2023 III. negyedévében 2022 azonos időszakához képest a kormányzati szektor hiánya 701 milliárd forint, a GDP 3,7 százaléka volt. Az egyenleg 264 milliárd forinttal, 2 százalékponttal lett kedvezőbb az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A bevételek 861 milliárd forinttal, 12,7 százalékkal nőttek.

A kiadások 597 milliárd forinttal, 7,7 százalékkal emelkedtek – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai jelentéséből.

A kamatkiadások a kétszeresükre nőttek

A tavalyi év első három negyedévében az előzetes adatok szerint 2997 milliárd forint, a GDP 5,4 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya. A kormányzati szektor bevétele 23 027 milliárd, kiadása 26 024 milliárd forint volt. 2023 első három negyedévében a 2022 azonos időszakához képest

A jelentés szerint a bevételek 2467 milliárd forinttal, 12 százalékkal nőttek. A legnagyobb értékkel, 1107 milliárd forinttal, 12,8 százalékkal a termelésiadó-bevételek bővültek, ezen belül jelentős volt a különadókból és a helyi iparűzési adóból származó bevételek növekedése.

A jövedelemadó-bevételek 647 milliárd forinttal, 19,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A társadalombiztosítási hozzájárulások 697 milliárd forinttal, 14,8 százalékkal lettek magasabbak. Az egyéb bevételeknél minimális a változás, 18 milliárd forinttal, 0,5 százalékkal növekedtek.

A kiadások 3829 milliárd forinttal, 17,3 százalékkal emelkedtek. A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 231 milliárd forint (4,6 százalék) volt.

A pénzbeni társadalmi juttatásokat illetően 1000 milliárd forint (19,9 százalék) volt a növekedés, ezen belül a nyugellátásra kifizetett összegek 784 milliárd forinttal, 22,3 százalékkal emelkedtek. A folyó termelőfelhasználás 516 milliárd forinttal, 13,7 százalékkal,

A bruttó állóeszköz-felhalmozás 190 milliárd forinttal, 8,4 százalékkal csökkent. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 1044 milliárd forinttal, 21,4 százalékkal lettek magasabbak – összegezte a KSH.

A Makronóm Intézet szerint a költségvetési hiány az idei évben tovább mérséklődhet, a GDP 3,6 százalékára, vagyis a maastrichti cél felett maradhat, azonban az államadósság GDP-arányos értéke tovább csökkenhet idén is.

A korábban tervezettnél magasabb költségvetési hiány ugyanakkor nem egyedi a régióban. A román kormány is már hónapokkal ezelőtt elengedte a tavalyi évre tervezett, 4,4 százalékos hiánycélját.

Rávilágítottak arra is, hogy a keleti szomszédunk esetében a költségvetés ESA-hiánya 6 százalék felett alakulhatott tavaly azzal együtt is, hogy tavaly ősszel megszorításokról döntött a kormányzat. De a GDP 6 százaléka körül alakulhatott a lengyel költségvetési hiány is 2023-ban, illetve Csehországban is megszorító intézkedésekről, a kiadások csökkentéséről és adók emeléséről kellett dönteni annak érdekében, hogy a gazdasági visszaesés mellett is tartani tudják a hiánycélt.

Teljesen elszállt a 2023-as költségvetés

A Pénzügyminisztérium korábban már közzétette a középtávú makrogazdasági és költségvetési előrejelzését a tavalyi évre vonatkozóan.

Bár a tárca és a Központi Statisztikai Hivatal később módosíthatja az adatokat, a közzétett dokumentumban szereplő számok jó eséllyel közel lesznek a valósághoz – összegezte a Világgazdaság.

GDP növekedése és szerkezete	Tényadat 2022	2023	2024	2025	2026	2027
GDP	4,6	−0,4	3,6	4,5	4,3	4,2
GDP belföldi felhasználása	3,7	−5,2	2,7	4,1	3,6	3,9
Háztartások fogyasztása, ebből:	6,4	−2	2,5	3,5	3,6	3,5
Fogyasztási kiadás	6,5	−3,3	2,7	3,9	4	4
Természetbeni társadalmi juttatás	6,1	3,2	1,6	1,5	1,4	1,4
Közösségi fogyasztás	0,4	0,3	1,7	2	1,3	1,2
Bruttó állóeszköz-felhalmozás	0,1	−11,1	3,4	6,1	4,1	5,3
Áru- és szolgáltatásexport	12,6	0,4	3,7	6,4	6,4	5,1
Áru- és szolgáltatásimport	11,6	−4,8	2,7	6	5,7	4,8

Így egyértelműen leszögezhető: a kormány saját számítása szerint sem sikerült teljesíteni az 5,2 százalékra módosított hiánycélt, ami végül 5,9 százalék lehet (minimálisan kisebb 2022-ben a 6,2 százalékhoz képest). A növekedés sem jött össze: a kabinet szerint 0,4 százalékkal eshetett vissza a gazdaság teljesítménye 2023-ban – ahogy azt Varga Mihály az év végi interjújában már jelezte lapunknak.

Tavaly a GDP-arányos hiánycélt 3,9 százalékkal tervezték, amit aztán az áfabevételek óriási, 1000 milliárdos elmaradása miatt szeptemberben 5,2 százalékra módosítottak. Ennek okai az elmaradt bevételek, melyek egy része az alacsonyabb fogyasztásból, az emiatt kieső adóbevételekből, a nagyobbik azokból a tételekből áll, amelyeket az Európai Uniónak kellett volna átutalnia Magyarországnak.

Varga Mihály pénzügyminiszter korábban erről úgy nyilatkozott, hogy a hiánycél módosításában szerepelt az államadósság finanszírozása. Ez a megnövekedett kiadás a világjárvány előtt a GDP 1,89 százaléka volt, jelenleg azonban már 4 százalékot ér el – a pénzügyminiszter szavait a fent ismertetett Q3-as adat tökéletesen alátámasztja.

Arra is fontos kitérni, hogy a Pénzügyminisztérium ismertette az inflációs prognózisát is. Ennek értelmében 2023-ra 17,6, 2024-re 5,2, 2025-re 3,2, 2026-ra 3 százalékos inflációt várnak. A tavalyi teljes évre vonatkozó prognózisuk szinte biztosan nagyon közel lesznek a jövő hét pénteken megjelenő végleges tényadatokhoz.

Mindenesetre – ahogy azt korábban Orbán Viktor miniszterelnök megfogalmazta – ahhoz, hogy pozitív nulla legyen a reálbér-növekedés, legalább 18 százalékos bérnövekedésre lesz szükség éves szinten.

2023-ban januártól októberig (ez az utolsó eddig ismert adat) a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. (2022 egészét tekintve a bruttó átlagkereset 17,5, míg a nettó átlagkereset 18,2 százalékkal tudott emelkedni.) Így bár a reálbérfordulat havi szinten már teljesült, 2023 egész évére vonatkozóan – e cikk szerzőjének véleménye szerint – nem teljesül.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)