcsra jutottak a fix kamatozású hitelek:
2023 első tíz hónapjában az újonnan folyósított forinthitelek közel kétharmada, 63,4 százaléka fix kamatozás mellett került kihelyezésre a cégekhez.
A vállalatok esetében eddig a bevett gyakorlat az volt, hogy a cégek változó kamatozású, legfeljebb 3 havonta a pénzpiaci kamatszintekhez igazodó hiteleket vettek fel – a koronavírus-járvány előtt a vállalati kölcsönök 80-90 százaléka változó kamatozással került kihelyezésre. Egy égbe szökő, majd lassan korrigáló kamatpályán teljesen ésszerűtlen lenne a magas kamatokat hosszú időre bebetonozni – kivéve, ha az a kamatszint egy támogatott hitel kamatszintje.
A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram menedzselésével megbízott EXIM Magyarország közlése szerint november 8-ig 860 milliárd forintra szerződtek le vállalatokkal az 1000 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett program égisze alatt, és ebből 654 milliárd forint folyósítása meg is történt. Az első kilenc hónapjában folyósított forinthitelek közel 40 százaléka volt köthető a programhoz az EXIM értékelése szerint. A Széchenyi Kártyaprogram idén elérhető Széchenyi Kártya Max Plusz konstrukciói keretben 51 ezer hitelkérelem került befogadásra december közepéig mintegy 2100 milliárd forint értékben, amelyből 1200 milliárd forint folyósítására a szerződés is megszületett.
Az állami támogatással futó hitelek térnyerését egy másik adat is bizonyítja. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. szeptember végén közel 2600 milliárd forint értékű garanciavállalást tartott nyilván, amely révén a hazai vállalkozások 3290 milliárd forintnyi hitel felvételét tudták megvalósítani, ami 11 százalékos növekedést mutat a 2022-es, eddigi reformévvel összehasonlítva. Szabó István Attila, a Garantiqa vezérigazgatója szerint ez azt jelenti, hogy csaknem minden második vállalkozásoknak adott hitelforint mögött a társaság áll. Az új folyósítások esetében ugyanakkor messze 50 százalék feletti a Garantiqa részaránya annak köszönhetően, hogy a megemelkedett kamatkörnyezetben a finanszírozás súlyát az államilag támogatott hitelek adják, amelyekhez a legtöbb esetben kapcsolódik a kezességvállalás. A Garantiqa idei új garanciavállalásainak közel 80 százaléka, szeptember végéig 820 milliárd forintnyi kezességvállalás a Széchenyi Kártyaprogram rendkívül kedvező, max. 5 százalékos hitelének felvételéhez segítette a cégeket. Sok hazai kkv számára csak a kártyaprogramhoz kapcsolódó automatikus kezességvállalás tette lehetővé, hogy gyenge tőke- és likviditási helyzetük miatt ne akadjanak fenn a szigorodó banki kockázatértékelésen. Az állam ráadásul ebben a programban a kamattámogatás mellé garanciadíj-kedvezményt is biztosít.
Az már tudható, hogy a kormány erősíteni akarja a vállalati hitelezést, épp azért, hogy a gazdaság helyreállását már a céges beruházások is kellőképpen támogatni tudják. Amiben ugyanakkor finomhangolás következhet be az év folyamán, az a hitelcélok átgondolása. A piaci kamatszintek mérséklődésével ugyanis az államnak megnő a mérlegelési szerepe abban a tekintetben, hogy milyen célokra jelentsen extra motivációt az állami (kamat)támogatás. A Magyar Bankszövetség tagjaival megszületett megállapodás keretében december elején már másodszor csökkent, s immár az egy számjegyű tartományba ért 9,9 százalékkal a vállalatoknak nyújtott forgóeszközhitelek piaci kamatszintje esetében alkalmazott kamatplafon mértéke. Szakértői vélemények szerint 6-8 százalék körüli mértéken a vállalatok napi likviditását biztosító folyószámlahitel-termékek esetében is képes a piac visszavenni a teljes finanszírozást. A költségvetési forrásokat felemésztő támogatást így a jövőben egyre inkább a beruházási hitelek folyósítására lesz érdemes koncentrálni. Ez a lépés ugyanakkor a várakozások szerint leghamarabb késő tavasszal, nyártól várható, amikor a pénzromlás üteme és a jegybanki alapkamat szintje még jobban fékez majd.
Addig a jelek szerint maradnak a jelenlegi keretek, amelyekkel kapcsolatban vannak új hírek, és vannak még bizonytalanságok is. A Baross Gábor hitelprogram 2024-es prolongálásáról és esetleges újabb keretemeléséről még nem hangzott el hivatalos bejelentés, ám a korábbi várakozások szerint a program 2024-ben még folytatódhat.
Egészen biztosan velünk marad 2024-ben (is) a Széchenyi Kártya MAX Plusz, ráadásul a Ka-Vosz Zrt. által irányított programban több szegmensben kedvezőbbé válnak a konstrukciós feltételek:
A vállalkozások olcsó hitelhez jutását 2024-ben is segíti a Garantiqa, ám a jövő évtől a társaság által nyújtott kezességvállalás egy része mögött nem a magyar állam, hanem – 600 milliárd forint keretösszegig – közvetlenül az Európai Unió viszontgaranciája áll majd a nyár folyamán aláírt InvestEU szerződés alapján. Ez lehetővé teszi a támogatási források jobb allokálását a kormányzat számára.
(Borítókép: Máthé Zoltán / MTI)