2023-ban az infláció volt a magyar emberek legnagyobb ellenfele, a pénzromlás pedig a nyugdíjak értékét is veszélyeztette. Vajon tényleg sikerült ilyen gazdasági környezetben, recesszió közepette megvédeni a nyugdíjak értékét az elmúlt évben? Mire számíthatnak a nyugdíjasok 2024-ben? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdászának segítségével.
A 2023-as év egyik negatív főszereplője, mondhatni főgonosza egyértelműen a megzabolázhatatlannak tűnő infláció volt, ami nemcsak az embereket, hanem a kormányt is kihívások elé állította. A mögöttünk hagyott évben maga Orbán Viktor miniszterelnök is többször nevezte az egyik legégetőbb problémának, és az évzáró kormányinfón is a kiemelten megoldandó feladatok közé sorolta. Nyilvánvaló, hogy az infláció az alacsony keresetűekre és a kisnyugdíjasokra sújtott le leginkább, miközben kérdéses, hogy egy ilyen példa nélküli inflációs környezetben a kormány képes volt-e megvédeni a nyugdíjak értékét.
2023-ban két lépcsőben történt nyugdíjemelés:
A 3,1 százalékos emelés már a 15 százalékkal emelt nyugdíjakat érintette, és ez azt jelenti, hogy a 2022-es évhez képest a nyugdíjak 18,6 százalékkal nőttek.
„A nyugdíjak vásárlóerejének vizsgálatakor 18,6 százalékos emelést kell összevetnünk az inflációval, ugyan ebből még csak 11 havi adat áll rendelkezésre, de viszonylag kis hibával következtethetünk a teljes éves pénzromlásra. Az első 11 havi infláció a gazdaságban 18,7 százalék volt, a decemberre becsülhető adatot is figyelembe véve ez éves szinten 17,7 százalékon alakulhatott” – mondta az Indexnek Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza, hozzátéve, nem szabad elfelejtenünk: a nyugdíjasok fogyasztói kosara eltér az átlagostól. A nyugdíjasok arányaiban többet költenek élelmiszerre vagy gyógyszerre, miközben üzemanyagra és különböző szolgáltatásokra jelentősen kevesebbet.
Az élelmiszerek elképesztő drágulása jelentősen meghaladta az átlagos infláció mértékét, ezért a nyugdíjasok által tapasztalt infláció is az átlagosnál magasabban alakult. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) arra vonatkozó számításokat is végez, hogy a nyugdíjasokat érintő infláció mértéke mekkora volt.
„Az első 11 hónapban ennek mértéke 19,5 százalék volt, a decemberre becsülhető adatot is figyelembe véve ez 2023 egészében 18,3 százalék körül alakulhatott. Ez tehát azt jelenti, hogy a nyugdíjak értékét sikerült megőrizni, hiszen a 18,6 százalékos emelést 18,3 százalékos nyugdíjasinfláció kísérte. Ez természetesen egy átlag: mindenki fogyasztói kosara más és más, de az átlagos nyugdíjak megőrizték értéküket, minimális mértékben pedig még emelkedtek is 2023-ban” – mondta Regős Gábor.
A szakember szerint annak ellenére, hogy a nyugdíjak értékét az emeléseknek köszönhetően sikerült megőrizni, a nyugdíjak vásárlóértékének sem tesz jót a magas infláció, de ezt is kompenzálta a várt inflációnak megfelelő 15 százalékos, majd a vártnál magasabb infláció miatti novemberi kiegészítő nyugdíjemelés.
Ez tulajdonképpen azt is jelenti, hogy a magas infláció kapcsán végső soron a költségvetés jár rosszul, hiszen a vásárlóerő megőrzése magas infláció mellett az államnak kerül nagyon sokba
– tette hozzá a Makronóm Intézet vezető közgazdásza, aki úgy véli, hogy ha megnézzük az első 11 havi inflációs adatokat, azt látjuk, hogy legnagyobb mértékben, 27,8 százalékkal, az élelmiszerek drágultak, amelyek pedig felülreprezentáltak a nyugdíjasok fogyasztói kosarában.
Mindeközben a nyugdíjasoknak nemcsak az élelmiszerek drágulásával, hanem a háztartási energia 25,4 százalékos emelkedésével is szembe kellett nézniük. „Ez hogyan érintette a nyugdíjasokat? Érdekes kérdés, hiszen ebben az esetben nem volt egyenletes a drágulás, az átlagfogyasztásig nem nőtt az ára, attól felfelé azonban jelentősen. A nyugdíjasok szempontjából még a gyógyszereket emelném ki, itt az első 11 havi árnövekedés 7,9 százalék volt” – mondta a szakember.
Az Orbán-kormány év végi bejelentései közé tartozik, hogy januártól 6 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak a nyugdíjasok. Regős Gábor szerint ennek költségvetési vonzata megközelítőleg 400 milliárd forint, ami költségvetési szinten is szemmel látható tételt jelent. „Ennek egy kisebb része ugyan áfabevétel formájában visszafolyik a költségvetésbe, de ez tényleg csak a kisebb rész” – tette hozzá a közgazdász.
A 6 százalékos nyugdíjemelés az egész évre vonatkozóan első blikkre nem tűnik túl acélosnak, ezért jogosan vetődik fel a kérdés, hogy várható-e újabb emelés még 2024-ben, valamint lesz-e nyugdíjprémium.
Paradox módon az a jó, ha nem kell újabb nyugdíjemelésre számítani 2024-ben, hiszen ez azt jelenti, hogy az infláció nem alakul a vártnál magasabban. A kormányzat 6 százalékos inflációs prognózisa a pesszimistábbak közé tartozik, így ez alapján most nem számíthatunk pótlólagos emelésre, természetesen váratlan és kedvezőtlen dolgok mindig történhetnek, erre bőven láttunk már példát az előző években
– fogalmazott Regős Gábor, aki szerint: „A nyugdíjprémiummal a kormányzat és a 2024-es költségvetés is számol. Erre a célra 4,0 százalékos növekedéssel kalkulálva 20,5 milliárd forintot különítettek el. Növekedés tekintetében a piaci várakozások pesszimistábbak, így a nyugdíjprémium még nem vehető teljesen biztosra” – jelentette ki a közgazdász.
(Borítókép: Westend61 / Getty Images)