Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a Világgazdaságnak adott interjúban beszélt a Prémium Magyar Állampapír kilátásairól, a mesterségesintelligencia-részvényekkel kapcsolatos várakozásokról, de szóba került a bitcoin-ETF és a Budapesti Értéktőzsde 2023-as éve is.

Van félnivalójuk a PMÁP-ba fektetőknek, és van már jobb vétel jelenleg a hazai kötvénypiacon? A szakértő a következőképpen látja:

• A 2023-as év a részvénypiacok szempontjából egyértelműen kiemelkedő volt, különösen az amerikai piacok teljesítménye tekintetében, ahol a mesterséges intelligencia (AI) területén tevékenykedő cégek vezető szerepet játszottak.
• A mesterséges intelligencia továbbra is egy hosszú távú trend maradhat, és érdemes figyelni azokra a szektorokra, amelyek jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el az AI integrálásával.
• Az Amundi befektetési igazgatója szerint a mesterséges intelligencia első nyertesei után érdemes a fintechcégekre és a gyógyszeripari vállalatokra is odafigyelni, mivel ezek a szektorok is jelentős előnyöket élvezhetnek az AI-technológiák alkalmazásával.
• Ezen túlmenően az ingatlanszektor is kiemelkedő teljesítményt mutatott a hosszú lejáratú hozamok csökkenésének köszönhetően.
• A hazai piacon, a Budapesti Értéktőzsde (BUX) új csúcsokat ért el, amelyet a makrogazdasági környezet javulása és az extraprofitadók kivezetésének bejelentése is támogatott.
• Egyáltalán nem igaz tehát, hogy csak az AI-papírokkal vagy a hét legnagyobb amerikai részvénnyel lehetett 2023-ban pénzt keresni.
• Több elemzésben is azt lehet olvasni, hogy a bitcoin ETF köntösbe bújtatásával történő intézményesítése tovább erősíti majd azt a trendet, hogy inkább egy magas bétájú, kockázatos devizaként viselkedik, mintsem egy hagyományos piaci eszközökből álló portfólió kiegészítő vagy annak kockázatát csökkentő alternatív komponenseként.
• Amennyiben az amerikai tőzsdefelügyelet jóváhagyja a bitcoin-ETF-et, ez jelentős intézményi érdeklődést mutathat az eszköz iránt. A bitcoin jelenleg magas bétájú, kockázatos devizaként viselkedik, és ez a trend tovább erősödhet a bitcoin-ETF-ek megjelenésével.
• A PMÁP (Prémium Magyar Állampapír) jövőbeli kilátásai kapcsán Kiss Péter óvatosságra inti a befektetőket, mivel a visszaváltási árfolyam megváltoztatásának valószínűsége, bár jelenleg alacsony, nem zárható ki teljesen. Különösen azért nem, mert már történt hasonló, nem is olyan régen: 2019-ben a PMÁP visszaváltási díja a korábbi 1-ről 2 százalékra emelkedett.
• A hazai kötvénypiaci befektetési alapok diverzifikált portfóliókat tartalmaznak, tavaly 20 százalék feletti hozamot értek el, és továbbra is érdekes befektetési lehetőségeket kínálhatnak a jövőben.

Nagyot menetelt a forint 2023-ban

A szakértő december végén az Indexen megjelent cikkben leltárt készített a forint éves teljesítményéről. Ebből kiderült, hogy a hazai deviza az euróval szemben a 400-as árfolyamról, a dollárral szemben a 373-as árfolyamról kezdte az évet, majd július közepéig végig erősödni tudott, ekkor a fejlődő piaci devizák között a harmadik legjobb teljesítményt tudta felmutatni.

Azóta kissé gyengült az árfolyam, azonban az egész éves teljesítmény még így is kiemelkedőnek mondható, az euróval szemben 4,5 százalékot, míg a dollárral szemben 7,3 százalékot erősödött a forint

– világított rá az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója december 21-én, kifejtve, hogy ha ehhez hozzávesszük a kamatokból befolyt jövedelmet is, akkor még nagyobb, úgynevezett teljes hozamot kapunk.

Így december 21 délutánjáig az euróhoz képest 19,6 százalékot, a dollárhoz képest 22,8 százalékot hozott a forint.

Teljes hozammal számolva a forintnál csak három latin-amerikai deviza tudott jobban erősödni a világon – az argentin, a kolumbiai és a mexikói peso

– állapította meg a szakértő, aki szerint az erősödés mögött leginkább a javuló makrogazdasági fundamentumok és a viszonylag magas kamatok állnak, amelyek beindították a külföldi tőkeáramlást. 

(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)