A mesterséges intelligencia piaci hatásait vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), miután úgy vélik, hogy az új technológia robbanásszerű terjedése torzíthatja a versenyt a digitális ágazatokban, és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a fogyasztókat.
A nemzeti versenyhatóság előre feltérképezi a mesterséges intelligencia kockázatait, mert szerintük a technológia hamarosan meghatározó részévé válhat a magánszemélyek és vállalkozások mindennapjainak és idővel akár az államigazgatásnak is. Azon túl pedig, hogy az MI-alapú technológia további fejlesztése és jogkövető, tisztességes alkalmazása gazdasági és társadalmi előnyökhöz járulhat hozzá, jelentős kockázatokat is rejt magában – közölte az MTI-vel a versenyhivatal.
Az MI-alapú technológiához szükséges rendkívüli erőforrásokkal csak a legnagyobb technológiai óriásvállalatok rendelkeznek, ez a lépéselőny pedig a jövőben torzíthatja a piaci versenyt a digitális ágazatokban – vélik.
A fogyasztókat pedig a digitális térben jelen lévő adatgyűjtési és reklámozási gyakorlat hozhatja kiszolgáltatott helyzetbe. Ennek a kockázatnak a kiemelhető példája a chatbotok működése, amelyeknél a fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy a válasz, amelyet a mesterséges intelligenciától kapott, hiteles forráson alapul, vagy fizetett promóció eredménye-e.
A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon. Jelenleg pedig vizsgálja a Rakuten-csoportba tartozó Viber magatartását, továbbá 2023-ban eljárást indított a Microsofttal szemben, amiért valószínűleg nem tájékoztatja megfelelően a felhasználókat a mesterséges intelligencián alapuló chatfunkcióval kiegészített keresőjének egyes tulajdonságairól. A GVH november végén zárta le a TikTok vizsgálatát, ahol a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.